A keresés eredménye Mivel foglalkozik a kémia kulcsra További szűrők Sajnáljuk! Nincsen más szűrési lehetőség beállítva. Oldalunkon sütiket használunk. Az "ELFOGADOM" gombra kattintva ezeket mind elfogadhatja.
Mit jelent az Ön számára a nemrégiben elnyert elismerés, a Polányi-díj? Természetesen nagy öröm, ha a kollégák úgy látják, munkám érdemes erre a díjra. Elméleti kémiával foglalkozom, ami a kísérleti kémikusok szemében gyakran csak valami úri huncutságnak tűnik, ezért külön nagy öröm, hogy idén elméleti emberként én nyertem el ezt az elismerést. Mivel foglalkozik a fizikai kémia, és mit lát a szakterülete fő vonzerejének? A kémiában a molekulákkal, az anyagokkal foglalkozunk. Tulajdonképpen két részre lehet bontani a tevékenységünket: az egyik a molekulák, az anyagok előállítása, a másik pedig a tulajdonságaik mérése, meghatározása – a fizikai kémia az utóbbival foglalkozik. Mint elméleti kémikus, a fizikai kémián belül elméleti módszereket használok arra, hogy anyagok tulajdonságait leírjam, vagy megjósoljam. Egyértelmű volt a választás, és már gyerekkoromban elhatároztam, hogy fizikai kémikus leszek, mivel a kémia, a fizika és a matematika egyformán érdekelt. Ebben, amit most csinálok, mind a három benne van.
– Hogyan tartod a kapcsolatot online a barátokkal, családdal? Mi ennek a formának az előnye és a hátránya?
De a kutatás más aspektusairól is sokat tanultam. '86-ban végeztem, és akkor kerültem ki Bécsbe doktoranduszként – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem lehetett kvantumkémiai számításokat végezni, mert nem volt meg a megfelelő számítógépes háttér. Ez ma már csak történelem, de pontosan emlékszem, hogy az ott szerzett tapasztalatokat használtuk ahhoz, hogy az első munkaállomásainkat itthon megvegyük. Saját ELTE-s tanulmányai során volt olyan meghatározó tanára, akinek úgy érzi, hogy sokat köszönhet? Fogarasi Géza professzor úr volt, aki a pályán elindított. Vele készítettem el a szakdolgozatomat, vele végeztünk el kínlódva az első itthoni kvantumkémiai számításokat, vele készült el első publikációm. Ezekből rengeteget tanultam, és segített abban, hogy Bécsben is megállhassam a helyemet. Aztán szintén ő volt, aki a bécsi doktori címem megszerzése után megteremtette a lehetőséget, hogy az ELTE-n folytathassam a pályámat. Azóta is szorosan együtt dolgozunk, jelenleg is van közös projektünk.
§ Keresik a bölcsek kövét, § Misztikus leírásokat alkalmaznak § 700 -as évek végén kísérletezés kezdődött: § Számos kémiai eljárást fejlesztettek ki, § laboratóriumi eszközöket alkottak meg § Anyagokat fedeztek fel, különítettek el. § Magyarországra késve érkeznek az alkimista eszmék, ezért fénykora a XVIII. -ra esik. Mária Terézia 1768 -ban rendelettel tiltotta meg! A 18. század kémiája § Az alkímiával párhuzamosan létezett jatrokémia is, amely az "életfolyamatok kémiája" volt, és szemben állt az alkímiával. § Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult § megdől a vis vitalis elmélet, (életerő) és kettéválik a kémia szerves és szervetlen kémiára. § Sorban fedezik fel az új elemeket, § Mengyelejev megalkotja a periódusos rendszert. § A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a petrolkémiát. § Az atomelmélet folyamatosan fejlődik, hatására teljesen új alapokra helyeződnek a természettudományok, A XXI. században Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert.
Az etanolmolekula modellje Az etanol ( etil-alkohol, borszesz, C 2 H 5 OH) egyértékű, telített [Alkoholok|[alkohol]], a homológ sor második tagja a metanol után. A hétköznapokban az alkohol, szesz szavakat az etil-alkoholra értjük. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű, könnyen folyó folyadék. Forráspontja magas, ez a molekulaszerkezetével magyarázható, ugyanis az etanol molekulái hidrogénkötések kialakítására képesek. Vízzel, éterrel, kloroformmal, glicerinnel és számos éteres olajjal is minden arányban elegyíthető. Kiváló oldószer. Levegőn meggyújtva szén-dioxiddá és vízzé ég el. Enyhe oxidáció hatására acetaldehiddé alakul, erélyes oxidáció során ecetsav keletkezik belőle. Hagyományos módon az etanolt cukortartalmú oldatok élesztőkkel való erjesztésével nyerik. Az alkoholos italokat ma is kizárólag így készítik. Ipari úton az etanolt etilén és víz addíciós reakciójával állítják elő, keményítőből vagy cukorból is termelik fermentációval, biotechnológiai úton. Az alkoholtartalmú italokon kívül az etanolt széles körben használják.
A mérnöki szakmák - úgy, mint a vegyészmérnöki is - összetettek és sokrétűek. Elméleti tudást és szakmai gyakorlatot egyaránt igényelnek. A hétköznapi nyelv a vegyészt úgy ismeri, mint a kémiával foglalkozó tudóst, aki az anyagok összetételét és azok tulajdonságait vizsgálja, aki képes új anyagokat létrehozni. A vegyész tehát az elméleti tudását felhasználva új anyagokat kísérletez ki. Vegyészet már az őskorban létezett, hiszen már akkor képes volt az ember az anyagok átalakítására. Már az őskorban képes volt az ember rezet, vasat, bronzot és üveget előállítani. Az anyaggal való ilyen munka a későbbiekben tovább fejlődött. A középkorban alakult ki a kémia előtudománya, amelyet alkímiának neveztek és az arany előállításával foglalkozott. A modern ételemben vett kémiáról 1783-óta beszélhetünk, amikor Antoine Lavoisier felfedezte a tömegmegmaradás törvényét. A kémia tudománya azóta is folyamatosan fejlődik, ma már kémikusokat rengeteg helyen alkalmaznak, elsősorban akadémiai intézményekben, állami kutatóintézetekben és a vegyiparban.