A méhnyakrák elleni védőoltás önkormányzati támogatását kezdeményezte a tolnai vezető háziorvos, dr. Handl Mária – tudtuk meg a városházán. A valamennyi helyi doktor támogatását bíró kérelem alapja, hogy létezik szinte száz százalékos védettséget biztosító vakcina a méhnyakrákot és a nemi szervi szemölcsöt okozó humán papilloma vírusok ( HPV) ellen. A védőoltást azonban nem támogatja az állam. A 13-14 éves lányoknak beadandó három injekcióból álló oltássorozat ára 90 ezer forint, amelynek költsége jelenleg teljes mértékben a lehetőséggel élni kívánó szülőkre hárul. Tolnán az érintett korosztályhoz idén 58-an tartoznak. Jövőre ez a szám várhatóan 49, 2010-ben pedig 63 lesz. Amennyiben az önkormányzat támogatni tudná az oltási programot, a gyártó cég kedvezményt adna a vakcinák árából. Dr handl mária ann. A tolnai képviselő-testület holnapi, csütörtöki ülésén tárgyalja egyebek mellett ezt a kérdést is. [caption id="" align="alignleft" width="350"] TN [/caption] Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Háziorvos, Budapest XIII.
Minden nyugdíjas, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot, a maximális 18 ezer forintra számíthat, így a legnagyobb összeget kapják a 130 ezer forintos átlagnyugdíjjal rendelkezők is. A 80 ezer forint alatti nyugdíjak esetében a nyugdíjprémium összege arányosan csökken, az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11 250 forintot kapnak. Az ellátást nemcsak az öregségi nyugdíjban részesülők, hanem azok is megkapják, aki nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosultak, így az intézkedés 2, 5 millió embert érint. A kormány 33 milliárd forintot biztosít a kifizetésekre. Idén a jóval 4 százalék feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően fizet a kormány - a 2017-es kifizetés után második alkalommal - nyugdíjprémiumot valamennyi nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek - olvasható az Emmi közleményében. Novemberi nyugdíj-kiegészítés. A nyugdíjprémiumot két szám szorzatából lehet kiszámolni: az egyik a GDP változatlan áron számított növekedése - tárgyévben várható - mértékének 3, 5 százalékponttal csökkentett összege, a másik a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 ezer forint.
Az egyösszegű kifizetés arányos részét úgy kell kiszámítani, hogy a hozzátartozói nyugellátás összegének, illetve a megszűnt ellátás utolsó havi összegének 0, 5 százalékát meg kell szorozni a hozzátartozói nyugellátás, illetve a megszűnt ellátás 2011. évi folyósítási hónapjainak számával. Az egyösszegű kifizetést a 2011. november havi ellátással egyidejűleg, hivatalból kell folyósítani. Ettől eltérően, ha az ellátás e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, az egyösszegű kifizetésnek az arányos részét a jogosult kérelmére kell folyósítani. Ez a 0, 5 százalékos emelés egyébként majd a 2012. évi januári nyugdíjemeléssel egy időben fog beépülni a nyugdíjak összegébe. Már akinek! Mert akinek ellátását a jelenleg hatályos Alkotmányunk 70/E. Novemberben érkezik a nyugdíjprémium- HR Portál. § (3) bekezdése alapján szociális ellátássá alakítják át (vagy megszüntetik), lehet, hogy ez volt az utolsó nyugdíjemelés. Megjegyezzük, hogy az egyes nyugdíjszerű ellátások (például: rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, szociális segély) 2011. januárban nem kerültek emelésre, ezen ellátások esetében most sincs kiegészítés!
A tervek szerint az egységesített társasági adó mértéke 15 százalék lenne, miközben a magyar társasági adó mértéke mindössze 9 százalék. "A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkor is így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembe mennünk" – jegyezte meg a miniszter. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2022. április 8. 800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész) Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása. Az Adó Online cikksorozattal emlékezik meg a neves okiratról, különös tekintettel arra is, hogy rendelkezései között számos pénzügyekkel és adózással kapcsolatos rendelkezés is található. 2022. április 7. Vásárlói roham indulhat az elektromos járművekért Jelentősen nőhet a kereslet az elektromos autók iránt, amit a kedvező adózási lehetőségek is segítenek – mutat rá az EY 13 országban összesen több mint 9000 fogyasztó bevonásával készült nemzetközi felmérése.
Jövőre újabb 5, 3 százalékos növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el. A miniszter elmondta, az árak alakulásában magyar és nemzetközi tényezők is szerepet játszanak. A járvány miatti leállások után szerte a világban most indítják újra a gazdaságokat, a kínálat azonban több esetben nem tud lépést tartani a kereslettel, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez emeli az árakat – mondta. Hangsúlyozta, nem az áfa és nem is a kormány miatt drágulnak bizonyos termékek. A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4, 2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3, 6 százalékos. Mint mondta, ha a világgazdaság újraindul, a globális árfelhajtó tényezők nagyobb csoportja eltűnik. 50 milliárdot félretettek nyugdíjprémiumra Elmondta, az év elején 3 százalékos nyugdíjemelés volt, ám az infláció nem várt módon megugrott, így a kormány – szokatlan módon – júniusban évközi nyugdíjemelést hajtott végre: a juttatásokat megemelték, a 0, 6 százalékos növelést pedig az év elejére visszamenőleg egyösszegben kifizették a jogosultaknak.
Ennél a nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – a januári nyugdíjemelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték 1/12-ed részével. Nos, a tényadatok szerint az éves általános fogyasztói árindex 3, 8 százalék, a nyugdíjasokra vonatkozó várható fogyasztói árindex 4, 3 százalék lesz. Ezért az év elején megvalósított 3, 8 százalékos nyugdíjemelést november hónapban 0, 5 százalékos egyösszegű kifizetéssel szükséges kiegészíteni. A januári 3, 8 százalékos nyugdíjemelés és a 4, 3 százalékos várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés közötti különbözet nem éri el az 1 százalékot, ezért a Tny. szabályai alapján nem nyugdíjemelésről, hanem az egész éves különbözet novemberben történő egyösszegű kifizetésről döntött a Kormány.
Kérheti-e a nyugdíjbiztosítási szerv a munkáltatótól a 2010. évi béradatokat? A nyugdíjakat az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás napjáig elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetből számítják. A béradatokat is tartalmazó Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (NYENYI) 1992. március 1-jétől lett rendszeresítve, ezt éves gyakorisággal a munkáltatók (legutóbb már kizárólag elektronikusan) megküldték a nyugdíjbiztosítási szerv részére. Igaz, hogy jócskán megkésve, de utólag el lett rendelve egy egyszeri és visszamenőleges, 1988. január 1. és 1992. február 29. közötti adatszolgáltatás is (ebből fakadóan jelentős adatvesztést is feltételezhetünk). Így a nyugdíjbiztosítási szervnek rendelkeznie kell a nyugdíjazás évét megelőző időszak összes kereseti és szolgálati időre vonatkozó adatokkal. A jogalkotó azonban időközben megszüntette a munkáltatók NYENYI lapvezetési kötelezettségét, utoljára ilyen adatszolgáltatást a 2009. évre vonatkozóan 2010. április 30-ig kellett teljesíteniük. Azonnal felvetődik a kérdés, ezt követően a nyugdíjbiztosítási szervek honnan nyerik a nyugdíj megállapításához szükséges adatokat?