A háza alatt található meleg talajrétegek ingyenes energiaforrást jelentenek. A geotermikus energiával való fűtés páratlan előnyökkel jár, miközben védi a környezetet és csökkenti a klímaterhelést. Bemutatjuk a geotermikus hőszivattyúk feltételeit, hogy miként lehet fűtési rendszerként működtetni, és mit kell figyelembe vennie ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassa ennek a megbízható energiaforrásnak az előnyeit! Mi az a geotermikus hőszivattyú? A geotermikus hőszivattyúk, más néven földhő üzemű hőszivattyúk a földben meglévő hőt használják a lakóterek fűtésére. Mint minden hőszivattyús fűtési rendszer, ezek is ugyanazon az elven működnek, mint a hűtőszekrények - csak fordítva. Egyszerűen fogalmazva, a készülék a meglévő hőt felveszi a földből, összesűríti, és egy másik helyre szállítja, amit fel szeretnénk fűteni – például a lakóterébe. A hőszivattyús fűtési rendszer felépítése három körből álló rendszerként írható le: A földhő-kör a talajból történő hőnyeréshez. A hőszivattyús kör a földhő felmelegítéséhez.
Azt is látni kell, hogy a hőszivattyús fűtés ára körülbelül 3-4 000 000 Ft plusz költség. Tehát mindenképpen úgy számolj vele, hogy a maximális hatékonyságot használd ki! Ne csupán a fűtésben gondolkodj, a hűtésre és a melegvízre is hasznosítsd az energiát! A megtérülés így lehet a leggyorsabb és a leghatékonyabb! A megújuló energia felhasználására az állam rendszeresen hirdet különböző támogatásokat, pályázatokat, amelyeket érdemes megpályázni. Hiszen így jelentős kedvezményekkel és könnyen juthatsz hozzá ezekhez a rendszerekhez. Az aktuális pályázati lehetőségeket szakértő kollegáink minden esetben vázolják, így Neked nem kell amiatt aggódni, hogy lemaradsz egy jó lehetőségről. Ha felkeltettük az érdeklődésed, kérj megkeresést, vagy tekintsd meg a napelem rendszer árainkat!
Az állandó hőmérsékletű +8-12°C-os talajvíz garantálja az optimális fűtési üzemet. A hőnyeréshez szükséges vizet egy nyerő kútból kiszivattyúzzák, mely a hőszivattyúban lehűl és a lehűtött vizet egy másik kútba (elnyelő kút) vezetik vissza. A nyerő kút és az elnyelő kút között 15 méter távolságnak kell lennie. A vizet egy búvárszivattyú termeli be a hőszivattyúba, mely az épületben helyezkedik el. A földfelszínben rejlő geotermikus energia 98%-a a Napból származik. Ennek hasznosítása végett úgynevezett talajkollektorokat vagy szondákat helyeznek el abba a rétegbe, ahonnan ki akarják termelni a hőt. A kollektorok vagy szondák műanyag csövekből készülnek, melyekben egy hőátadó-fagyálló folyadék (hőközvetítő folyadék) található. Ezt a folyadékot (közvetítő közeget) egy osztógyűjtő szerelvényen keresztül vezetik be a hőszivattyúba. Többféle közvetítő közeg használható fel a talajkollektoros rendszereknél: Sole (etilén glykol alapanyagú folyadék) vagy direkt elpárologtatású (közvetlenül a munkaközeg kering a talajkollektorokban).
Bár a COP értéke alacsonyabb a többinél, Magyarországon a hőmérsékleti viszonyok miatt mégis jó megoldás, mert nem igényel semmilyen extra előkészületet, csak megfelelő helyet kell biztosítani, és kedvező áron telepíthető. COP értéke körülbelül 3, 5-4, 2. A levegő-víz hőszivattyú előnyei Kedvező áron telepíthető, emiatt gyorsan megtérül Nem függ a földrajzi adottságoktól Gyorsan beszerelhető Könnyen kapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekre A levegő-víz hőszivattyú hátrányai Teljesítménye függ a külső hőmérséklettől, szélsőséges esetben rásegítést is igényelhet, bár ez a technológia fejlődésével egyre ritkábban fordul elő. A levegő-víz hőszivattyú A leghatékonyabb: víz-víz hőszivattyú A víz-víz, azaz fúrt kutas hőszivattyúnak a legmagasabb a hatékonysága, azaz COP értéke. Ez a fajta a közel egész évben állandó hőmérsékletű (8-12 fokos) talajvízből vonja el a hőenergiát. Esetében (legalább) két fúrt kútra van szükség. A forráskútból kiszivattyúzzuk, a nyelő kútba (vagy kutakba) visszaengedjük a talajvizet, amely a hőcserélőn keresztül adja le a hőjét.