Könyv/Művészet, építészet/Építészet normal_seller 0 Látogatók: 2 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR. Műemlékeink sorozat. A termék elkelt fix áron. Fix ár: 400 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2006. 11. 30. Rákóczi vár Sárospatak patinás történelmi emléke. Értékelés eladóként: 100% Értékelés vevőként: fix_price Az áru helye Magyarország Átvételi hely Budapest V. kerület Aukció kezdete 2022. 04. 02. 14:25:52 Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Elérhető szállítási pontok Lásd a fizetési és a szállítási feltételeket! A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR. Műemlékeink sorozat. Vatera Csomagpont - Foxpost előre utalással 799 Ft /db 12 000 Ft -tól Ingyenes MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft MPL PostaPontig előre utalással 1 325 Ft MPL házhoz előre utalással 1 460 Ft Személyes átvétel 0 Ft - Átvétel egy Váci utcai antikváriumban További információk a termék szállításával kapcsolatban: Előzetes megbeszélés esetén, a licitek, rendelések bevárhatóak, összevonhatóak, a szállítás egy csomagban.
További képek Forrás: A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A magyar nemzeti örökség része. A magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán a sárospataki vár látható, amely a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt. (A pénz előoldalán Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja található. ) A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a 15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Sárospataki rákóczi var paca. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak.
A vár [ szerkesztés] Az ún. Lórántffy-szárny A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozatot torz fejekkel kitöltött kazetták tagolják, a párkány feletti oromzatban angyalfigura tartja a négyosztatú, lefaragott címerpajzsot. A homlokzatokat domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejáratai szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el. A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. A negyedik szinten látható nagy terem, az egykori "öreg palota" hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, Perényi-címeres keretelések és a 16. Sarospatak rákóczi vár . századi ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak. Az eredetileg famennyezetes termet a 17. században leboltozták. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audienciás szobája.
Tatár István 1969-ben BEKE-díjat, 1970-ben Kiváló Tanár, 1972-ben TIT Kiváló ismeretterjesztő, majd 1973-ban az országban első kitüntetettek között vehette át az Apáczai-díjat, 1981-ben a Bugát-díjat, szintén ebben az évben a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, majd 1985-ben a Gyermekekért Érdemérmet kapta meg. 2001-ben a Tehetségekért-díjjal, 2006-ban Pro Urbe Makó Városáért-díjjal, 2009-ben Rátz Tanár Úr-életműdíjjal, a tavalyi évben pedig a Nemzedékek Nevelője-díjjal ismerték el munkáját.
Most is felidézte, hogy abban a kis iskolában, ahol az államosítás utáni reform érte, és szakot kellett választania, idősebb kollégái már jelentkeztek a magyar nyelv, az irodalom, sőt, a történelem tanítására. Neki fiatal pedagógusként már nem maradt más választása, mint a matematika és a fizika. Utóbb viszont annyira megszerette a tantárgyat, hogy az általános iskolai tehetséggondozás megszervezésében is nagy szerepet vállalt; a Kis Matematikusok Baráti Körét például ő alapította a megyében. Tatár István a köszöntés alkalmával jóízűen anekdotázott. Fotó: Szabó Imre Ma, 95 esztendősen mindemellett családjára, lányaira, unokáira és dédunokáira büszke. A hétvégén a város nevében Hadik György és Kovács Sándor képviselők köszöntötték tortával, emléklappal és ajándékcsomaggal. Érdekes, hogy Hadikot ő maga, Kovácsot pedig már elhunyt felesége tanította egykor. Hogy szellemileg teljesen friss, azt bizonyítja: nemcsak azt tudta megmondani, hogy Hadikkal mikor és hol találkozott először – a képviselő diákként egy matematikaversenyen vett részt a régi Hagymaházban –, de azt is felidézte, ki ült mögötte.
Tatár István a tanítás mellett szerzett tanítói oklevelet a kiskunfélegyházi Tanítóképzőben, 1944-ben. Ezt követően 1952-ben matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát, majd 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia szakos oklevelet kapott. Szakmai életútja 1944 februárjában, az erdélyi nagyszokondi népiskolában kezdődött, 1945 szeptemberétől Kunágota-Urbánpusztán tanító, majd Nagykamarás-Gádoroson igazgató volt. A rászoruló tanulóknak cipőt, meleg ruhát szerzett, ezzel ő indította el a "Gyere velem iskolába! " mozgalmat. 1957-től Békés megyében volt megyei vezető szakfelügyelő, majd 1961-től nyugdíjba vonulásáig, 1986-ig Makón tanított, de emellett megyei általános iskolai vezető szakfelügyelőként is dolgozott. Rengeteg szakmai publikációja, hat népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, harmincnál is több, új tanítási eszköz megalkotása fűződik a nevéhez. Számtalan matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett.