Makovecz Imre nemzetközileg ismert és elismert organikus építészként számtalan művet adott Magyarországnak, a Kárpát-medencének, sőt Európának is. Külföldön így emlékeztek meg róla: "Íme, itt van egy Magyarországról jött, Európa-szerte ismert építész, aki új művészeti nyelvet, egyéni stílust hozott létre. " Saját pályájának indulásakor egyedül abban volt biztos, hogy művészeti vonalon tudja elképzelni az életet, már akkor is az alkotás folyamata motiválta. A végső döntést édesapja hozta meg helyette: "Ne menj te kódis művésznek. Valami ilyenféle az építész is, de annak legalább lesz pénze, úgyhogy menjél építésznek. " A Budapesten születetett, alkotott és elhunyt művész az elmúlt évszázadban szülővárosán kívül létrehozott munkáival kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott: "Számomra a Kárpát-medence a haza, és minél messzebb megyek Budapesttől, annál közelebb jutok a hazámhoz. " Szellemiségénél egyedül elkötelezettsége és az általa képviselt építészeti stílushoz való komoly hozzáállása volt jelentősebb: "Az organikus építészet nem alkuszik, könyörtelen önmagával szemben. "
Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből esett volna le rá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Válogatás Makovecz Imre munkáiból Lendva (Szlovénia), színház, 1991 A szlovén-magyar határ szlovén oldalán található kisváros és környékének magyar lakossága számára tervezett színház, amely külsején és belsejében őrzi az elpusztult építészeti környezetének lenyomatait. A színpad hátrafelé egy nyári, szabadtéri színház részeként is működhet. Piliscsaba, Stephaneum, 1995 A Katolikus Egyetem központi előadótermi épülete a nagy auditóriummal és több, különböző méretű előadóteremmel, amelyek az épületben mint egy kisváros utcáin álló házak belsejében foglalnak helyet.
Makovecz Imre épületei jelek, amikben lakni is lehet, derült ki, miután felkerestük az alkotmányba írt építész munkáit. Megfejtettük a Fidesz-székházat, a katolikus egyetemet, az egri uszodát. És mást is. A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store -ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat! Facebook Index Twitter Videó kult makovecz imre épület építészet
Az ő munkásságát mutatja be az az oszlop, az épületfotók kerültek fel a Smidt Múzeum kertjében. Csapláros Andrea múzeumigazgató hozzátette, hogy a kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Makovecz Alapítvány közös megrendezésében született meg, ez csak egy részprogramja. A Magyar Nemzeti Múzeum kerítésére tablókon megjelenített Makovecz-kiállítás az alapja, ebből állítottak össze egy vándorkiállítást. Országszerte - főleg vidéken - és a határon túl is dolgozott: az ő munkája többek között a paksi templom, az egri uszoda és a csíksomlyói oltár. Szombathelyen nincs olyan középület, amit Makovecz Imre tervezett volna, viszont innen nem messze, Ispánkon van egy magánház, ami az ő keze munkája. Épületei a föld és az ember kapcsolatát mutatják be. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, hogy ez a vándorkiállítás ötödik állomása, de 2022-ben az első alkalom, hogy láthatja a közönség. Hangsúlyozta, külön öröm, hogy az ország legrégebbi városába is eljutott, ahol az építészeti hagyományok a római korra nyúlnak vissza.
Miért itt építették fel és miért nem a dombtetőn, a tulipános házakhoz közelebb? Mi volt akkoriban? A templom történetéből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. 1987-ben a paksi római katolikus egyház adott megbízást a templom megtervezésére. 1988 pünkösdjén került sor az alapkőletételre, majd 1990. június 3-án, pünkösd vasárnapján szentelte fel a templomot a pécsi megyés püspök. Ekkor szólalt meg először a templom közel három mázsás harangja. 1991 karácsonyára készült el a 361 négyzetméter alapterületű, 300 fő befogadására alkalmas templom, a templomkerttel együtt. A kicsiny templom mérete ellenére monumentálisnak hat. Körbejárva, minden nézetből különleges látványt nyújt. A templomhajót körülölelő földtöltésnek köszönhetően az épületszobor olyan hatást kelt, mintha a földből tört volna ki. Ha jól megnézzük, a templomhajó egy felfordított csónakra emlékeztet, míg az épület hátsó része olyan, mintha egy arc lenne két nagy szemmel. A hármas templomtorony a templom test előtt külön áll.