Pár nap után végig gondoltam hogy ha ő egy szerető nő lett volna, én meg csak pornókra gondolva tudok produkálni... hát ne kelljen leírnom hogy mit gondoltam magamról. Elmondtam a hölgynek a dolgot (gondolva hogy neki nem kell megfeleljek, ezért fizetek) nagyon rendes volt, ő mondta hogy szerinte tutira pornó függő vagyok olvassak utána. Megtettem és most itt vagyok. Most jön az a problémám amiért hozzátok fordulok! Azonnali PMO és maszturbáció megvonás volt. 3 hét után mondhatni hogy teljes káosz volt, minden bajom volt nem bírtam tovább. De PMO-t nem akartam inkább elmentem a csajhoz megint de ott az első behatolásnál azonnal elmentem. Újból beszélgetés.... Szabadságra mentem vicces képek szöveggel. Utána azt próbáltam hogy PMO nincs de heti 1-2 alkalom maszturbáció na itt még bírnám is, de ahogy a szomszédra vagy egy ismerős csajra gondolok jönnek a pornós képek, videó részletek, tehát mint ha nézném a filmeket a neten. Mi tévő legyek? Ha mindentől megvonom magam, de közben összejönne egy csaj tuti felsülök. Ismerve az előéletemet mondjam azt a csajnak "hagyjámá pornóról szokok le épp".
Aztán az egyik idősebb férfi kollégával ezen elkezdtek emelt hangon vitatkozni, csak szegény azt nem akarta megérteni, hogy nem feltétlen a Fudan a baj, sokkal inkább az, hogy az egész beruházás kínai hitelekből történik, ráadásul a diákváros helyén. (Annyira mondjuk nem figyeltem a vitára, mert közben jöttek mások is aláírni, aztán velük is foglalkozni kellett. ) A nem beszámítható: Egy úriember odajött a pulthoz (aminek az elején amúgy MZP feje volt) és kijelentette, hogy Márki-Zay Péter arab és bárcsak inkább Amerikában maradt volna. Ekkor egy idősebb hölgy kolléga közölte vele, hogy menjen el, plusz egyébként sincs beszámítható állapotban. A férfi kezében volt egy zacskó benne egy bontatlan pezsgővel és azt elkezdte odanyújtani a kolléganőnek, hogy "vegye el nyugodtan, ilyen karácsonyi". A kolléganő ezt valamiért nem fogadta el. Ezután a férfi elment (hála a jó Istennek). Tapasztalataim a diagnosztizálással 2020-ban+sztori (hosszú) + TLDR : hungary_ADHD. Utánafordultunk és megállapítottuk, hogy még egyenes vonalban sem képes sétálni. A nyerészkedő: Egy úriember odajött hozzánk és megkérdezte mi történik.
Van két lehetőség, tb alapon Semmelweis egytem Pszichiátria, ADHD ambulancia. A weboldalukat böngészve egy kis hasznos leírás után el is mentem a háziorvosomhoz, kérni beutalot oda. Minden fasza, elküldöm e-mailben bescannelve, és visszaírnak, hogy oké bejegyeztek, de kb 10 hónapos a várólista... Másik lehetőség, magán pszichiátria, amit láttam ott 150k körül vannak az interjúk, meg a diagnózis felállítása. Hát ebből köszönöm nem kértem. Pszichológus Vártam, vártam, de nem bírtam már kivárni a 10 hónapos várólistát, úgy voltam vele, hogy elmegyek egy pszichológushoz, hogy megmondja hogy tényleg adhdm van vagy sem. Hát, kár volt. Legalábbis rosszat választottam, mert semmit nem értett hozzá. Amikor elmondtam az életemet, panaszaimat, meg hogy félek, hogy kibukok egyetemről, azt válaszolta hogy szerinte nincs semmi bajom, csak maximalista vagyok.. lmao, maximalista, mert akarok egy kettest egy tárgyból amiből 3x megbuktam már. "Kedvenc" embereim az aláírásgyűjtésről : hungary. Hát jó. Elmentem összesen 4x oda, mondott azért pár hasznos dolgot, de már mind ismertem szóval pénzkidobás volt odamenni.
Azért pedig, hogy az írók szerint az energiavámpírok egyik legsikeresebb vérszívási módszere az internetes trollkodás, így online újságíróként különösen jól szórakoztam. Őket egészíti ki még a sorozat gyakorlatilag egyetlen szimpatikus szereplője, az őslúzer, mártír familiáris-testőr-mindenes Guillermo, aki minden megaláztatást elvisel. Mit elvisel, házhoz megy érte, csak hogy rajongott urai közelében lehessen, pláne, hogy még mindig reménykedik, hogy egy nap vámpírrá harapják őt is. FX / HBO Igazából szimpla képlet ez: az van, hogy Jemaine Clement és a Hétköznapi vámpírok -film óta abszolút világsztárrá vált, de gyökereit soha el nem felejtő Taika Waititi egyszerűen fenomenálisan kreatív, rendkívül fantáziadús alkotók, akik vélhetően magukhoz hasonló tehetségű további írókkal dolgoznak együtt, és ők mind megfelelő teret kapnak a korlátok nélküli állatkodásra. Ennek eredményeképpen a forgatókönyvben csúcsra járatott ökörködés nemcsak saját helyiértékén lenyűgöző, hanem kissé ellépve, azért is, mert nem nagyon látni hasonló példát vígjátéksorozatban a forgatókönyvírói kreativitásnak ilyen magas színvonalára.
Kritika | Jemaine Clement: What We Do in the Shadows / Hétköznapi vámpírok 2020. július 1. 10:00 Írta: Jemaine Clement: What We Do in the Shadows / Hétköznapi vámpírok Kevés viccesebb sorozat akad most a streamingcsatornák kínálatában Taika Waititi és Jemaine Clement vámpírjainál. És kevés meglepőbb is, az új-zélandiak agyament vérszívói ugyanis még két évad után is szuperviccesek. Ha valami olyan fergetegesen jó és üdítő, mint amilyen a Hétköznapi vámpírok volt 2014-ben, akkor jogos lehet abbéli félelmünk, hogy a sikerfilmeket nehezen elkerülő sorozatosítás – még ha pénzügyi szempontból az is – nem a legfényesebb ötlet. Így volt ezzel e sorok írója is, akinek a 2005-es rövidfilm által ihletett másfél órás darab nagy kedvence, hiszen ennyi agyament poént biztosan nem lehet úgy belesűríteni egy tízrészes évadba, hogy ne billenjen át azon a bizonyos vékony mezsgyén az izzadtságszagú fárasztás mezejére. Pláne nem két évadba. És láss csodát, a Waititi-Clement alkotópárosnak ismét sikerült.
Vámpírokról már száz éve készítenek filmeket, szóval könnyelműségnek hathat ilyesmit kijelenteni, de tessék: Taika Waititi sorozatában, a Hétköznapi vámpírokban van a legviccesebb ötlet, amit valaha valaki vámpírokkal kapcsolatban kitalált. Persze már a sorozat alapjául és előzményéül szolgáló film is iszonyú vicces volt: a szintén Hétköznapi vámpírok című film volt az, ami meghozta a világhírt Taika Waititinek, aki azóta rendezett már Bosszúállók-filmet, és a hírek szerint Star Wars-epizódot is írni fog. Az a mockumentary úgy tett, mintha a most, a huszonegyedik században köztünk élő, kicsit ügyefogyott, elég röhejes problémákkal küzdő vámpírokról készülő dokumentumfilm lenne, például olyan témákról, hogy lehet jól kinézni, ha az ember nem látszik a tükörben, illetve hol lehet szüzeket szerezni, ha állítólag már a számítástechnikusok sem mind azok. És ezekre a vámpírokra nyilván nem volt igaz semmilyen romantikus vagy félelmetes sztereotípia sem. A sorozat viszont kiegészült egy új mitikus lénnyel, amelyről eddig nem szólt egyik Drakula-film, de még az Alkonyat sem: Azaz itt a hivatalnok Colin Robinsonnal, aki abból nyeri az életerejét, hogy leszívja a társaságában lévők – nem vérét, hanem – energiáját, miközben iszonyatosan érdektelen dolgokról magyaráz nekik iszonyatosan részletesen, mondván: ő is vámpír, csak másmilyen.
- feliratot és letöltési linket ne kérj - vannak ilyesmire szakosodott oldalak. Ezeket a HTML parancsokat használhatod:Ennek a posztnak külön RSS feedje van a hozzászólásaihoz