36 fokos lázban égek Beteg leszek, attól félek Lázasan túrok a zsebemben Aprópénz csörög a kezemben. Beléd betegszem, taiwani lány Csak azt tudnám, hogy hol van Taiwan. 38 fokos lázban égek Beteg vagyok, már én is érzem. Ez a láz már az igazi Talán orvoshoz kéne mennem. Magas a láz, csak a színvonal alacsony Magas a láz, csak a színvonal alacsony
Ő feküdt a díványra és én a földre. Most nap mint nap, az fekszik a díványon, aki rosszabbul van. Aki lázasabb, aki jobban köhög, vagy aki jobban izzad. - És így tovább. Nagyon sajnálom, hogy Öntől, akit megbántottam, pénzt kell kérnem. Nagyon sajnálom ezt a festett vérzést is. Kérem fogadja tiszteletem kifejezését. József Attila
fogalmazza meg John W. James és Russel Friedmann, akik a Gyászfeldolgozás Módszer megteremtői. A legfontosabb, hogy tudd: minden, amit érzel megkérdőjelezhetetlenül létező és igazi. A Gyászfeldolgozás Módszer egyik legfontosabb alappillére, hogy azt a biztonságos és elfogadó személetet közvetíti a gyászoló felé, hogy minden gyászt egyedinek és egyéninek tekint. Semmit sem kell, és bármit szabad érezni. Minden érzés, minden gondolat, ami kavarog bennünk, és minden reakció, amit ezek kiváltanak belőlünk teljesen rendben valónak számít. 36 fokos lázban égek 2019. Nincs két egyforma életút, ezért a minket ért veszteségeket sem ugyanazokkal az élményekkel a zsákunkban érzékeljük, és nem ugyanazzal az eszköztárral próbálunk megbirkózni sem vele. A gyász egyediségének és egyéniességének hangsúlyozása nemcsak azt jelenti, hogy minden érzést és minden reakciót létezőnek és rendben valónak tekint ez a módszer, hanem azt is, hogy elutasítja azok sablonokba, sémákba kényszerítését. Manapság általánosan elfogadott a haldoklás öt pszichológiai fázisát (elutasítás, düh, alku, depresszió, elfogadás) leíró elméletnek a gyászfolyamatra való alkalmazása.
Bökfi Veronika József Attila után szabadon Harminchat fokos lázban égek: ez maga az élet, ebben az állapotban élek, és éltet az egész lényed. Ha itt vagy velem, állandó a harminchat fokom, hiszen a titkot te adod, a képzelet varázsát, te vagy a sorok között megbújt lázam. Ha távol lennél, a fok emelkedne, rám talált pillanat a hiányérzet lenne, magamra hagyva elvesznék örökre. Ha nem volnál, a fok süllyedne. Mi éltetne láz nélkül? Nélküled semminek nincs értelme! Képzeletben mellettem lehetnél, elkényeztetve lennél, alakodat szavakba ölteném, s ruhádat, mit én adok reád személyedre szabom, majdan tetszésem szerint alakítom, hogy valóság legyél, színt, aromát, illatot is adok, szavakkal írt képekbe festve, végtelen helyzetekbe ültetve, ecsetvonásokat pillanatokba téve retusálom kettőnkre, de érintésed hiányozna, ezért a gondolat, mit rólad vélek, összegyűröm, a ki nem mondott szavakat összetépem, a festmények összefolyva, ürességem sorokban szólna. Csak az érzés marad velem, elkísér, ha jönnél, és érintenél, újra a szavakat hívom: rajzolják le, mennyire is szeretlek én... Zeneszöveg.hu. Budapest, 2009. kreativ55 2014. április 5.
Rendhagyó alkat, aki semmiképp sem illett bele korának a bohém festőről alkotott elképzelésébe. Szabályos, botrányoktól mentes, már-már eseménytelen életet élt. A festészetet megszállottan hivatásnak tekintette, és életvitelének középpontjában az alkotás, a művek teremtése állt. Hitelesen új stílusra törekedett anélkül, hogy megtagadta volna az európai festészet több száz éves hagyományait. Nem modern lázadásra, hanem modern szintézisre tört. Nem volt született vezéregyéniség, és mégis – mint primus inter pares – Hollósy Simon távozása után, pusztán hallatlan művészi tekintélye és csendességében is nagy hatású személyisége révén ő lett Nagybánya, azaz a nagybányai szabadiskola vezető mestere. Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász- és éremművész, grafikus, a 20. századi magyar plasztika egyik legnagyobb mestere, Ferenczy Noémi Kossuth-díjas gobelinművész, a hazai kárpitművészet megújítója lett. Ferenczy Károly és gyermekei "Régi görög terrakották, japán bronzok tanulságait közvetítik legtisztultabb harmóniával a szobrai, míg azok a szobrok, melyek észrevehető módon a reneszánsz és barokk mesterek eredményeire utalnak, kevésbé sikerültek.
Ferenczy Noémi egyik legértékesebb, különleges szépségű alkotása a Teremtés, mely az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből érkezett, és egyben a kiállítás címét is adta. A Római Magyar Akadémia jóvoltából a művész négy falikárpitjának nagyméretű kartonja kerül hosszú idő után először bemutatásra – ezekkel a művekkel évtizedek óta nem találkozhatott a magyar közönség. A Szent István című monumentális falikárpit, Ferenczy Noémi egyetlen történelmi témájú alkotása, eredetileg a nyíregyházi polgármesteri hivatal falát díszítette, és most szintén látható lesz a kiállításon. Ferenczy Noémi munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, számos alkotását külföldi gyűjtemények őrzik. A kiállításon látható Nővérek című karton alapján készült falikárpit például a londoni Victoria and Albert Museum tulajdonában van. A szentendrei tárlaton több olyan alkotással is találkozhat a közönség, amelyek az elmúlt évek árverésein vagy a kiállítást előkészítő kutatómunka során bukkantak fel.
A TEXHIBITION keretében az eltelt hat évben több, mint 50 textiltervező közel 200 különféle minta- és színvariációból álló prototípuskollekciója jött létre, amelyben jó néhány textilgyártó működött közre. A különféle stílusirányzatok mentén dolgozó textiltervező iparművészek – jacquard és nyüstös szövéssel, transzfer és digitális nyomással készülő – lakástextiliái mellett egyedi alkotások is helyet kapnak a kiállításon. A kezdeményezés a generációk közötti párbeszéd elősegítésére is törekszik, hiszen a szakmában már meghatározó tervezők mellett minden évben 4-5 pályakezdő fiatal textilművész is meghívást kap a részvételre. Idén 22 alkotó munkái szerepelnek a kiállításon, amelyek kivitelezésében a Meritum Kft. – Aste Bútorszövet és Lakástextil, a Csárda Tex Kft., a Lénárd Zászlókészítő Kft. vett részt. A kötött technológiákra tervezett textileken kívül Pájer Emília és Vereczkey Szilvia Ferenczy Noémi – díjas textilművészek egyedi alkotásain kívül a Laguna Lakástextil Kft. által 2018-ban alapított, a Határtalan design kiállítás textil kategóriában díjnyertes alkotása, Zimonyi Gwendolin 3D animációval készült innovatív munkája és videoanimációja is látható.
Nem túl gyakori, hogy egy família több tagja ugyanabban a művészeti ágban jeleskedjen. Akadnak azért kivételek: gondoljunk csak a Bach-családra, vagy a festőművész Markó Károlyra és gyermekeire. Még ritkább, hogy a leszármazottak hasonlóan magas színvonalú alkotásokat hozzanak létre, mint a család első művésze. Ilyen ritka kivétel a Ferenczy-család. Ide született 1890. június 18-án Ferenczy Noémi, ikertestvérével, Bénivel együtt. Az ikrek, bátyjukhoz, Valérhoz hasonlóan, bár más-más műfajban, de örökölték felmenőik alkotótehetségét. Édesapjuk, Ferenczy Károly a nagybányai művésztelep egyik alapítója, vezéregyénisége, a huszadik századi magyar festészet meghatározó alakja volt, aki etalonként állt gyermekei előtt. Édesanyjuk, Fialka Olga szintén jó kvalitású festőművészként indult, később a család kedvéért és érdekében hagyott fel az alkotómunkával. Valér festőnek indult, ám később az apja művészete iránti elfogult tisztelet miatt saját hangját egyre inkább a grafika területén, elsősorban a rézkarcművészetben találta meg.
De mennyire más! Nem eleven, nem izgatott, inkább fáradt, magábahullott, szintén jóságos, de sohasem mosolygós. Nagyon nyugodt, már nem is csodálkozó, akár a papnő, aki mindennap láthatja istenségeit. Ünnepélyes ő is, de ünnepeit nem rendezi, bennük él, mert nincs is egyéb világa, mint látományaié. Álmélkodását már alig érezzük, mozdulatai lassúk, kissé vének, fáradtak, lemondók: Ferenczy Noémi képzelete nem történésekben, hanem helyzetekben él. " (Farkas Zoltán: Ferenczy Noémi, Nyugat, 1931) A Kossuth-díjas gobelinművész, Noémi is gyakran megfordult a nagybányai művésztelepen, a művészettel apja itteni műtermében kezdett ismerkedni. 1911-ben Párizsba ment, a Manufacture des Gobelins-ben tanulta ki a falikárpitszövés technikáját, de jórészt autodidakta volt. Alkotásait az általános gyakorlattal ellentétben nem csupán megtervezte, hanem saját maga készítette. Kartonra tervezett festményeit növényi festékkel saját maga által színezett gyapjúfonalakból szőtte. Első alkotásai Nagybányán tervezte és szőtte, ezeket 1916-ban az Ernst Múzeumban édesapja Ferenczy Károly, és testvére Béni műveinek társaságában állította ki először a Ferenczy Károly és gyermekei című tárlaton.
Barcsay Jenő (1900–1988) születésének 120. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. Ebből az alkalomból Prosek Zoltánt, az FMC júniusban kinevezett új igazgatóját az intézmény struktúraváltásáról és a jövő évi tervekről is kérdeztük. Bejegyzés navigáció