A kifejezés olyan növényeket, állatokat jelöl, amelyek jelenléte, tevékenysége alapvető fontosságú más fajok megmaradása szempontjából. A harkály ezt a kártevők pusztításával és az odúkészítéssel éri el, míg mások esetleg azzal, hogy alapvető táplálékul szolgálnak másoknak. A kulcsfajok megóvása a természetvédelem egyik legfontosabb feladata, eltűnésükkel egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Madarak Mikulása | Magyar Nemzeti Parkok. Kiemelt kép: Komka Péter / MTI
Négy tojást rak, a kotlási idő 22-24 nap, csak a tojó kotlik, a fiókákat is egyedül neveli. A fiókák fészekhagyók. 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka. Ha veszélyt érez, az apróságokat képes a lábai között elszállítani. Ez a jelenség nagyon ritka a madárvilágban. A fiatalok egy hónapos korukban már röpképesek és önállóak, de a család az őszi vonulásig többnyire összetart. Főként az avar alatt és a talajban élő apró rovarok, giliszták és egyéb gerinctelenek szerepelnek étlapján, melyeknek elfogásában hosszú rugalmas csőrét használja.
Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5 ezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. Az Agrárminisztérium támogatásával szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról. Magyar erdei madarak vatera. Bár a madarak gyűrűzése révén több egyedet lehet nyomon követni, a módszer hatékonyságát erősen befolyásolják az olyan emberi tényezők, mint a gyűrűzői és a vadászati aktivitás. Az új kutatásban ugyan szerényebb egyedszámban vizsgáltuk a madarakat, cserébe viszont a rendszeres időközönként elküldött GPS-lokalizációk révén a jeladós madarak teljes vonulási útvonalát, sőt akár pontos területhasználatát is fel tudtuk térképezni – mutatott rá a közleményben Csányi Sándor, a MATE VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.
Az MME kiemelte, hogy a baglyok közelsége az emberekre, a társ- és háziállatokra semmilyen veszélyt nem jelent. Magyar erdei madarak news. A baglyok által elfoglalt fák alatt ürülék- és köpetpotyogást, vagyis a madarak számára emészthetetlen szőr- és csontgombócokat lehet felfedezni, ezek nem hordozzák fertőzés kockázatát. A baglyok jelenléte kifejezetten hasznos, mind agrárgazdasági, mind egészségvédelmi szempontból, a telelő erdei fülesbaglyok ugyanis átlagosan fejenként 2-3 rágcsálót elfogyasztanak naponta, különösen hidegben pedig akár ennek a kétszeresét is. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó