Egy hosszú ideig elveszett evangélium, mely Judas társelnököt Jézus társaiként vetette fel, nem pedig áruló volt, valószínűleg hiteles volt 2006-ban. A tudósok rájönnek, hogy a hívást nem lehetett sokkal világosabb dokumentumok nélkül megtenni, ideértve az ókori egyiptomi házassági engedélyeket és az ingatlanszerződést is. Júdás evangéliuma egy fragmentált koptikus (egyiptomi) nyelvű szöveg, amely Judas-t sokkal szimpatikusabb fényben ábrázolja, mint az evangéliumok, amelyek a Bibliába tették. A történet ezen változatában Júdás Jézus kérésére Jézust fordítja a hatóságok elé végrehajtására, egy olyan terv részeként, amely felszabadítja a szellemét a testéből. A mese elfogadott bibliai változatában Júdás 30 példány ezüstért árulja el Jézust. Az elhallgatott Jézus. A 2006-os Nemzeti Geográfiai Társaság (a Társaság) tanulmányának részeként Joseph Barabe mikroszkópus, McCrone Associates Illinois-ban és egy kutatócsoport elemezte a rongyos evangélium tintáját, hogy kiderítse, valóban vagy kovácsolt-e. A festékben lévő vegyi anyagok némelyike vörös zászlót emelt - amíg Barabe és kollégái a Louvre Múzeumban egy harmadik századi A. D. egyiptomi iratanyagot tanulmányoztak, a Júda Józsefének ugyanezen időszakát.
A Történelem leggyűlöltebb figurája Iskarióti Júdás, akit az anyaszentegyház árulónak, közönséges bűnözőnek kiáltott ki. A történet, amit most elmesélek, alapjaiban rengetheti meg néhány ember, vallásba vetett hitét is. Júdás Evangéliuma 8. oldal 1978-ban egy Egyiptomi földműves valószínűleg kincsek után kutatva véletlen bukkan rá egy rejtett kamrára, ahol számára értéktelen papirusz tekercseket talált. Az Egyiptomi piacon eladja egy régiség kereskedőnek, aki végül 22 éven keresztül birtokolja ezt a feljegyzést, úgy, hogy nem is sejti, mekkora kincs képezi a tulajdonát. 2000-ben végre sikerül megszabadulnia a papirusztól, amin egy kutatócsoport kezd dolgozni, megállapítják, hogy időszámításunk után kb. 300-400-ban íródott kopt nyelven, a címe, Júdás evangéliuma. Bemutatták Júdás evangéliumát | National Geographic. Ezt az evangéliumot nem Júdás írta, hanem egy, valószínűleg gnosztikus követő, mivel ő maga írástudatlan volt. Megörökítette közte és Jézus között elhangzott beszélgetéseket, miszerint Krisztus megrendezte saját halálát. Giotto Scrovegni Júdás csókja Az evangélium, a keresztény egyházak tiltakozása ellenére, 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően.
Mit próbált meg titkolni kétezer éven át az egyház? Azt, hogy Jézus Krisztus és Mária Magdolna házasok voltak, sõt, gyerekük is született, és leszármazottjaik ma is köztünk é és görögül maradtak fenn részletei Mária evangéliumának egy része kopt nyelven maradt fenn. A beszámolót az ötödik században másolták papiruszra. A kairói régiség piacon 1896-ban tûnt fel, amikor is egy német tudós vásárolta meg. Júdás evangéliuma szöveg helyreállító. Elõször 1955-ben hozták nyilvánosságra. Az evangélium egy másik része a harmadik századból való, görögül íródott, és szintén Egyiptomban leltek rá. A harvardi professzorasszony becslései szerint az eredeti szöveg 125 és 175 között születhetett. Összehasonlításképpen: az Újszövetség evangéliumai az elsõ századból származnak. Mária evangéliuma teljes terjedelmében nem ismert, a beszámoló körülbelül fele elveszhetett. A fennmaradt szöveg Jézus tanításait a belsõ lelkiséghez vezetõ útként interpretálja. A többi evangéliummal ellentétben a test feltámadásáról nem tesz említést, a lélek feltámadását és a testtõl való elválását hirdeti.
Öt év megfeszített munkájával a szöveg több mint 80 százalékát tudták helyreállítani. Judas evangeliuma szoveg cast. Az alábbi link alatt arról olvashat, hogyan rekonstruálta a kutatócsoport a szöveget? (angolul) >> A kódex modern kronológiája (magyar) >> A kopt nyelven íródott dokumentum>> A National Geographic Magazin májusi száma kiemelten foglalkozik Júdás evangéliumával. A National Geographic Channel április 9-étől vetíti a szenzációs ősi dokumentummal foglalkozó filmjét.
Értékelés: 15 szavazatból A történelem leggyűlöltebb személyiségei közé tartozik... Ő Júdás, aki elárulta, és üldözői kezére adta Jézus Krisztust. Neve évszázadokon át egyet jelentett a hűtlenséggel és csalárdsággal - most azonban lehet, hogy fordulat áll be megítélésében? Az egyiptomi sivatag homoktakarója alatt nemrégiben megdöbbentő leletre bukkantak a tudósok: egy ősi, eddig senki által nem ismert evangéliumra, mely egészen más megvilágításba helyezi Jézus elárulásának történetét. Vajon milyen üzenetet hordoz, és milyen hatása lehet a világra ennek a rejtélyes iratnak, melyet a Biblia-kutatók az elmúlt hatvan év legjelentősebb felfedezéseként tartanak számon? Júdás evangéliuma szöveg átíró. A film amellett, hogy választ keres e nehéz kérdésekre, Jézus Krisztus utolsó napjainak "újraírt" történetét is elénk tárja, és felteszi a kérdést: Júdás valóban az az ördögi apostol lenne, aki elárulta a Megváltót?
Személyében a történelem leghíresebb árulójára emlékezünk, aki elindította azt az eseménysorozatot, amely végül Jézus letartóztatásához, tárgyalásához, keresztre feszítéséhez és végül feltámadásához vezetett. Iskarióti Júdás Jézus történetének egyik legfontosabb alakja, mégis nagyon keveset tudunk róla. Kötelező húsvéti filmek, amiket látnod kell - Húsvét | Femina. A régóta elveszettnek hitt evangéliuma eredetileg a második századból származó, gnosztikus szöveg. Felfedezése az elmúlt években újra elgondolkodtatta a kutatókat, akik még azt is megkérdőjelezték, hhogy... Az elhallgatott Jézus Az ötödik századtól vált egységessé az a kép Jézus életéről és tanításáról, amelyet ma is ismerünk. A kereszténység hajnalán, a Krisztus születése utáni első három évszázadban azonban ez a kép még sokkal színesebb, változatosabb volt olyan kortörténeti dokumentumok szerint, amelyek feledésbe merültek, vagy szándékos mellőzés lett a sorsuk. Október - Mindszent hava Október neve is latin sorszámnév: a latin naptár nyolcadik hónapját jelenti, és máig annak emlékét őrzi.
Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Statue of Zeus at Olympia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. ↑ McWilliam: McWilliam, Janette, Puttock, Sonia; Stevenson, Tom. The Statue of Zeus at Olympia. Cambridge Scholars Publishing (2011). ISBN 978-1-4438-3032-4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra in Olympia, Greece, Görögország | Sygic Travel. július 20. ↑ Suetonius: Suetonius. Császárok élterajzai, ford. Székely István (magyar nyelven), Budapest: Franklin (1896). július 20. m v sz A világ hét csodája gízai nagy piramis · Szemiramisz függőkertje · epheszoszi Artemisz-templom · Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra halikarnasszoszi mauzóleum · rodoszi Kolosszus · pharoszi világítótorony Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája Tovább a tartalomra Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athén től kb. 150 km-re nyugatra található. Szerkezete A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – vilagcsodak. 435-ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették.
A három kis-ázsiai világcsodáról nem bővelkedünk forrásokban; ismereteink másodkézből, feldolgozásokból származnak. Más a helyzet az utoljára hagyott, de jelentőségét tekintve egyik legfontosabb csoda esetében. Az olümpiai Zeusz-templomban állt Zeusz-szoborról több részletes leírással is rendelkezünk. Hét csoda - Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra - TSz - Kreatív. Οlümpia az egyetlen olyan csoda színhelye, amely nem Hellász perifériáján, hanem annak egyik központjában, a Pelopοnnészοszi-félszigeten lévő Élisz poliszban található. Jelentőségét tekintve is megelőzi kis-ázsiai társait (legalább annyival, amennyivel Zeusz nagyobb istenségnek számított Artemisznél). Olümρia egyrészt temploma, másrészt az olümpiai játékok miatt a görög önazonosság-tudat kultikus színhelye. A görögök nagy többségének közös hite szerint Zeusz a leghatalmasabb istenség volt, és sok polisz egységesnek mutatkozott abban, hogy ha tehette, versenyzőket küldött 01iϊmρiάba, és legalábbis törekedett az olimpiai béke betartására, vagy valamelyest akceptálta azt. Magát a "hellén" kifejezést, ami Kr.
További források arra utalnak, hogy a Kr. u. II. évszázadban egy földrengés végzett vele, míg egyes beszámolók szerint 350-ben fosztogatók áldozata lett. Szerző: Sáska Annamari
A Halikarnasszoszi mauzóleum (i. 351 – i. 1494): Az eredeti templom másolata Washington DC-ben található, és jelenleg a skót szabadkőművesek tulajdonában áll. Az időszámításunk előtt 351-ben épített szentélyt Mauszolosz perzsa helytartó számára építették fel. Az Istár-kapu (i. 575-ben építették, jelenleg is megtekinthető): Az Istár-kapu eredetileg a Babiloni fal 8. bejárója, aminek néhány részét rekonstruálni kellett ahhoz, hogy ma is látható legyen. A Berlinben készített replikához a tényleges falból vettek részleteket. A Gízai piramisok (i. 2584-től i. 2561-ig építették, mai napig állnak): Napjainkban is állnak a Nagy Piramisok, de valójában nem teljesen úgy nézett ki Hufu, Hafré és Menkauré fáraó sírhelyei, ahogy az ma látható. A piramisokat eredetileg simára csiszolt mészkőcsempékkel fedték le, ami nappal vakítóan csillogtatta a Nílus partját. Egy 1300-as földrengésben a csempék nagy része megsemmisült. (Forrás:) Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!
A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. Zeusz cédrusfa trónját elefántcsont, arany és ébenfa mellett drágakövek is díszítették. A szobor az ókori világ hét csodájának egyike volt, az i. u. 5. században veszett el. Alakját csak korabeli görög leírásokból és érméken való ábrázolásokból ismerjük. Története és megjelenése [ szerkesztés] A Zeusz-szobrot az élisziek rendelték meg az i. század második felében, akik az ókori olimpiai játékok szervezői voltak. A szobrot az újonnan épített Zeusz-templomban akarták felállítani, elkészítésével pedig Pheidiaszt bízták meg, aki korábban a Parthenónban felállított Pallasz Athéné -szobrot is készítette. [2] A szobor a templomhajó szélességének felét foglalta el. Sztrabón az i. 1. században úgy jellemezte a szobrot, hogy "ha Zeusz felállna, lerombolná a tetőt". [3] A szobor krizelefantin technikával készült, fakeretre illesztett elefántcsont és aranylapokból. A szoborról nem maradt fenn másolat, csak éliszi és római érmékből, valamint faragott drágakövekből következtethetünk alakjára.
A leletek között megtalálták egy egyszerű csésze töredékeit, amelyeken a "Pheidiaszé vagyok" felirat áll. Pheidiasz műtermében öntőformákat és a kitámasztásukra szolgáló vasrudakat is találtak. Ebből következtethetünk a szobrok elkészítésének módjára is. Az életnagyságú modellt darabokra vághatták, ezekről készítették az öntőformákat, majd a kiöntés után összeillesztették a darabokat. A szobor sorsa nem sokban különbözött a többi csodáétól. Kr. u. 391-ben, amikor - ahogy említettük - Theodosius császár betiltotta a pogány vallásokat, és bezáratta az antik templomokat, Konstantinápolyba szállították, ahol a 475-ős tűzvészben nyoma veszett. Ami a hét csoda látogatottságát, rangsorát illeti, a források ezekről a kérdésekről is hallgatnak. A látogatók számáról természetesen nem tudunk semmit, feltételezhetjük azonban, hogy a legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak Olümpia és az epheszoszi Artemisz-templom örvendhetett. Mindkettőt viszonylag könnyen meg lehetett közelíteni, és az utazó a látványosságok megtekintését kultikus-vallási rituálékkal is kiegészíthette.