Molnár Antal Történész

Saturday, 01-Jun-24 05:10:23 UTC
(1969) magyar történész, egyháztörténész Molnár Antal ( Székesfehérvár, 1969. október 21. –) magyar történész, egyháztörténész. Molnár Antal 2021-ben Született 1969. október 21. (52 éves) Székesfehérvár Állampolgársága magyar Foglalkozása történész egyháztörténész Élete Szerkesztés Gyermekkorát Sárosdon töltötte. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, majd egy év sorkatonai szolgálat után [ forrás? ] 1989-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán latin–történelem szakon, az Eötvös József Collegium tagjaként. 1993/1994 folyamán egy évet Párizsban töltött az École normale supérieure diákjaként, francia kormányösztöndíjjal, 1994-ben a Paris IV – Sorbonne Egyetemen szerzett D. E. A. (MA) diplomát történelemből. 1995/1996-ban történelem és latin szakos előadóként diplomázott az ELTE-n, majd Szegeden és Párizsban doktori tanulmányokat folytatott. A Szegedi József Attila Tudományegyetemen 1999-ben irodalomtudományból, a Paris IV – Sorbonne Egyetemen 2002-ben történettudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot.
  1. Molnár Antal történész részt vett a Pápai Történettudományi Bizottság ülésén | Magyar Kurír - katolikus hírportál
  2. A BTK TTI történész igazgatóját nevezte ki Ferenc pápa
  3. Molnár Antal történész a magyar és a horvát egyház helyzetéről a török hódoltságban | Magyar Kurír - katolikus hírportál
  4. Molnár Antal (történész) – Wikipédia

Molnár Antal Történész Részt Vett A Pápai Történettudományi Bizottság Ülésén | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

2021-11-30 09:01 November 18–19-én tartotta ülését a Vatikánban a Pápai Történettudományi Bizottság, melyen Molnár Antal történész – a február 22-ei kinevezése óta – most első alkalommal vett részt. Molnár Antal – aki Budapesten a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója – a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt nyilatkozott. Beszélt kinevezése jelentőségéről, a Pápai Történettudományi Bizottság küldetéséről és a mostani tanácskozásukról. Elmondta, hogy a bizottság egyrészt a vatikáni történeti kutatást belekapcsolja a nemzetközi intézményrendszerbe, másrészt tanácsadást végez a Szentszék számára a történettudomány világában, harmadrészt pedig összefogja azokat a katolikus történészeket, akiket meghív a tagjai közé, hogy szakmailag és tanúságtevő módon képviseljék a Szentszéket. A bizottságnak harminc tagja van, területileg arányosan lefedi a földrészeket. Molnár Antal az első magyar történész a bizottság 67 éves történetében. Az egyes bizottsági ülésekre az állandó tagokon kívül alkalmi jelleggel meghívnak külsős történészeket is.

A Btk Tti Történész Igazgatóját Nevezte Ki Ferenc Pápa

A Premio Roma Olaszország fontos kulturális elismerése, melyet 2000-ben alapított az Ostiai Kulturális Egyesület (Associazione Ostia Cultura). Az első években elsősorban a kiemelkedő olasz irodalmi alkotásokat díjazták, később nyitottak a kulturális, tudományos és művészeti élet, valamint az újságírás felé is - közölte az MTI-vel szerdán a Történettudományi Intézet. A díj 2004 óta nemzetközi dimenziót is nyert, akkortól kezdve a kuratórium minden évben kiválaszt egy külföldi nagyvárost, amelynek egy az olasz kultúrával kapcsolatban álló, nagyra becsült személyisége is megkapja a díjat és azzal járó Capitoliumi Farkas (Lupa Capitolina) szobrot. Molnár Antal 1969-ben született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán végzett latin-történelem szakon, illetve a párizsi Ecole Normale Supérieure hallgatója volt. PhD fokozatot a Szegedi Egyetemen szerzett irodalomtudományból 1999-ben, illetve a Sorbonne-on történettudományból 2002-ben. Az ELTÉ-n habilitált 2007-ben.

Molnár Antal Történész A Magyar És A Horvát Egyház Helyzetéről A Török Hódoltságban | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1625. évi soproni országgyűlésen, In: Dominkovits, Péter; Katona, Csaba; Pálffy, Géza (szerk. ) Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron megyei Soproni Levéltára; MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2020) pp. 123-243. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány független idéző közlemények száma: 22 nyelv: magyar Molnár Antal: Szerb ortodox egyházszervezet a hódolt Magyarországon, In: Csáki, Tamás; Golub, Xénia (szerk. ) Szerb székesegyház a Tabánban, Budapesti Történeti Múzeum (2019) pp. 32-63. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány független idéző közlemények száma: 2 nyelv: magyar Molnár Antal: Confessionalization on the Frontier: The Balkan Catholics between Roman Reform and Ottoman Reality, Viella dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv független idéző közlemények száma: 7 nyelv: angol Molnár Antal: The Bosnian Franciscans in Ottoman Pest-Buda, In: Fodor, Pál; Kovács, Nándor Erik; Péri, Benedek (szerk. )

Molnár Antal (Történész) – Wikipédia

2021. február 22-étől a Vatikánban működő a Történettudományok Pápai Bizottsága (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) tagja. Munkássága [ szerkesztés] Tudományos kutatásainak témája elsősorban a katolikus egyház kora újkori története, a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget története a 16–17. században. 18 önálló kötete (ebből négy társszerzővel, kettő angol, egy olasz, egy német és egy francia nyelven) és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot. Kutatásainak legnagyobb eredménye, hogy sokrétűen mutatta be a magyar és nemzetközi történészszakma számára a hódolt Magyarország balkáni kapcsolatait: a boszniai ferenceseket, a szerb ortodox egyházat, a raguzai kereskedőket, illetve a szentszéki missziók szervezetének és működésének bonyolult rendszerét. Emellett a magyar kutatásban elsőként vállalkozott arra, hogy a felekezetszervezés nemzetközi modelljét egy magyarországi helyi példán, Gyöngyös és vonzáskörzete 16–17. századi egyháztörténetén keresztül alkalmazza. Ezzel jelentősen hozzájárult az európai reformációtörténet nemzetközi tanulságainak magyarországi hasznosításához.

Egy régi csata esetében svungosabb dolog leegyszerűsített tételmondattal indulatokat kiváltani az átlagműveltségű férfilakosságnál, mint bonyolult etnikai-demográfiai kérdések kapcsán. Az egyszerű hazugság mindig vonzóbb az összetett igazságnál – fejtette ki.