Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
A barlang mélyén szinkronos előzetes #1 /horror - YouTube
(A homoki tigriscápát Ausztráliában szürke dajkacápának nevezik. Egészen az 1970-es évekig - alaptalanul - úgy tartották, hogy ez a faj felelős az ausztrál vizeken történt cápatámadások legnagyobb részéért. ) Egészen az 1970-es évekig a homoki tigriscápát tartották - alaptalanul - Ausztrália egyik legveszedelmesebb cápafajának Forrás: Elter Tamás A búvárok elmondták, hogy a legnagyobb példány, ami a szemük elé került a furcsa barlangi merülés során, 8, 5 láb (hozzávetőleg 2, 6 méter) hosszú volt. Sanders és másik két társa nem először merültek a térségben; a nyugat-ausztráliai partok mentén viszonylag gyakori cápák elleni védekezésül mindhárman az uszonyukra rögzített, gyenge elektromos impulzusokat kibocsátó cápariasztót viseltek. A cápák orrán és szemkörnyékén látható apró pórusok a Lorenzini-ampullák Forrás: Elter Tamás A Lorenzini-ampullák A cápák rendelkeznek egy igen érzékeny, a mikroelektromos feszültségváltozást érzékelő szervvel, az orrukon lévő pórusszerű Lorenzini-ampullákkal.
Eric és Jennifer egy baráti társasággal Észak-Ausztráliába utazik, hogy felkutassanak az erdő mélyén egy ismeretlen barlangrendszert. A trópusi vihar közeledtével behúzódnak a barlang szájába, a víz szintje azonban egyre jobban nő, ami fokozza a feszültséget a csapat tagjai közt. Hamarosan azonban rájönnek, hogy a vihar és a csökkenő oxigénszint legkevésbé sem a legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézniük, a barlang mélyéről ugyanis csúcsragadozók támadnak rájuk.
Egy karakteres arc, szerep nincs a filmben, leginkább a középszer alja. Rokonszenvet a szereplők iránt a brit kutatók sem tudnának felfedezni, egyszerűen annyira semmilyen mindenki, hogy a néző okkal kezd a krokodilnak drukkolni. Rejtély. A film próbálja a jó öreg krokit rejtegetni, hangsúlyoznunk kell: a pénzhiány miatt, de hogy misztikumot építsenek fel? Ugyan már! Már a plakáton is látható, hogy ez egy kroko-film lesz. Spielberg cápáját legalább atmoszférateremtés okán nem mutatták meg (no meg azért, mert egy ügyvéd után Bruce-ra keresztelt robot-ragadozó nagyon rosszul nézett ki, így a szükség is kikényszerítette a művészi koncepciót), s működött is a dolog. Itt viszont közhelyes jelenetek próbálják a feszültséget kelteni, ami a nézőben gyűlik is, de csak azért, hogy legyen már vége. Vágás. Nem mondható el, hogy a vágó nem dolgozott. De, esküszöm, hogy kombájnnal eshetett neki a felvett anyagnak, mert amikor akcióra kerülne sor, semmi nem látszik belőle. S ehhez az élményhez még hozzásegít az is, hogy a látni kívánt jelenetek többsége sötétben vagy víz alatt játszódik.
Mert pásztor voltam én is hajdanán, Már nem emlékszem hol, sok gyermeké S az én számból is kihúll majd pipám… Rég elszéledt a nyáj. S hogy halnak, élnek-é? Ki tudja? Nem tudom. Én már csak arra vágyom, Hogy minden évszázadban felvessem fejem És megkérdezzelek: oh édes, mondd, az álom Vaj' jól esik-e itt, e bús helyen? Hol régen elfeledted már, ki volt e bús alak, Hogy mit szenvedtél érte s mit ríkattalak, De rád is néztem olykor csupa könny között… Hol minden elmúlt: árny s a fény, Hol mind eloszlott: bűn s erény, Mert a Teremtés ős-álmába öltözött, Hol mindent elborít az ősi köd… Hogy ezt az öröklétet mint tűröd? Angyalosi Gergely irodalomtörténész szerint Füst Milán írásaiban a mai magyar kortárs irodalom, a posztmodern próza – például Esterházy Péter és Nádas Péter – törekvései visszhangoznak. Füst szinte minden írásában az okoz feszültséget, hogy egyszerre kísérelt meg a ritmikus próza és a leghétköznapibb valóság, úgymond a hevenyészet nyelvén írni. Ez a hétköznapi és artisztikus nyelv között ide-oda billenő stílus pedig sokszor görcsösséget, groteszk effektusokat eredményez.
Störr szabadságra vágyik, de belül nem találja, ezért kívül keresi. A hajózásban, a gazdátlan árvaságban. De hiába hangoztatja, hogy a tengeri ember a szárazföldön nem érzi jól magát, ő a tengeren éppolyan magának való. Hiába mehetne el messze, és hagyhatna itt mindent – miként azt egy pszichoanalista tanácsolja neki –, képtelen rá. Amikor azt látja, hogy sima az út a váláshoz, és végre megszabadul feleségétől, így ír: "Szabad vagyok – mondtam én –, végre szabad. Senkihez sincs többé semmi közöm. – S ez jó érzés volt. Mert oly nagy voltam, széles és magános és elhagyatott, mint a magas égbolt. Ledobtam hát magamról minden terhemet. " Persze nem az. Visszaemlékezéseit is azért írja, mert nem tud megszabadulni felesége emlékétől. Delíriumos jelenésben őt véli látni az utcán, pedig már hat éve halott. Störr egy magától és mindenki mástól leszakadt ember, aki amikor felesége állítólagos szeretőit üldözi a gangon és a lépcsőházban, magát szeretné utolérni. Forrás: FORTEPAN / Hunyady József Nagyon tetszett, ahogy Füst Milán megalkotta Störr kapitányt.
Füst úgy érezte, hogy szülei: "A sértődöttség vontatott dallamát hagyták örökül rám: semmi mást! " Füst Milán egész életére kiható első szerelme Jaulusz Erzsébethez kötődik. A lány Füst Milán gimnáziumi osztálytársának, Jaulusz Istvánnak volt a nővére. A fiú lényéből fakadóan vonzódott az érzékeny, művelt, tanulni vágyó, érdeklődő emberekhez, és Erzsiben mindezt fellelte. A lány imádta a művészeteket, az irodalmat, és különösképpen a zenét. Énekesnőnek készült. "Erzsi igazi kedély volt! Ha bejött a szobába sugárzása sugárzást indított el a lelkekben… vibrálni kezdtek. " Pedig Erzsi nem értette barátja írói törekvéseit, hidegen hagyta az ambíciója, a tehetsége. A féltékenységi jelenetekkel tarkított kapcsolatot szakítások, fenyegetőzés és bocsánatért esedezés jellemezte, majd a fiatal nő eljegyezését követően Füst 1921-ben végleg szakított vele, legalábbis ezt hitte. Naplójából kiderül, hogy szinte minden éjjel a lányról álmodott, vele feküdt és kelt. "Megint valami nagyon szerelmes boldogító ÁLOM E. ről.
George Sanders haverja építő jellegű tanácsa pedig, hogy ne agyaljon annyit feleslegesen. Mind hiába. A hülye kapitány csak nagyon-nagyon sokára kezdi kapizsgálni a dolgot. Te már jóval előbb képben vagy mindennel: A beteges féltékenység baromság. A másik ember meg, lett légyen az a saját hitvesed, kiismerhetetlen. Örök titok és rejtély. Érdemes ebbe belebolondulni? (Döntse el mindenki saját maga. ) Azt állítottam volna feljebb, hogy kisregény? Erre egy novella is elég lett volna, bakker. Csóri Füst Milán meg 7 évig gyúrta ezt a zavaros, szétfolyó, önismétlő szövegmasszát, napi 10 órában. Nemere István ugyanezt legyártotta volna 3 hét alatt kb. ugyanezen a színvonalon. (Ld. Csák Máté. ) "A feleségem története 1942-ben kedvezőtlen kritikákat kapott, sem az irodalom akkori hivatásos értői, sem közeli barátai nem értették-érezték meg hatalmas jelentőségét és szépségét. " /Wikipédia/ És én se nagyon érzem. Talán az egy Enyedi Ildikó lehet a kivétel. 5. 5/10 Füst Milán: A feleségem története – Störr kapitány feljegyzései.
Tud felelőtlen lenni, tud elengedni. Nemcsak házasságában, hanem úgy általában az életben. Störr kapitány visszaemlékezéseiből nem sokat tudunk meg a feleségről. Arról annál többet sejtünk, hogy mi okozza a férfi lelkében ezt a folytonos éhséget. Störr kapitány minduntalan életigazságokat puffogtat, de hiába tűnik úgy, hogy minden egyes kinyilatkoztatás villámcsapásként éri, valójában sosem változik meg. Marad, ami volt: kényszeresen bizalmatlan és nihilista. "Hogy ami adta, amitől származik, ugyanaz zabálja fel az életemet meg a boldogságomat" – veti oda a könyv egy pontján egy mellékszereplőnek. Miközben tudja, hogy termete és rangja kiemeli a tömegből, legrosszabb pillanataiban rájön, hogy őt is csak az vonzza, ami mindenkit: "Hogy milyen közönséges is az ember, ha meggondoljuk. Mert mit csináltam én egy életen át? Mindig azt, amit más is tett volna helyemben. Legyünk őszinték. Ha volt rá mód, hát csókolóztam, vagyis okvetlenül és múlhatatlanul, mint a gép. Mert ez az élet hajszája mirajtunk. "