Hiba van a magyar alkotmány szövegében – közli az Info Rádió. Az alaptörvényben az olvasható, hogy ''az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai a pártnak''. Ezen kitétel egyértelműen az MSZMP-re utal. Mécs Imre az Info Rádióban elmondta: módosító javaslatot nyújt be a parlamentben, hogy kikerüljön e mondatból a párt előtti névelő. Közlése szerint a hibát egy, az Egyesült Államokban élő magyar tudós vette észre, aki levelet írt az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés elnökének. Eddig nem történt előrelépés az ügyben. A hivatkozott bekezdés szövege: " 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya … IV. fejezet Az Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az országhatárainkon túl élő magyarsággal vállalt nemzeti összetartozás - A, mint Alkotmány. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja.
Mi az Alaptörvény? Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Mikor fogadták el az Alaptörvény? 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá ünnepélyes keretek között. Fiatalok Közéleti Nevelése: A magyar alkotmányfejlődés a kezdetektől napjainkig. Az új normaszöveg 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az új alaptörvénnyel hatályon kívül helyezett normaszöveget eredeti formájában 1949. augusztus 18-án fogadta el az Országgyűlés az 1936. évi szovjet Alkotmány alapján.
( III. ) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. (XI. ) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék. (XXVI. Magyar alkotmány szövege. ) Egész vármegyéket vagy bármely méltóságokat örök birtokul nem adunk. (XVI. ) Ezen négy főuron, t. i. a nádor, a bán, a király és királyné udvarbíróin kivül, két méltóságot senki se viselhessen. (XXX. ) Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre.
Alapvető emberi jogok 1. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog. 2. A személyes szabadsághoz való jog. 3. A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság joga. 4. A férfiak és nők egyenjogúsága, anyák, nők és fiatalok védelme. Nemzeti hitvallás szövege - Nemzeti Hírháló. A szabadságától az egyént csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani. Online jogi tanácsadás Alapvető emberi jogok (aloldal)
Kissé csökkent a kőolaj világpiaci ára, miután hétfőn hétéves csúcson állt. A piac figyelme most elsősorban a Washington és Teherán között az iráni atomprogramról kedden kezdődő tárgyalásokra összpontosul. A piac szereplői abban bíznak, hogy a felek olyan megállapodásra jutnak, ami lehetővé teszi Irán számára, hogy hivatalosan is újraindítsa az olajexportot. Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 14 centtel, 92, 55 dollárra süllyedt reggel fél hét körül az ázsiai kereskedésben. A kőolaj árát alapvetően azonban továbbra is az Ukrajnával kapcsolatos események alakítják. Joe Biden amerikai elnök az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásokat követően azt mondta hétfőn, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték nem működne, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Elemzők szerint mindaddig nem lehet számítani a kőolaj jelentősebb árcsökkenésére, amíg nem sikerül áttörést elérni az ukrán kérdésben vagy az iráni nukleáris programról folytatott tárgyalásokon. Siker esetén a kőolaj jegyzése erőteljesebben eshet.
A rádiós összefogás ezen kíván változtatni a piaci adatokra, elemzésekre, kutatásokra alapozva, amelyekkel lebonthatók a téves beidegződések, tévhitek és segít abban, hogy a rádiózás a kereskedelmi piacon valós értékeinek megfelelő pozíciót foglalhasson el. A Miért Rádió elnevezésű projekt vezetésére Müller Pál t kérték fel, aki közel 30 éves médiapiaci tapasztalattal rendelkezik. Karrierje során dolgozott ügynökségi és megbízói oldalon is. Ismeri a marketingkommunikáció és a tervezés világát, vezetői feladatokat látott el multinacionális vállalatoknál, hazai és regionális piaci tapasztalatokat egyaránt szerzett. "A rádiónak erős a hallgatottsága, a 15+ korcsoport 65 százaléka naponta, 92 százaléka pedig hetente hallgat rádiót. A hazai és nemzetközi adatok és trendek bizonyítják, hogy a hiteles műsorvezetők itt is tömegek által követett sztárok, és az új technológiákat kihasználva a rádió tényleg minden generációt elér. Az a célunk, hogy a munkánknak köszönhetően egyre több hirdető használja a rádiót marketingkommunikációs céljai hatékony és hatásos eléréséhez" – fogalmazott Müller.
A klímapolitikai célok eléréséért hozott szabályozások miatt ma már nem mehetnek el szó nélkül a fenntarthatósági törekvések mellett a vállalatvezetők. Nem meglepő az sem, hogy a fogyasztói társadalom és a mai munkavállalói piac szereplői is egyre inkább azokat a cégeket részesítik előnyben, akik (át)látható tevékenységekkel támogatják a fejlődést. Cikkünkben HR szakértő és két, izgalmas területen dolgozó vezető véleményét is megkérdeztük az átalakuló folyamatokról. A zöldítés megváltoztatta a fogyasztói magatartásunkat Manapság egyre többet hallunk gazdasági átalakulásról, klímapolitikai és fenntarthatósági célokról, iparági változásokról. Bizonyára mindannyian fel tudunk idézni egy-egy környezettudatos vásárlásra buzdító felhívást, esetleg vászontáskák hadának büszke tulajdonosaiként járunk-kelünk az üzletekben. Ezeknek az egyre gyorsabban terjedő trendeknek egy a mozgatórugójuk: legyünk tudatosabbak, éljünk fenntarthatóbban. A környezetvédelem fontossága és a magatartásunkra gyakorolt hatása már több kutatás eredményében is igazolódott.
2021. december 8. | | 0 | Termékcsoportonként eltérő keresleti trendekről és jelentős gyártásiköltség-növekedésről számolnak be a hazai építőanyag-gyártók. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagságában eltérő keresleti tendenciák érvényesültek a harmadik negyedévben és októberben, ezzel párhuzamosan több költségtényező: különösen az energiaköltségek megugrása növeli drasztikusan a gyártási költségeket. Az újraindítás mentén számos újlakásprojekt lépett megvalósítási szakaszba, amely érzékelhető az égetett kerámia és a fehér falazati szerkezetépítő anyagok iránti kétszámjegyű keresletnövekedésben. Az idén újraindított ipari nagyberuházásoknak köszönhetően az új gyártóközpontoknál gyakran előírt szálas hőszigetelőanyagok iránt is tartós és erőteljes kereslet mutatkozik – számol be a MÉASZ. A magyar épületgépészeti termékek gyártói bizakodók, mivel a nyersanyag árrobbanás, a chiphiány és az értéklánc pandémiát követő töredezettsége mellett számos megbízás van kint a piacon, így az eddigi volumen is többnyire meghaladja a vállalatok által tervezettet.
Az inkubációs ügyleteknél közel 22 millió, a magvető ügyleteknél 76, 5 millió, a start-up ügyletek estében pedig közel 196 millió forint az átlagos befektetési összeg. Későbbi fázisban lévő cégeknél ugyanez a mutató 673 millió forint. A legjelentősebb értékű tranzakció magántőke kivásárláshoz köthető 4 milliárd forintértékben, a második legnagyobb értéket egy 2 milliárdos későbbi fázisú befektetés adta. Kedvelt iparágak 2021 első félévében a tőkebefektetések összesen tíz különböző szektorba irányultak. Összegüket tekintve a legtöbb befektetés az üzleti és ipari szolgáltatások, illetve a fogyasztói termékek & retail ágazatba került: itt költötték el a félévben a befektetett összeg 72 százalékát és ebben a kettőben realizálódott a tranzakciók 42 százaléka. Kiszállások A félévben 78 kiszállás történt, amelyek tizenkettő alaphoz köthetőek. A legtöbb exitet a fogyasztói szolgáltatások szektorban rögzítették. 42 esetben a management általi kivásárlásra került sor, 19 esetben a befektető a leírás mellett döntött, 5 esetben más magántőke alap felé történt az értékesítés, 7 esetben pedig zártkörű értékesítéssel, illetve 5 befektetés más típusú kiszállással zárult.
Ezekről az eredményekről kérdeztük Nemes Gábor green HR szakértőt, a Mind Mate Inspiration fenntarthatósági mentorát. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tudja a HR támogatni a vállalatokat abban, hogy a változó munkavállalói elvárásoknak megfeleljenek: "A HR az idők során sok olyan feladatot kapott, ami más terület fennhatósága volt. A fenntarthatósági elmozdulás során edukációs szerepbe bújt, illetve a toborzás, kiválasztás során a kifejezetten elkötelezett, tudatos jelöltek megtalálása is rá hárul. A green HR esetében komoly feladat lenne például a belső kommunikáció, a szakmai képzések, párbeszédek, workshopok szervezése a fenntarthatósági törekvések mentén, ezzel is elültetve a munkavállalókban a közös gondolkodás első csíráját, megmutatni az elkötelezettséget. " Hogyan látják az átalakulást a hazai KKV-vezetők? Ha azt kérdeznénk, melyek a legkörnyezetszennyezőbb szektorok, a leggyakoribb válasz a közlekedés és a textilipar lenne. Épp ezért most e két iparág haza képviselőit, Szucsányi-Borza Sebestyént, a ügyvezetőjét, és Baldaszti Pétert, a Nanushka társtulajdonosát, igazgatósági tagját kérdeztük fenntarthatóságról, munkavállalói és munkáltatói elvárásokról.
Rádió stúdió. Fotó: stock / A Miért Rádió elnevezésű projekt vezetésére Müller Pál t kérték fel, aki közel 30 éves médiapiaci tapasztalattal rendelkezik. Karrierje során dolgozott ügynökségi és megbízói oldalon is. Ismeri a marketingkommunikáció és a tervezés világát, vezetői feladatokat látott el multinacionális vállalatoknál, hazai és regionális piaci tapasztalatokat egyaránt szerzett. "A rádiónak erős a hallgatottsága, a 15+ korcsoport 65 százaléka naponta, 92 százaléka pedig hetente hallgat rádiót. A hazai és nemzetközi adatok és trendek bizonyítják, hogy a hiteles műsorvezetők itt is tömegek által követett sztárok, és az új technológiákat kihasználva a rádió tényleg minden generációt elér. Az a célunk, hogy a munkánknak köszönhetően egyre több hirdető használja a rádiót marketingkommunikációs céljai hatékony és hatásos eléréséhez" – fogalmazott Müller. A "Miért Rádió" projekt elindítói az Atmedia, a Mediaworks, a Radio Factory és a Scores Group, de a projekt elindítóinak várakozása szerint hamarosan más szereplők, illetve piaci szervezetek is csatlakoznak még hozzájuk.