Az Eszmélet verselése bimetrikus, és mind a 12 darabja 8 soros vers: József Attila a Villon által kidolgozott és a Nagy Testamentum ban alkalmazott oktávákat használja (a Nagy Testamentum egyébként ugyanolyan vallomásos, összegző-leszámoló jellegű). A 8 és 9 szótagos sorokra az ötös és ötödfeles jambikus váltakozás jellemző. Rímképlet: a b a b b a b a. Az elemzők között nincs egyetértés abban, hogy milyen jellegűek az Eszmélet ben megjelenő filozófiai gondolatok. A marxizmussal és később az egzisztencializmussal is rokonságba hozták, aztán Bergson hatását fedezték fel benne (Tverdota György mutatott rá, hogy az eszmélés Bergson fő művének, a Teremtő fejlődés nek is központi fogalma). Bergson eszmélet-fogalma két összetevőből áll: értelem és ösztön (intuíció), amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Az eszmélés a képzet és a cselekvés össze nem illése, "széttolódása", ami 1933-34 táján a világtörténelemben és József Attila személyes életében is több szinten jelen volt. József Attila ismerte Bergson munkáit, prózai írásaiban többször hivatkozott is rájuk.
József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb jelentőségű költője. A poéta 1905. április 11-én született Budapesten. Édesapja, József Áron szappanfőző munkásként dolgozott. Az apa korán elhagyta a családot: azt mondta, Amerikába megy dolgozni, de valójában visszatért szülőfalujába és új családot alapított. Édesanyja Pőcze Borbála, takarítónő, mosónő, aki kénytelen volt 3 gyermekét (Jolán, Etel, Attila) egyedül felnevelni, s 1919-ben rákban meghalt. A gyermekeket a nyomortól védve a Mama Öcsödre küldte nevelőszülőkhöz, de 1 év után hazavitte őket. Újabb nyomorgó esztendők következtek, a gyerekeknek is dolgoznia kellett, hogy a család fenn tudjon maradni. A Mama ekkor betegedett meg, s halt meg rákban. A gyerekek Jolán második férjének, Makai Ödönnek gyámsága alá kerültek. A családfő először kispapnak küldte Attilát, majd hajósinasnak, mely kemény fizikai munka volt. Közben kijárta a polgári iskola 4 osztályát, és a makói gimnáziumba került. Itt a helyi értelmiség pártfogásába vette a fiatal költőt, megjelent első kötete (Szépség koldusa) és írásai jelentek meg a Nyugatban is.
Poós Zoltán az Index állandó szerzője, friss József Attila-díjas író, költő, újságíró, aki örül a kitüntetésnek, de azt mondja, az ilyesmi nem változtatja meg mindennapjait. Harminc éve jelent meg első verseskötete, azóta húsz könyvét vehették kézbe az olvasók, de írói, költői identitását ma már csak gyermekei lefektetése után tudja megélni. Nagyon sokat ír, emellett szívesen ássa fel a kertjét, hessegeti csúzlival a varjakat, de sündisznók ellen többé már nem vét. Sokáig azt hitte, hogy szülővárosa, Battonya után közvetlenül a világ vége következik. A rendszerváltás fiatalkora egyik meghatározó élménye, többek között azzal a felismeréssel, hogy a közeli Aradon villamosok járnak. Vonatkozó emlékeiből később regényt írt. Pályája elején felvillant előtte a zenei karrier lehetősége is. Az a formáció, amelyben akkoriban muzsikált – nem tisztázódott, hogy basszusgitáron vagy dobon – volt az első punkzenekar a magyar televíziózás történetében, amely képernyőre került. Sajnos épp máshol volt, amikor a pesti stáb megörökítette a TBC zenekar Nem keresem már című dalát a helyi művházban.
Az irodalomtörténész szerint nagyon ritka, hogy még ismeretlen József Attila-vers kerüljön elő, utoljára 2004-ben történt ilyen, akkor az ugyancsak árverés keretében került a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.
Tragikumát az adja, hogy az álom irracionálisan hibátlan, a való élet viszont embertelen "vas világ". Egyik se megvalósítandó az ember számára. Fordított világot látunk a versben: az álomban van rend, holott kint kéne rend uralkodjon, kint kéne látszania mindennek világosan, és a tudatnak kéne felfogni mindazt, ami érzésben, álomban, vágyban itt van az emberben. Az álomban rend volt. vagyis a rend utáni vágy él a költőben. Nappal, amikor hiányzik a rend ebből a vas világból, akkor ő az éjjel rendjét látja. Úgy, mint álmában, az összekent képekben. A költő a való világban is keresi ezt a rendet. A csillagok odafönt, mint a rácsok, úgy fogják be az ember tekintetét, távlatát, világát. Amilyen belül vagy, azt látod kívül is. Ha belül rács mögött vagy, fogoly vagy, akkor a kinti világ is ezt mutatja. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Mako japán hercegnő elveszítette státuszát a császári családban, mert hozzáment Komuro Kei nevű szerelméhez, aki közember – írta a Reuters. A japán császári ház szabályai szerint az uralkodócsalád nőtagjai elveszítik státuszukat, ha közemberrel házasodnak, de ugyanez a család férfi tagjaira nem áll, a hercegek házasodhatnak közemberekkel az előjogaik megtartása mellett. Fotó: POOL FOR YOMIURI / AFP Mako hercegnő visszautasította, hogy esküvőjét császári szertartás szerint tartsák, ahogy a császári család nőtagjainak járó hozományt is. Japán Császári Háza | Ottima. Ő az első nő a japán uralkodócsaládban, aki mindkettőt visszautasította. A pár hamarosan az Egyesült Államokba költözik, Komuro ugyanis ott dolgozik ügyvédként. Komuro és Mako hercegnő 2017 óta járnak jegyben, és eredeti terveik szerint már 2018-ban összeházasodtak volna, végül azonban el kellett halasztani az esküvőt, amikor a japán média kiderítette, hogy Komuro anyjának pénzügyi gondjai vannak, ugyanis elfogadott egy kölcsönt korábbi élettársától, amit nem fizetett vissza.
Már a konzervatívabb politikusok is nyitottak voltak a párbeszédre, amikor Naruhito öccsének, Akisino hercegnek 2006-ban fia született, aki a Hiszahito herceg nevet kapta, és Naruhito, valamint apja után harmadik lett a trónörökösi sorban. A történtek azonban nagyon megviselték az akkori császár menyét és fiát. Maszako számára nem adatott meg az, ami a legtöbb édesanyának, vagyis hogy önfeledten tudjon örülni egészséges gyerekének. Több évre eltűnt a nyilvánosság elől, úgy tartják, ki sem mozdult a palotából, annyira megviselte, hogy pusztán azért mutogatnak rá ujjal az emberek, mert lánya van. Japan császári család . Naruhito japán császár és felesége, Ovada Maszako kislányukkal Aiko hercegnővel (Fotó: The Imperial Household Agency via Getty Images) Támadások az iskolában Közben Aiko szépen cseperedett, a szülők igyekeztek védeni, több-kevesebb sikerrel. Eleinte nem is a gyereket, hanem Maszakót érték a támadások, később már magát a hercegnőt pécézték ki maguknak a rosszindulatú emberek. A helyzet odáig fajult, hogy az általános iskolából három hónapra kivették a szülei, mert a többiek zaklatták.
2020 decemberében a törvényhozók újra elővették az öröklési rendről szóló vitát. Trónra került az új japán császár – de hogyan tovább? | Híradó. "Japán fontolóra veszi a stabil birodalmi öröklési biztosításának módjáról szóló megbeszélések folytatását, mivel a császári ház a nem is olyan távoli jövőben akár ki is fogyhat az örökösökből… Míg a társadalom egyre szélesebb köre támogatja, hogy női leszármazott is örökölhesse a trónt, addig a konzervatív törvényhozók és bizonyos akadémikusok a férfiági öröklés fenntartása mellett érvelnek" – adta hírül néhány hete a The Japan Times. A cikkben felidézik, hogy Naruhito után a most 55 éves öccse, valamint annak fia, a 14 esztendős Hiszahito készül átvenni a trónt. Mivel idén októberben választást tartanak az alsóházban, és a kényes kérdést senki nem szeretné addig újra felszínre hozni, így valószínű, hogy idén sem születik végső döntés a trónöröklési rend esetleges megváltoztatásáról. Amennyiben elutasítják, hogy nők is örökölhessék a trónt, úgy feltehetőleg visszahívják a "hivatalos feladatok elvégzésének sorába" az uralkodói család azon hölgy tagjait, akik a közemberrel kötöttek házasságot, így elveszítették a királyi státuszukat.
Számos családi örökség és lakberendezési tárgy, fajtatiszta állatállomány és nagyobb japán cégek beruházásai, mint például a Bank of Japan, más nagy japán bankok, az Imperial Hotel és a Nippon Yusen., A második világháború után a császári család mind a 11 járulékos ágát eltörölték Japán szövetséges megszállása, valamint a szövetséges felügyelet alatt bevezetett későbbi alkotmányos reformok arra kényszerítették ezeket a családokat, hogy vagyonukat magán-vagy állami tulajdonosoknak adják el. A császári háztartási Minisztérium létszámát nagyjából 6000-ről 1000-re csökkentették. A császári birtokok és a császár személyes vagyona (akkor 17 dollárra becsülték., 15 millió 1946-ban, vagy durván US$625 millió 2017 feltételek) került át állami vagy magántulajdonban, kivéve 6, 810 hektár (2, 760 ha) a földbirtoklás. A legnagyobb birodalmi vagyonelkobzások a Gifu és Shizuoka prefektúrák egykori birodalmi Kiso és Amagi erdőterületei, a hokkaidói állatállomány legeltetése, valamint a Csiba régió állattenyésztése voltak.