Csak háromszáz mértföld hiányzott, hogy már akkor érje el a nagy ismeretlent, de éppen ez a háromszáz mértföld volt az, a mely majdnem a lehetetlenséggel látszott határosnak lenni, az a háromszáz mértföld – egy közepes oczeánjáró egy napi utja! – izgatta évszázadok óta a világ népeit, arról szőttek meséket északon és délen, az hajszolta a halálba Nansent, az sarkalta az ujkori Fabius Cunctatort, Wellmant, ezt akarták levegőn átröpülni Zeppelinék s Európa addig latolgatott és fontolgatott, mig egyszerre két amerikai is szánkóval és kutyákkal el nem érte az álmodott birodalmat. Az emberiség egy nagy czéllal lett szegényebb. A fantázia koldusabb egy területtel, itt a mindent meggyőző valóság és ez az 1909-iki esztendő el nem muló emlékekkel kerül az idők történetébe. Megvan a déli sark, megvan az északi sark, miénk a levegő! Mindez egy esztendő alatt. Egyre fogynak a legnagyobb és legrégibb vágyak czéljai, hova forduljon az utánuk következő idők nyugtalansága, kutatóvágya? A tudomány eddig elhanyagolt és ismeretlen területeire fogja magát vetni egész erővel és a jövendő idők szenzácziói a laboratóriumokból kerülnek ki.
Felkutatja az északi és déli sarkokat, földeriti az ismeretlent és kielégit évszázados vágyakat. Az északi sark többé nem probléma, az örök nyugtalanság uj terület felé fordul… Mi következik majd ezután?
A fjord mentén haladva jutunk Észak-Norvégia legnagyobb városába, a 70. 000 lakosú Tromsø-be, szállás a városközpontban (2 éj). Tromsø bámulatosan szép fekvésű város. Egy szigeten terül el, melyet egy-egy hatalmas híd köt össze a fjord keleti és nyugati partjával. Hangulatos városközpontja, élénk kulturális élete és kiváló éttermei miatt "Észak Párizsának" is szokták hívni, de talán a "Sarkvidék kapuja" jelző találóbb. Annak idején a nagy sarkkutatók (Nansen, Amundsen) innen indultak az Északi-sark irányába. Délelőtt autóbuszos városnézés lesz. Ennek során megnézzük majd a világ legészakibb botanikus kertjét, a város egyik jelképének számító, modern Arktisz katedrálist, valamint kabinos felvonóval felmegyünk a Storsteinen-hegyre, ahonnan felejthetetlen panoráma nyílik a városra, a fjordra és a környező hegyvilágra. Délután egy közös séta következik a szépen karbantartott belvárosban és a kikötőben, majd lehetőség lesz múzeumlátogatásra. Ajánljuk a kikötőnél lévő Polar (Sarkvidéki) Múzeumot, illetve a belváros szélén lévő Polaria Élményközpontot.
A Föld felfedezői és meghódítói Mendöl Tibor - Cholnoky Jenő: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása. A Déli-sark felfedezése és meghódítása - A Föld felfedezői és meghódítói 5. (Budapest, 1938) Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása bálkozások sem. Itt van például a szegény, szerencsétlen Andrée, az első sarki repülő. Mérnök ember, hitt a technikában, ennek lett áldozata. Ma szörnyűködve gondolhatunk arra a kötelekkel és vitorlákkal felszerelt, akkor kormányozhatónak tekintett léggömbre, amelyre életét rá merte bízni. 1897 július 11-én emelkedik a magasba a Spitzbergákon az "Ornen", a "Sas", kényelmetlen kis kosarában Andrée-vel és két társával, Fränkellel és Strindberggel. Mind a hárman svédek. Kedvező déli szél fúj, az utasok bíznak benne, hogy reményeiknek megfelelően átrepülhetnek a Sarkon. Am a magassági kormány szerepét betöltő kötélzet már az első percekben kioldódik és lehull: a léggömb kezdettől fogva a szelek játékszere. A vakmerő emberek sorsáról galambposta hoz hírt az első napokban, aztán teljesen nyomuk vész.
Repülős volt, de inkább olyan kalandor fajta, szintén átrepült az Északi-sark felett, megelőzve Amundsent, majd továbbállt, és a Déli-sarkot is elérte repülőgépével. Miután ember járt az Északi-sarkon, tovább nem nyújtott új kihívást a felfedezőknek, ezután sem népesítették meg emberek a kietlen vidéket. Fel kell azonban hívni egy fontos dologra a figyelmet, ami az arktiszi jégtakarót érinti: a globális felmelegedés hatására hatalmas jégtömbök vállnak le a jéghegyekről, melyek dél felé megolvadva megemelik az óceánok és tengerek vízszintjét. A felmelegedés a túlzott károsanyag kibocsátás eredménye, ami nagyban veszélyezteti a környezetünket. Ha ez ilyen ütemben folytatódik, akkor még a mi életünkben tapasztalni fogjuk (vagy már érezzük is? ) ennek káros következményeit.
Rollin Arthur Harris amerikai oceanográfus és geológus egy 1910-es munkájában kijelentette, hogy az Északi-sark környékén nagymérető akadályrendszer húzódik, s ez meggátolja, hogy nagyobb mennyiségő víz áramolhasson át a póluson. Ez szolgált alapjául annak a kialakult nézetnek, hogy az Északi-sarkon egy földrész van, amely Harris-föld néven vonult be a geográfia történetébe. A hetedik földrész felkutatására 1920-ban megalakult egy nemzetközi tudományos társaság. Gazdasági érdek is indokolta létrejöttét, hiszen a nemzetközi légitársaságok repülői jóval rövidebb úton közlekedhettek volna Európa, Amerika és Kelet-Ázsia között az Északi-sarkon át, valamint hatalmas ásványkincs készletet feltételeztek őodafentő. Az expedíció 1926-ban elérte a sarkot. Nobile és Amundsen egyaránt az írták emlékirataikban, hogy a Harris-föld nem létezik, mégis számos kérdés fogalmazódott meg bennük. Nem értették, hogy ha nincs föld, akkor mégis milyen akadály található a sark közelében. Nobile néhány tanulmányában hajlott arra a véleményre, hogy szigetsor húzódik a nyugati hosszúság 159. foka mentén és az északi szélesség 82. és 85. foka között.
Scott és csapata lelkileg összetörve pillantotta meg a norvég zászlót a sarkon, a kimerültség, a csalódottság és az éhség végzett velük a visszaf elé tartó úton. A Déli-sark elérése, és Scotték tragikus sorsa lehűtötte az Antarktisz további meghódítására tett felfedezői lázat. Akadtak azonban még vakmerő férfiak, akik részt kívántak a dicsőségből. Ilyen volt Richard Byrd, aki repülővel repült át a sark felett, és megalapítja az első jelentős kutatóállomást "Little America" néven. A jégvilág magányában csaknem megzavarodik elméje, de erős ember lévén, sikerül neki túljutni a megpróbáltatásokon. Ezután nemzetközi kutatóállomások létesültek az Antarktiszon, amerikai, angol, francia, orosz, ausztrál kutatókkal, sőt, még turista járatokat is indítanak a kontinensre. A XX. század közepén azonban még akadtak bátor vállalkozók, akik bejárták a földrészt. Edmund Hillary és Arved Fuchs az Antarktisz ellentétes oldaláról közelítették meg a Déli-sarkot, majd ott találkoztak. A pillanat felemelő volt.
A nemrég nagy pálforduláson átesett Tóth Gabi december elején már beszámolt arról, hogy daloskönyvet készít az ünnepekre, vasárnap pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából fel is került a Youtube-ra a Mennyből az angyal Tóth Gabi előadásában. Kiemelt kép: Tóth Gabi facebook oldala
Tóth Gabi karácsonyra elénekli nekünk a Mennyből az angyalt Ki kell hevernie az elmúlt hónapokat, de azért készül a daloskönyve. 2021-12-05 08:14 | | karácsony, muzsika, tóth gabi
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat