Aztán amikor bemutatták a Blöff öt, minden kezdő rendező valami guyritchie-set akart letenni az asztalra viccesen menő bűnözőkkel, klassz dumákkal, gonosz humorral, illetve gyors, pontos erőszakkal, rendszerint sikertelenül. A dologban az a vicces, hogy annyi év után pont most – pontosabban 2018-ban, csak a film most került fel az HBO Go-ra – jött egy orosz srác, bizonyos Kirill Sokolov, aki mindkettőjüket koppintotta, ráadásul elég jól, és még egy kis helyi ízt is sikerült hozzáadnia, és ettől lesz annyira élvezhető a film, ami persze nem való mindenkinek. Az oroszokról tudjuk, hogy szeretik meglepni a világot, nem mindig jó értelemben, de néha olyan filmekkel rukkolnak elő, amikre senki sem számított. Ilyen volt az eszelős Hardcore Henry (2015), ami a lövöldözős videójátékok esztétikáját használta fel egy kőkemény, de nagyon szórakoztató akciófilm(paródiához), és ilyen a Miért nem halsz meg? is, ami pont azért olyan jó, mert képes túlmutatni azon, hogy egy Tarantino-koppintás. Például a humorával, vagy azzal, ahogy az orosz embereket bemutatja.
Orosz horrorvígjáték (2018) Megtekintés: HBO Max Matvey úgy dönt, hogy megöli a barátnője apját. Kalapáccsal a kezében érkezik Olya apjának házába, hogy megtorolja a gyermekbántalmazást, amelynek egykor a barátnője volt a szenvedő alanya. Amit Matvey nem vesz figyelembe, az az, hogy Andrei történetesen egy kemény és korrupt rendőr, aki egyáltalán nem hagyja magát olyan könnyen a padlóba döngölni. Mindent bevetnek, hogy a másik fölé kerekedjenek, de igencsak kétséges, hogy lesz-e egyáltalán valaki, aki életben hagyja el a lakást. Mikor lesz a Miért nem halsz meg a TV-ben? A Miért nem halsz meg című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Mikor volt a Miért nem halsz meg a TV-ben? 2022. április 2. szombat? 2022. március 28. hétfő?
Filmnézés 175 Megtekintés TELJES FILM LEÍRÁS Matvey úgy dönt, hogy megöli a barátnője apját. Kalapáccsal a kezében érkezik Olya apjának házába, hogy megtorolja a gyermekbántalmazást, amelynek egykor a barátnője volt a szenvedő alanya. Amit Matvey nem vesz figyelembe, az az, hogy Andrei történetesen egy kemény és korrupt rendőr, aki egyáltalán nem hagyja magát olyan könnyen a padlóba döngölni. Mindent bevetnek, hogy a másik fölé kerekedjenek, de igencsak kétséges, hogy lesz-e egyáltalán valaki, aki életben hagyja el a lakást. EREDETI FILM CÍM Папа, сдохни IMDB ÉRTÉKELÉS 6. 8 2, 974 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 6. 5 72 votes Rendező Szereplők Filmelőzetes
Ennyire fekete humorral például rég találkoztunk, ami sokáig nagyon vicces, bár van egy pont, ahonnan ez a sötétség már kissé nyomasztó, de nyilván az sem véletlen, hogy egy szadista gyilkost az orosz olimpiai válogatott melegítőjében látunk, vagy az, ahogy ott a rendőröket bemutatják. Merthogy, bár a film zöme Andrej lakásában játszódik, a legtöbb szereplőhöz kapunk némi háttérsztorit, ami szintén túlmutat azon az adok-kapokon, ami az alaphelyzetből adódik. Remélem, hogy még sokat hallunk Kirill Sokolovról, mert egyrészt remek tanuló, aki még a Morricone akkordokat is beépítette a filmzenébe, másrészt rendkívül kreatív, és még profi is, hiszen fillérekből hozta ki ezt a nagyon mutatós filmet. Annyira fillérekből, hogy még rendes tapétára sem futotta a költségvetésből, ezért ami a falra került, az a fénymásolóban készült. Csakhogy az olcsóság nem érhető tetten, az ötletesség pedig látványos: van egy rövid oktatófilm arról, hogy lehet – vagy nem lehet – kinyitni egy bilincset, és abban több kreativitás van, mint öt nagy költségvetésű hollywoodi akciófilmben együtt, amik már csak azért is sokkal unalmasabbak, mert ott nem verik egymást tökön a szembenálló felek.
"Őszinte sajnálattal hallottunk Willis diagnózisáról. Elismerjük, ha valakinek egészségi állapota befolyásoló tényező a színészi teljesítményében, annak nem helyénvaló citromdíjat ítélni, így azt visszavonjuk és ezúton szeretnénk bocsánatot kérni" – közös közleményük zárásaként elmondták, hogy visszaveszik a Ragyogás színésznőjének, Shelley Duvallnak ítélt citromdíjat is, mivel azóta kiderült, hogy Shelley alakítására kihatással volt a rendező, Stanley Kubrick bánásmódja.
Csokorba szedtünk a világ legrégebb óta lakott települései közül tízet, melyek máig őrzik ősi hangulatukat, ahol minden kő régi történeteket mesélhetne, s ahol mégis úgy pezseg az élet, mint a legmodernebb metropoliszokban. 10. Ife, Nigéria – alapították: kb. Kr. e. 350 A yoruba nép máig az emberiség mitikus bölcsőjének tartja ősi városát. A legenda szerint két istenségük egyike hozta létre az első embereket agyagból, akik közül az egyikből király lett. A XI. században a város a királyság fővárosa lett, az itt élő emberek neves kézművesek voltak; hozzájuk köthetők a régió híres terrakotta fejei, melyeket az elkövetkező kétszáz évben alkottak. A XVIII. században majdnem megsemmisült, de a rabszolga-kereskedelem sem tett jót virágzásának. Faroenk Szelet Nagy Asztal. Ife városában található ma az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint a Nigériai Történelmi Társaság. Ife ma 600 ezer lakosú város. 9. Balkh, Afganisztán – alapították: kb. 500 Alapítása idején Baktra néven ismerték, s a Nagy Sándor által meghódított Perzsia Baktria tartományának központja volt.
Figyelt kérdés Illetve mennyire lett volna reális egy évtizednyi kínkeserves harc után újabb régiók leigázására küldenie a meglévő haderőit, tábornokait? 1/3 anonim válasza: 100% Igen, el akarta foglalni az Arab-félszigetet, majd Indiát, Rómát, Karthágót és a Gibraltárt is. jan. 12. 22:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: 88% Halála előtt közvetlen éppen az Arab-félsziget elleni hadjáratot tervezte, amiből aztán nem lett semmi később. Nemigazán volt arrafelé olyan katonai erő ami vetekedhetett volna Nagy Sándorékkal, csak a belső sivatagos területek természeti viszonyai akadályozták volna őket komolyabban. Róma meghódítása sem lett volna különösebben nehéz, akkoriban Róma még csak egy feltörekvő helyi jelentőségű hatalom volt, az etruszkokkal és egyéb helyi népekkel vívták harcaikat. Nagy Sándor a halála előtt (I.e. 323) tényleg újabb hadjáratokat tervezett a.... Akkoriban még minőségben és mennyiségben is elmaradtak a görögöktől. Akart indítani egy újabb India elleni hadjáratot is, ami már érdekesebb lett volna mert Nagy Sándor halála után indult meg India egyesítése Csandragupta Maurja nevű uralkodó által.
Az elpuhultság és a tékozlás azonban mindig idegen maradt tőle, s környezetét is gyakran megfeddte, ha a sikerektől elbizakodva a puhányság jeleit fedezte fel rajtuk. Az ellenszegülést azonban keményen megtorolta. A Birodalom egységére törekedett, ezért megkövetelte az isten-királynak kijáró tiszteletet és mindent megtett a meghódított népek Birodalomba illesztéséért: a híres Szúszai menyegzőn ő maga Stateirát, Dareios leányát vette el feleségül; a makedón előkelőket pedig perzsa főemberek lányával házasította össze. Alexandros álma a világ feletti uralomról nem teljesülhetett be. Indiai hadjáratát katonái zúgolódása miatt félbe kellett hagynia, Arábia és Afrika meghódítását pedig már el sem kezdhette. Halála (Kr. Miért mondják az emberek: "Nagy Sándor meghódította a világot?". 323. jún. 13. ) tisztázatlan okból következett be: betegség és mérgezés is szerepel a lehetséges okok közt, de már az ókori hagyomány sem volt egységes ebben. Sírjának helye vita tárgyát képezi: ókori források szerint végakaratával ellentétben nem Szívában, hanem Memphiszben, majd Alexandriában helyezték örök nyugalomra.
A @DevSolar jó válasza, de csak számokat ad tényként. - tettem fel a kérdést nem görög szempontból. Igen, olvastam a Hecataeus térkép fogalmát, és amint azt igen, valóban meghódította a világot. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a civilizált világ sokkal nagyobb részét a görögök nem hódították meg. Tehát azt a szándékot kértem tőlem, hogy miért akadályozza meg ezt a koncepciót az egész kultúrában világ, amely Sándor meghódította a világot? Miért nem hamisították meg, amikor egyre jobban megismerkedtünk a világgal? Sokszor tudom, hogy az " ismert világ " kifejezést használják a " világ " helyett, amely legjobban leírja ezt a forgatókönyvet. De jobban érdekel a macedón birodalom kulturális & történelmi hatása, amely ilyen mértékben megerősíthette a hitet.
II. évezredben erősödött meg, s Spárta felemelkedéséig a régió legmeghatározóbb városállama volt. A város és környéke számtalan alkalommal feltűnt a görög mitológiában is: itt született Perszeusz, Diomédész és Agamemnón király is. Argosz a legtöbb görög polisszal ellentétben a római, majd a bizánci időkben is virágzó település maradt. A modern Argosz nagy részben az ősi város maradványain épült fel, így csak kevés maradt meg az ókori polisz emlékeiből, a legrégebbi műemlék az argoszi Heraion (Héra istennő temploma), mely a Kr. századból származik. 2. Büblosz, Libanon – alapították: kb. 6000 A legrégebbi létező föníciai város, Büblosz számos tudományos és technológiai felfedezés helyszíne volt hosszú történelme során. A történészek szerint itt találták fel a föníciai ábc-t, mely az írásbeliség meghatározó állomását jelentette. Görög elnevezése a 'papír' szóból ered, mely egyike volt legfontosabb exportcikkének. Büblosz a Kr. évezred végén az amoriták támadása következtében porig égett. A város eredetileg egyiptomi protektorátus volt, fontos kiviteli termékei – cédrusfa, stb.
– fejében védelmet élvezett. A Kr. században függetlenné vált, s föníciai terület lett; jelentőségét meglehetősen sokáig megtartotta, majd a keresztes hadjáratok után lehanyatlott. A modern Jbail nevű város jórészt az ókori Büblosz romjain épült fel, megmaradt ókori műemlékei UNESCO Világörökségi védelem alatt állnak. 1. Jerikó, Izrael – alapították: kb. 9000 Az emberiség talán legrégebbi lakott (és a Föld legalacsonyabban, tengerszint alatt 250 méterrel fekvő) települése a ciszjordániai területen található Jerikó. Rendkívül termékeny talajának köszönhetően először itt telepedtek le a régió vadászó-gyűjtögető népei, s kezdték meg az állatok háziasítását. Városfalai a történelem első védelmi rendszerét jelentették. A prehisztorikus Jerikó Tell es-Sultan néven ismert; a település hosszú évszázadokon keresztül virágzott, majd a Kr. évezred vége felé nomád törzsek elpusztították, majd néhány száz évvel később tűz martaléka lett. A modern Jerikó az ősi város egy részén épült fel, de fontos szerepe volt a zsidó és keresztény kultúrkörben is.