És itt van egy minta: ha betartja a játékszabályokat (az adagolásról beszélünk), akkor a gyümölcsök valóban nagyobbak lesznek, de az össztermés kevesebb lesz. Tehát talán nem érdemes szuper nagy gyümölcsöket kergetni, tekintve a nehéz és az esetek elsöprő többségében teljesen alkalmatlan paradicsomtermesztésre az Urálban? De, ahogy mondani szokták, a szabad akarat és a megmentett - paradicsom. A kertészek pedig újra és újra óriási paradicsomról fognak álmodni. Mielőtt konkrét példákat mondanék, még egy tényt szeretnék megjegyezni - a nagyon nagy gyümölcsű hibrideket még nem tenyésztették, és ebben az esetben meg kell elégednie a fajtákkal, és ezek, mint általában, károsabbak, kevésbé produktívak és a betegség szempontjából instabil. Legfinomabb paradicsomfajták paradicsom fajták érési sorrendben. Nagy termésű paradicsom fajtái és hibridjei De először a nagy gyümölcsű hibridekről. A Bravo F1 hibridben lédús, ízletes gyümölcsök salátafogyasztáshoz, legfeljebb 300 g Még több (legfeljebb 630 g) gyümölcs az F1 méretű salátahibridben, amelyek nagyon jó ízűek.
Rohamosan közeledik a palántázási szezon, bár jelenleg az időjárás nem ezt mutatja. Bő egy hónap múlva már bátran kiültethetjük a paradicsompalántákat a szabadföldbe, de vajon melyik fajtát érdemes termesztésbe fogni? Bemutatunk néhány kedveltet és különlegeset, amikben biztosan nem fog csalódni. Ökörszív Az ökörszív paradicsomfajta leginkább a háziasszonyok kedvence. Termése rendkívül nagyra képes nőni, átlagosan 3-400 grammot nyom egy-egy bogyó, de előfordul akár fél kilós egyed is. Nevét a bogyó alakjáról kapta, amely egy szívre emlékeztet. Íze rendkívül finom, édeskés, a termés lédús. Legfinomabb paradicsomfajták paradicsom fajták képekkel. Friss fogyasztásra, valamint befőzésre is kiválóan alkalmas paradicsomfajta. Az ökörszív paradicsom hatalmasra képes megnőni, befőzésre ideális fajta, de frissen is fogyasztható Jubileum A Jubileum fajta méltán lehet büszkeségünk tárgya, mert egy hazai nemesítésről van szó. Bogyói közepes méretűek, 120-140 grammot nyomnak átlagosan. Előszeretettel fogyasztják frissen, viszont mivel rendkívül lédús, így sokan paradicsomlé készítésre is ezt a paradicsomfajtát használják.
Termése pici, kemény húsú, megfelelő támrendszer mellett akár az őszi első fagyokig is folyamatosan teremhet. Hasonló fajta a Mini sárga, ami egy fürtös koktélparadicsom. Termésének színe középsárga, szeptember végéig folyamatosan érnek apró bogyói. A támrendszer megléte esetében is elengedhetetlen a sikeres termesztéshez.
A közel két kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg, közöttük a látványos sűrű-hegyi Ördög-lik. Forrás: Csesznek község önkormányzata Szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat. A fejünk fölé boruló lombsátor alatt, a félhomályos völgykatlanban mindenfelé hatalmas, mohás sziklák tornyosulnak. Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt, méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze kétméteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Paris patak völgye 2. Telepített vaslétra segít a 4–5 méteres magasság biztonságos leküzdésében. Nagy esőzések és hóolvadás után patak folyik a mederben. Néhol bedőlt fatörzsek és mohás, ember nagyságú kőzettömbök között ügyeskedhetjük át magunkat. Világviszonylatban is geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. Ezek az üregek tulajdonképpen a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai. A Páris-patak völgye védett természeti terület, látogatását megéri egybekötni a közeli, ősmaradványairól híres Ipolytarnóc bemutatóhelyének megismerésével.
Útvonal: Pilisszentkereszt (K) – Dera-szurdok (S+) – Szent-kút (K+) – Pilisszentkereszt. Táv: 4, 7 kilométer. Szint: 200 méter. Időtartam: 1 óra. Könnyű túra. 5. Ördög-árok, Bakony A Bakony egyik legvadregényesebb vidéke a Bakonyoszlop és Dudar között húzódó Ördög-árok. Kialakulásához a víz mélyítő, romboló munkája és több barlang beomlása is hozzájárult. A közel két kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg, közöttük a látványos sűrű-hegyi Ördög-lik. Forrás: Csesznek község önkormányzata Szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat. A fejünk fölé boruló lombsátor alatt, a félhomályos völgykatlanban mindenfelé hatalmas, mohás sziklák tornyosulnak. Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt, méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze kétméteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Telepített vaslétra segít a 4–5 méteres magasság biztonságos leküzdésében. Paris patak völgye 2019. Nagy esőzések és hóolvadás után patak folyik a mederben.
A Páris-patak völgye, Nógrádszakál – Kihagyás A nógrádi "Grand Canyon"-ként is emlegetett természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által a közút mellé kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást. Páris-patak völgye, Nógrádszakál - Látnivaló - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Túrázó a Páris-patak völgyénél ( fotó: Drexler Szilárd) A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedő andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly "fűrészelte le" a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris-patak (a néveredet nem egyértelműen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében. Ez a nógrádi "Grand Canyon" az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 méter mély, szinte függőleges falú völgyben. Feltehetően egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris-patak egyre jobban bevágja medrét.
5 / 8 Az egyes rétegek élesen elválnak egymástól Fotó: Joó Annamária Ahogy egyre beljebb haladtunk, komorabbá vált a szurdokvölgy. A falak még jobban összeszűkültek, és néhol méretes sziklakövek kusza halmazával találkoztunk, melyek úgy hevertek szanaszéjjel a patakágyban, mintha egy óriás vicces kedvében dobálta volna oda őket. Ezeket a fél-egy méter ármérőjű, vulkáni eredetű magmás kőzeteket, andezit és mélységi gránittömböket kis trükközéssel könnyen kikerülhetjük. A névadó Páris-patakot azonban ne nagyon keressük a medrében, mert a szurdok az év nagy részében kőszáraz, csak tavasszal, heves esőzések idején vagy hóolvadás után csordogál benne némi vízfolyás. 6 / 8 Itt már méretes mohás gránittömböket kerülgethetünk Fotó: Joó Annamária Az egykori folyó medrében helyenként kisebb-nagyobb üregeket is felfedezhetünk. Páris-patak völgye – Nógrádszakál. Ezek nem egyszerű lyukak a völgyoldalban, hanem a kőzetbe beágyazódott faágak, fatörzsek visszamaradt lenyomatai, melyek Magyarország első fatörzsbarlangjaiként híresültek el, és Európában is igen ritka képződményeknek számítanak.