A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki. Hogyan szüntetheti meg jogviszonyát a közalkalmazott?. A felmentés kezdő időpontja Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését. Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.
Ha további kérdésed maradt a nyugdíjaztatással kapcsolatban, az SZTDSZ alapszervezeti titkárodon vagy SzMDSz csoportbizalmidon keresztül keress minket! dr. Schnider Marianna SZTDSZ-SzMDSz alelnök
Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya? Részlet a válaszából: […]... nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napján. Ekkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár. A munkáltató ugyanis nem a jogviszony megszüntetésé ről rendelkezik ebben az esetben, hanem "csak" arról tájékoztat, hogy a köz- vagy kormányzati szolgálati... […] 7. cikk / 7 Polgármester felfüggesztése és a szavazategyenlőség Kérdés: A polgármester felfüggesztése esetén szavazategyenlőségnél mi a mérvadó? Részlet a válaszából: […] A Mötv. 66. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése végkielégítés kalkulátor. §-a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a... […]
↑ MIT LÁTUNK—MIT HALLUNK. Népszava, CVIII. 149. (1980. jún. 27. ) 8. o. ↑ A televízió műsora. Új Tükör, XVIII. 40. (1981. okt. 4. ) 33. o. ↑ Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek. Budapest: Tarsoly Kiadó. 2001. ↑ Zappe László: Nem a lámpák… Népszabadság, XXXIX. 273. nov. ) 7. 2001. V. o. ↑ Czaga Viktória (szerk. ): A Budapesti Városvédő Egyesület 25 éve. Budapest: Budapesti Városvédő Egyesület. 2010. 9. o. ↑ Apats Gábor: Ráday Mihály: Velem senki nem beszélt a folytatásról. Origo (2010. 31. ) (Hozzáférés: 2018. 13. ) ↑ A kritikusok díjai, Észak-Magyarország 38. évfolyam 26. szám, - 1982. január 31. ↑ 22. miskolci tévéfesztivál A fesztivál díjai (4. old. ) Észak-Magyarország 38. évfolyam 116. május 20. ↑ A miskolci tévéfesztivál A szenvedély jutalma (2. ), Esti Hírlap 27. évfolyam 117. szám - 1982. május 20. (online:) ↑ Kollega Tarsoly István: A magyar televíziózás műfajai - Dokumentum- és rövidfilmek. Magyarország a XX. században (MEK) (2000)
Érdemeiket hosszan lehetne sorolni, ahogy a lapok most a szomorú aktualitás miatt megteszik Misi hirtelen és fájdalmas halálhíre miatt. Nekem ők ketten olyanok maradtak az emlékeimben, mint két tesó. Nem tudom, olyanban voltak-e, de az én személyes emlékkönyvemben már örökre együtt szerepelnek, egy képen, egy oldalon. Szeretettel és tisztelettel emlékezem rájuk. Én, a kisfiú, a nagyfiúkra − idézte fel Geszti Péter reklámszakember, énekes. Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István közösségi oldalán tette közzé megemlékezését. (Borítókép: Ráday Mihály 2015-ben. Fotó: Kovács Tamás / MTI) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Ráday Mihály, utcanévtörténetek Buza Péter, Prusinszki István; Sprinter, Bp., 2004 Budapesti utcanevek. A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013 Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013- 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016 Televíziós műsorai [ szerkesztés] 2001 áprilisa utáni műsorai visszakereshetők a Magyar Televízió honlapján.
Hatása [ szerkesztés] A műsor harminc éven keresztül hívta fel a figyelmet értékes épületek, építmények rossz kivitelezéséből, elhanyagoltságából, pusztulásából fakadó hibákra, hiányosságokra, veszélyekre. Még felsorolásként sem lehet áttekinteni, hány épület, építmény köszönheti megmaradását, apró részleteinek megmentését, felújítását az Unokáink sem fogják látni… -nak. Ráday a műsor anyagaiból több kötetet is összeállított, van olyan, amelyik közel ezer oldalon át sorolja a műsor anyagait és a visszhangokat, az épületek sorsának további alakulását. [7] Talán legfontosabb hatásnak a szemléletformálást tekinthetjük, vagyis azt, hogy a műsor nézői másként tekintettek a lepusztult, hajdanvolt szépségüket elvesztő, de értékes épületekre, díszekre, közterületi alkotásokra, utcabútorokra. Zappe László kritikus már 1981-ben, az adás indulásának évében így fogalmazott: "Irigylem Ráday Mihályt, alighanem a szemét irigylem. Azt, hogy mi mindent képes meglátni, mi mindent tud védelemre szorulónak gondolni.
Döntő szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak. 2021. július 16-án 79 évesen hunyt el súlyos betegség következtében. [9] Temetésére augusztus 30-án került sor a budapesti Farkasréti temetőben. [10] Özvegye Ruttka Andrea textilművész; három gyermekük született. Operatőrként [ szerkesztés] Tévéfilmjei [ szerkesztés] 1990 – Holnapra a világ 1988 – Johann Strauss: A denevér 1987 – Almási, avagy a másik gyilkos 1987 – Bánk bán 1987 – Dada 1984-1993 – A világ metrói 1983 – Kegyenc 1983 – Közös kutya 1983 – Buborékok 1982 – Glória 1982 – Bors néni 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről 1981 – Horváték 1980 – A különc 1979 – Kinek a törvénye?
1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület), [6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. [7] Címének második felét ( avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját. [8] Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.