Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető jog gyakorlásával kívánnak-e élni, csak a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja. A Kúria ezt az értelmezését azzal is alátámasztotta, hogy a törvény a szakszervezet, az üzemi tanács vagy a munkavállalók kezdeményezését kimondottan csak az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál követeli meg (EBH2008/1812). Más tehát a jogi megítélése az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választásának. Az üzemi tanács esetében a létrehozásra vonatkozó munkáltatói kötelezettség nincs, ha azt a munkavállalók nem kezdeményezik. A legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál azonban kötelező a munkavédelmi képviselet létrehozása, erre a munkavédelmi hatóság határozatban kötelezheti a munkáltatót, akkor is, ha a munkavállalói oldal nem kíván élni ezzel a jogával. Ha a választás megszervezése kötelező, a munkáltatónak érdemes részletesen tájékoztatni a munkavállalókat a munkavédelmi képviselet céljáról, jelentőségéről, és aktivizálni a munkavállalókat a szavazásra.
3. Milyen kedvezmény illeti meg az üzemi tanács tagjait? Feladata ellátása érdekében az üzemi megbízottat, vagy üzemi tanács esetén az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Üzemi tanácstag esetén ez az arány 10 százalék. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 4. Milyen munkajogi védelem illeti meg az üzemi tanács elnökét? Az üzemi megbízott esetén a munkavállalók közösségének, míg az üzemi tanácselnöke esetén az üzemi tanács egyetértése szükséges ahhoz, hogy munkaviszonyukat felmondással megszüntessék vagy őket átmenetileg eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztassák. A védelem a megbízatás idejére és annak megszűnését követő hat hónapig áll fenn, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. 5.
Nem az. A munka törvénykönyve a rendszerváltás után, 1992-ben rendelkezett az üzemi tanács intézményrendszerének létrejöttéről. Nyugati mintára már II. világháború után igyekeztünk átvenni a munkavállalói érdekképviselet eme formáját, ugyanakkor a szocializmusban a kezdeményezés elsorvadt, nem volt rá szükség. Töri óra vége. Miután megsejtettem miről is van szó, már inkább Mel Gibson kékre mázolt arca és a szertehordozott véres kard képe villant fel előttem. Az igazság… az igazság valahol ebben a cikksorozatban van. Alaposabb utánajárás nélkül röpült is az igen válaszom a választási bizottságnak. A választási procedúra forgatagából pedig váratlanul üzemi tanács elnökként keveredtem ki. Hoppá! Bele a közepébe. De! "Mit kell majd csinálnom? Amit csinálnom kell majd, fogom tudni egyáltalán csinálni? Tényleg akarom ezt az egészet? " Nyugodtan az arcomba vághatod kedves olvasó: "Ezeket a kérdéseket pár nappal a választás előtt kellett volna feltenned magadnak. " Egyre csak zakatolt a fejemben: mit fogok kezdeni ezzel a helyzettel?
üzemi tanács: munkaügyi kapcsolatokban a munkavállalók közösségét megillető részvételi jogokat gyakorló választott testület. – Munkaügyi kapcsolatokon a munkavállaló(k), a munkáltató(k), ill. képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszerét értjük. E kapcsolatok alapvető célja a szereplők közötti együttműködés és a munkabéke fenntartása, a konfliktusok megelőzése és a kialakult konfliktusok megoldása. A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét részvételi jogok illetik meg. – ~ot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. Az ~ot 3 évre választják, újonnan létrejött munkáltatónál 3 hónapon belül kell megválasztani. – Az ~ tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában a 100 főt nem haladja meg: 3; ha a 300 főt nem haladja meg: 5; ha az 500 főt nem haladja meg: 7; ha az 1000 főt nem haladja meg: 9; ha a 2000 főt nem haladja meg; 11; ha a 2000 főt meghaladja: 13.
Nyulász István: Közalkalmazotti tanács és szakszervezet a közoktatásban (Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodája, 1993) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A politikai köznyelv igen gyakran használja az érdekképviselet, érdekvédelem, részvétel fogalmat, anélkül, hogy egyértelműen tisztázott lenne ezek tartalma és belső összefüggésrendszere.
Pontszám: 7/15
Az egyéb mezőgazdasági gép alkatrészek között olyan hirdetések találhatóak, amelyeket máshová nehezen tudott besorolni hirdetőjük, ebből következően szinte mindenféle mezőgazdasági géptípushoz található itt hirdetés, egy rendkívül vegyes kategóriát alkotva ezzel. Olyan általános mezőgazdasági gép alkatrészek alkotják a kategória gerincét, mint a csapágyak, kardánok, munkahengerek, hajtóművek, stb. Általában szintén előfordul itt jó néhány Stihl alkatrész is. A konkrét alkatrészek mellett az egyéb mezőgazdasági gép alkatrészek kategóriájában előfordul sok olyan termék is, amelyek szigorúan véve nem minősülnek alkatrésznek. Ilyenek például a mezőgazdasági gépek játék makettjei, játék modelljei is. Emellett szép számmal fellelhetőek olyan kiegészítő termékek mellett, mint a nagy mezőgazdasági márkák (pl. John Deere) logójával ellátott különféle ruhák vagy háztartási termékek. Nagy doboz - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Olvasson tovább
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Gyűjtemény és művészet (60) Otthon és kert (39) Gyerek és baba (21) Sport és szabadidő (19) Szolgáltatás és iroda (13) Divat és szépség (12) Műszaki cikk és mobil (6) Kultúra és szórakozás (3) Női, férfi ruházat (1) Zene (1) E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: