A kérdéseket egy urnába lehetett bedobni, amit a díszítők a szünet végén bevittek Komlós öltözőjébe, ahol kiválogatta, majd kigondolta a válaszokat. [1968-at írunk], a függöny felmegy, Komlós kijön, kezében a cédulákkal. Mikroszkóp színpad színészei. Pár szellemes válasz után egy újabb kérdés: "Lehet-e most gépkocsival Csehszlovákiába menni? " Komlós válasza: "Miért? Milyen tankja van? " (Részlet Markos Zoltán: Volt egyszer egy Mikroszkóp Színpad című könyvéből)
A 90 éves Gera Zoltán színművészt választották meg tegnap a nemzet színészei közé az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyére - közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel. 1. Jock Ewing magyar hangja A 90 éves színművész hangja sokaknak ismerős lehet, a Dallas című sikersorozatban ő volt Jock Ewing magyar hangja. Többször kölcsönözte két, már elhunyt színészóriásnak, Walter Matthaunak és Lino Venturának a hangját. Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. Bár apja, Hosszú Zoltán, a Nemzeti Színház örökös tagja is színész volt, ez nem jelentett előnyt számára, döcögősen indult a pályája. Fényképészinasnak tanult, de már 16 évesen a színészi pályára lépett. 2. Apja rúgta ki a színházból 1939-ben a budapesti Belvárosi Színházban kezdett, ahol édesapja rendező is volt. Innen Hosszú Zoltán rúgta ki pár hónap után, mert az ifjú Gera Zoltán nem emelt kalapot a szembejövő színigazgató, Patkós György előtt. Mellékesen ezt Hosszú Zoltán sem tette meg. 3. Négy nyelven beszél folyékonyan Háromszori próbálkozás után vették fel a Színművészeti Főiskolára.
Az utolsó, a 14. pont " a népek általános szövetségének " megteremtéséről szólt – ennek nyomán 1919-ben valóban megalakult a Népszövetség, de e szervezetbe az USA már be sem lépett. Felhasznált irodalom: Wilson üzenete = Népszava, 1918. január 10. A bolsevikiek helyeslik Wilson ü zenetét = Az Est, 1918. január 16. Czernin békeprogramja = Budapesti Hírlap, január 25. L. Nagy Zsuzsa: A Párizs környéki békék, 1919–1920 = História, 1979/1. Wilson Woodrow. In: Holger H. Herwig – Neil M. Heyman: Biographical Dictionary of World War I. Westport, Connecticut – London, England. Wilson elnök 14 pontja - 1917. december - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. 1982. 358–360. Tomáš Garrigue Masaryk: A világforradalom 1914–1918. Budapest, 1990. 304. Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes tör téneti kronológiája, 1900–1991. (Szerk. : Krausz Tamás–Szilágyi Ákos. ) Budapest, 1992. Glenda Sluga: The Problem of Trieste and the Italo-Yugoslav Border: Difference, Identity, and Sovereignty in Twentieth-Century Europe. Albany, 2001. Készítette: Szegő Iván Miklós
Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzeti vonalak szerint kell kiigazítani. Fordítás 'Wilson elnök 14 pontja' – Szótár norvég bokmal-Magyar | Glosbe. Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni; a megszállt területeket helyre kell állítani; Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez; a különböző balkáni államok egymás közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján az állami és nemzeti hovatartozás történelmileg kialakult vonalai szerint kell meghatározni; a különböző balkáni államok politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi garanciákkal kell alátámasztani. A jelenlegi Ottomán Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi nemzetiségek részére, amelyek most török uralom alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen biztonságát, önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehetőségét. A Dardanellákat mint nemzetközi garanciákkal biztosított szabad átjárót, minden nemzet hajói és kereskedelme számára állandóan nyitva kell tartani.
– területének 3/4-ét elveszti – a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték "Orosz kérdés" – Wilson 6. pontja értelmében "minden nemzet maga dönt politikai fejlődéséről". – A bolsevik Oroszországot nem fogadták el győztes hatalomnak, a szovjet vezetést nem tekintették legitim, demokratikus kormánynak, így nem hívták meg a béketárgyalásokra. A belső erőviszonyok tisztázódására vártak a nagyhatalmak. Új államok – Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket. – Csehszlovákia: Csehország és Szlovákia politikai egysége. Megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és Kárpátalját. – Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia. – Románia: bővült Erdéllyel + a Partiummal + bánáti + kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Bukovina, Dél-Dobrudzsa területeivel. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.
Az államférfiak számára írott malaszt maradt Wilson felhívása. Párizsban a politikai előnyök, a személyes súlynyerés és nemzeti terjeszkedés voltak a legfőbb gondok. [2] Noha sok pontja specifikus, az első öt pont általános érvényű volt, magába foglalta a hajózás teljes szabadságát, a titkos diplomácia megszüntetését, a leszerelést, a megszállt területek szuverenitásának helyreállítását, a nemzeti önrendelkezés jogát stb. Wilson programjának alapgondolatait elvben elfogadták a versailles-i békeszerződés tárgyalása során, azonban a háborúban győztes hatalmak végül is csupán négy pontot valósítottak meg maradéktalanul. Maga az amerikai szenátus sem ratifikálta a békeszerződést, s az Egyesült Államok a Népszövetségbe sem nem lépett be, sőt az 1920 -as választásokon győztes republikánusok az izolacionizmus (nevezetesen az európai ügyekbe való be nem avatkozás elvének) útjára léptek. [3] Wilson elnök kongresszusi beszéde egyben válasz volt Vlagyimir Iljics Lenin felhívására, illetve a Szovjetek II.