A nedves (azaz vízgõzt tartalmazó) levegõ keverési arányát a vízgõz, illetve a vízgõzzel keveredõ száraz levegõ tömegaránya adja. Mértékegysége kg vízgõz/kg száraz levegõ. Vakolóhabarcs keverési arány arany biography. A ~ értéke a nedves levegõ nyomásának, illetve a vízgõz nyomásának (lásd gõznyomás) függvénye. A telítési ~ annak a nedves levegõnek a keverési arányát jelenti, ami a lehetõ legtöbb befogadható vízgõzt tartalmazza (anélkül, hogy a vízgõz kicsapódna). Vissza a kislexikonba
A nedves (azaz vízgõzt tartalmazó) levegõ specifikus nedvessége a nedves levegõben foglalt vízgõz, illetve a nedves levegõ tömegének aránya. Mértékegysége kg vízgõz/kg nedves levegõ. A telítési ~ annak a nedves levegõnek a specifikus nedvessége, ami a lehetõ legtöbb befogadható vízgõzt tartalmazza (anélkül, hogy a vízgõz kicsapódna). A specifikus nedvesség nem tévesztendõ össze a keverési aránnyal (lásd keverési arány), mivel az utóbbi a vízgõz illetve a vele elkeveredõ egységnyi tömegû száraz levegõ arányát vizsgálja, míg a ~ a vízgõz, illetve a vízgõz plusz a vele elkeveredõ száraz levegõ együttesébõl álló nedves levegõ tömegaránya. Ennek következtében a ~ mindig kisebb mint a keverési arány, bár ez a különbség olyan csekély mértékû, hogy sok esetben el is hanyagolható. A habarcs keverési arányának arányosítása falazóépítéshez | Dancing Rainbow. Vissza a kislexikonba
A légköri állapothatározók (pl. nedvesség, hõmérséklet) vertikális elrendezésére általában derékszögû koordinátarendszerben értelmezett diagramokat használunk. A diagramok x tengelyét valamely állapothatározó (pl. Az lenne ,hogy van egy 94 es kawasaki kx80-om , és nem találok sehol keverési.... hõmérséklet, nyomás, vagy ezek valamely függvénye), mint független változó feszíti ki. Az y tengelyt általában a magassághoz köthetõ vagy a magasságnak egyértelmûen megfeleltethetõ mennyiség adja. A diagramon az állandó hõmérsékletû, állandó keverési arányú (lásd még keverési arány), állandó potenciális hõmérsékletû (lásd még potenciális hõmérséklet), állandó ekvivalens potenciális hõmérsékletû (lásd még ekvivalens potenciális hõmérséklet) görbéket szokás felrajzolni. Ezen görbék alakját, elhelyezkedését a különféle termodinamikai összefüggések adott koordinátarendszerben érvényes alakja határozza meg. Az állandó hõmérsékletû görbét izotermának, az állandó keverési arányú görbét izogramnak, az állandó potenciális hõmérsékletû görbét száraz adiabatának, az állandó ekvivalens potenciális hõmérsékletû görbét pszeudo-nedves vagy röviden nedves adiabatának nevezzük.
Az effajta diagramok fõként a konvekció (lásd konvekció) illetve a konvekciót befolyásoló légköri instabilitás (lásd légköri instabilitás) tanulmányozására alkalmasak a különféle paraméterek, leginkább a hõmérséklet illetve a harmatpont (lásd harmatpont) vertikális profiljának ismeretében. Ezen profilt általában egy magaslégköri szondázás, más néven felszállás mérései szolgáltatják. A szondázás alapján be tudjuk rajzolni a diagramon a légkör, a hõmérséklet, illetve a harmatpont változását a magasság függvényében (ne feledjük, a diagram z tengelye a magasság egyértelmû függvénye). Vakolóhabarcs keverési arány arany works. Az így kapott profil ad képet az adott szondázási pont felett a hõmérsékleti illetve nedvességi rétegzettségrõl. Ezek után megrajzolhatjuk azt a görbét is, amit egy, a felszínrõl induló egyedi légelem képviselne a diagramon. Ekkor kapjuk meg az ún. termodinamikai útvonalat. A termodinamikai útvonal és a szondázás által nyert profil egymáshoz való viszonya ad képet az esetleges konvekció erõsségérõl, az azt elõsegítõ illetve gátló tényezõkrõl, a légköri instabilitásról.