Csúnyán kipukkant Pennywise piros lufija. Ahogy illett, Stephen King klasszikusának 2017-es adaptációja megkapta a folytatását, hogy végre pont kerülhessen a Vesztesek Klubja történetének végére. Ugyan én az első etaptól sem dobtam el az agyam, sőt, máig tartom, hogy klasszikus értelemben vett horrorként abszolút nem működött Andy Muschietti filmje, ám a fiatalos színészgárda és Derry egészen különös atmoszférája mégis el tudta vinni a hátán a dolgot. A horror ami soha nem tud unalmas lenni! Vagy mégis? - Az 2 fejezet film kritika | Új könyv és film illata. Az Az - Második fejezet azonban még a felemás elődjét sem tudta megugrani, a szűk 3 órás játékidő pedig egyenesen kivéreztette King regényét a vásznon. 27 évvel járunk az első felvonás eseményei után, amikor a Vesztesek Klubjának tagjai nemcsak hogy felnőttek, de sikeresen kezdtek új életet - közben pedig azt is elfelejtették, hogy egyáltalán valaha Derry kisvárosában éltek. A közös eskü viszont kötelez és Pennywise (Bill Skarsgard), a gyilkos bohóc ciklikus visszatérésével a srácoknak sem maradt más választása, mint hazatérni és szembenézni a múlt árnyaival.
Persze Sacha Baron Cohen pár fokkal komolyabb produkcióra is képes: Az izraeli kém ben és A chicagói 7-ek tárgyalásában ( kritikánkat ide kattintva olvashatjátok) is megcsillogtatta tehetségét - olyannyira, hogy utóbbi moziban nyújtott teljesítménye még Oscar-díjat is érhet számára. És hogy ne felejtsük el, hogy a brit zseni elsősorban miben utazik, gyorsan ledobta a Borat 2-őt (egészen pontosan Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára), hogy még egyszer bevigyen egy gyomrost az amerikai társadalomnak, és úgy en bloc az egész emberiségnek. Az 2 kritika 1. Úgy készüljetek, hogy nem lesz egy könnyű menet. Sztori Bár teljesen lényegtelen, ugyanis elsősorban nem feltétlenül ezen van a hangsúly, a Borat 2 történetet is kapott, amely Sacha Baron Cohen korábbi alkotásaihoz híven ismételten elmeháborodottra sikeredett. Miután Borat Sagdiyev (Sacha Baron Cohen) lejáratta, megalázta és gazdasági válságba taszította Kazahsztán a Borattal, az újságíró elvesztette állását és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték egy gulagban.
Lehet az a baj, hogy nem vagyok tini, és így nem tudom értékelni a kamaszpátoszt. A görög mitológiai utalásokat viszont ebben és az előző részben is nagyon élveztem. A labirintusban vadászó szörny, a Minotaurusz történetét juttathatja eszünkbe, míg a drogdiszkó az Odüsszeiából ismert lótuszevők szigetének mása szinte. Kíváncsi vagyok, milyen mitológiai párhuzamot lehet felfedezni majd a harmadik részben. Külön érdekes a Thomas-Teresa- Brenda szerelmi háromszög, melyből még a következő részben egész jó konfliktust lehet majd kihozni, viszont ez a történetszál lehetett volna kicsit itt is hangsúlyosabb. Például érdekelt volna, hogy Teresa mit szól az új lányhoz, vagy egyáltalán neki milyen érzései vannak Thomas-szal kapcsolatban. A film szinte teljes egészében Thomasra (Dylan O'Brien) épül, így a fiatal színésznek nem kis feladattal kell megküzdenie, de remekül helytáll. NE BOHÓCKODJUNK MÁR! - Az: Második fejezet (Az 2.) kritika - YouTube. Nekem a főgonosz Janson t játszó Aiden Gillen alakítása tetszett a legjobban, bár ő már a Trónok harcában is bizonyította kiváló színészi képességeit.
A tetőpont hosszú de erő teljes eseményeket ölelt fel, képes volt a félelmetes részeket feleleveníteni, megmutatta hogy Pennywise valódi gonosz jellemét. Összefoglalás: 10/7 pont. A film igazán jó folytatásnak bizonyult, mert képes izgalmas elemeket megjeleníteni. CGI terén újdonságok kerültek bele, mely miatt érdemes rá száni az időt. Az 2 kritika khurana. A műfajban látott filmekhez képes, itt véres és rémisztő új elemek mutatkoztak be, mely jót tett a filmnek. A megjelenő hibákat kitudta küszöbölni, de ennek hála a 3 órás menet idő izgalommal teli volt. A feszültség itt ott ugyan felbukkant, mégsem volt igazán erőteljes a film alatt. Tény hogy megjelent benne a véres és erőszakos események legjava mégsem tudott igazán jelentőset alkotni ebben a műfajban. Az 1990-es alkotáshoz képes sokkal összetettebb alkotás volt, a humorosnak szánt szösszenetek jelentéktelen szerepet töltöttek be. Bajnóczi Anna
Már önmagában az is isteni csoda, hogy a teljes székesfehérvári társulatot felvonultató produkciót egyáltalán játszani tudják most is. Az ember tragédiája 2. 0 - keretjáték (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház) Az ember tragédiája 2. 0 elejét, a keretjátékot Márton László írta. Alaphelyzetként azt jelölte ki, hogy miután élhetetlenné tettük a Föld nevű bolygót, az Úr a férfi és nő prototípust űrhajós expedícióval, szkafanderben eljuttatta egy másik, érintetlen, csodaszép bolygóra. Kettejükön kívül kihalt az emberiség, ugyanakkor a bűnök is. Igaz, a korábbi pályafutásunk elvette az Úr kedvét teremtményeitől, de újrakezdheti az emberi létet a legendás páros – emlékezet nélkül. A memórián kívül a nagyravágyás és a tudásvágy is hiányzik belőlük. Lucifer azonban innen sem tágít, s azt kérdezi: "mire jó az ember – ebben a lebutított változatban? Az 2 kritika 3. " S egy második egyezség jegyében négy, XX. századi színben – felőlünk nézve: kronologikusan London és a Falanszter közé esve – beavathatja Évát és Ádámot a "deleted" múltba.
A három órás játékidő alatt sikerült több olyan jelenetet is létrehozni, amitől még ma is lúdbőrözik az ember háta, Curry hátborzongató nevetése majd' 30 év elteltével sem vesztett erejéből. Sajnos elkerülhetetlen volt a bukás a film lezárását és a végső harc bemutatását tekintve. Az alkotóknak 12 millió dolláros büdzsé állt a rendelkezésükre, amiből képtelenség volt úgy megalkotni a film végi leszámolást, hogy az ma is ütősnek hasson. A könyv egyik lenyűgöző húzása a jelenből múltba és vica versa történő átsiklás fejezeteken és mondatokon belül, ez azonban a filmben 1902 óta nem számít újdonságnak hála a vágás és montázs csodájának. Wallace-nak és a két vágónak így is sikerül szépen megidézni ezeket a finom játékokat, amikor főhőseink egy kimerevített mozdulatával ugrunk át gyermekkori énjükre, akik hasonló mozdulattal kezdik az adott jelenetet. Borat 2 kritika: gusztustalan, kellemetlen és vérlázító, ám piszok szórakoztató - Sacha Baron Cohen ismét ledobta az atombombát. Fájó, hogy a minisorozat horrorként már nem elég félelmetes, coming of age filmként és a gyermekkori barátságot bemutató alkotásként pedig nem tud elég hiteles és mély lenni.
Lehet tapsolni, van rá ok: Gáti Oszkár Jászai-díjas színművész, a győri Menház Színpad vezetője kimagasló színészi és szinkronszínészi munkássága, valamint színházalapító és szervező tevékenysége elismeréseként Szent László-díjat kapott június 27-én, a városi Szent László-napi díszközgyűlésen. Gáti Oszkárnak nincs beteges küldetéstudata, tudja, hogy önmagában a színház nem váltja meg, sőt még csak nem is változtatja meg a világot. A színház játék, igaz, ha jó, akkor halálosan komoly is lehet. Szembesít saját sorsunkkal, lelkiismeretünkkel, a történelemmel, elhalasztott esélyeinkkel, kinevetteti teszetoszaságainkat, kisszerűségeinket. Segít átérezni mások sorsát, amelyben néha a sajátunkra ismerünk. Gáti Oszkárnak saját színpada van: a Menház Színpad. Nem az épület az övé, hanem a ház szelleme. Ebbe az apró térbe belefér a világ. Sorsdöntő útválasztásaink, sodródásunk a történelemben, elrontott szerelmeink, mindennapi megmérettetésünk, önmarcangolásunk, humorunk és bátorságunk, esendőségünk, elbukásunk és talpraállásunk, sírásunk és nevetésünk, árulásaink, megbocsátásaink, vezeklésünk és újrakezdésünk.
– Odalett az őszi lecsóm, pedig föl volt karózva szépen a paradicsom, mégis mindent lerombolt a vihar – kesereg. Gáti Oszkár tizenhét éven át volt a Győri Nemzeti Színház tagja. Megismerte az itt élő emberek ízlésvilágát, s megtalálta azt a kulturális piaci rést, ahol az igényes előadóestekkel, kamaradarabokkal, beszélgetésekkel be lehetett törni, mert ezekre a sikeres produkciókra valós igény mutatkozott, amit persze felkelteni, fejleszteni, formálni, fenntartani kellett. A Menház Színpad első hónapjának 16 előadásán 12 Kossuth-díjas művész lépett föl. A jegyek pillanatok alatt elfogytak. A színészek is szívesen jönnek, jó a tér, a közönség, s a művészek is rendesen meg vannak fizetve, mondja Gáti Oszkár. Hozzáteszi: a jegyek ma már valamivel lassabban fogynak el, de most is szinte mindig telt ház előtt lépnek fel az előadók. Tudom – szúrja közbe –, ha a bulvárújságok címlapjain szereplő celebeket hoznék, özönlenének a nézők, a minőségből azonban nem engedek, itt hakni nem lesz, gagyit nem adok el.
Gáti Oszkár néhány évvel ezelőtt felhagyott a színészettel, Győrbe költözött, és temetőőrként kereste a kenyerét. A színész ismét új életet kezd. Színészet után temetőőri állás, most pedig ismét színészet. Kemény éveket tudhat maga mögött Gáti Oszkár, aki 10 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy felhagy a színészettel. Győrbe költözött, és egy temetőben vállalt állást. Családjával évekig a temetőőri lakban éltek. Forrás: MTI/Krizsán Csaba Három évvel ezelőtt saját színházat alapított a színész, ám az utolsó pillanatban be kellett zárni. Most Club70 néven ismét magánszínházat alapított, aminek anyagi hátterét ő fedezte. "Szeptember 28-án, Pannonhalmán lesz az első előadásunk, és nagyon várom. Az érzéseimről még nehéz beszélni, majd ha túl leszek rajta, akkor tudok erről mit mondani. Most rohangálok, mint a mérgezett egér, vagy mint pók a falon. Három helyszínen játszunk majd. Pannonhalmán, itt, Győrben egy házban és annak a kertjében. Az lesz a szabadtéri színpad, de csak jövő nyártól. Ilyen még nincs Győrben, mármint lakásszínház, szóval azt gondoltam, hogy erre lesz igény" - mesélte a Blikknek Gáti Oszkár, akinek márciusban szűnt meg a temetőőri állása.
Valódi háborgó lélek - talán összeférhetetlensége, konfliktusos alkata, nehéz természete miatt nem kapta meg soha a Kossuth-díjat, ami amúgy évtizedek óta megilletné -, aki 2008-ban az egész színházi világgal szakított, méghozzá botrányos körülmények között: nem volt hajlandó elfogadni, hogy a Győri Nemzeti Színház vezetői fegyelmezetlenek, felelőtlenek, alkoholizálnak vagy épp a testi gyönyöröket hajszolják ahelyett, hogy a szakmájukra összpontosítanának. Tizenhárom éve drámai hangú beszéddel búcsúzott a társulattól, melyben kíméletlen őszinteséggel sorolta a teátrum vezetőségének bűneit, mulasztásait. Tíz esztendőn keresztül temetőgondnokként gondozott, mindeközben Menház Színpad néven kamaraszínházat hozott létre - neves budapesti művészek emlékezetes előadásait "költöztette" Győrbe, üde színfoltját teremtve meg a helyi kulturális életnek -, de egy ideje ezt is abbahagyta. Gáti Oszkár napjaink egyik legnagyobb magyar színésze. Óriási veszteség, hogy elhagyta a szakmát. Vagy a szakma hagyta el őt?
(…) És a gyerekem majd fel fog nőni…" A zseniális színész nem vágyik vissza a színpadra, sőt, a temetőgondnoki tíz évét nagyon pozitívan ítéli meg. "Én megismerkedtem azzal a világgal, ahova majd megyünk mindannyian. Amitől mindenki retteg. 'Jaj istenem, meg fogok halni! ' Én meg azt látom: tök jó. " A teljes interjú itt látható: Fotó: Negyedik negyed Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.