Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Armstrong és Aldrin 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a Holdra szállást. A művelet majdnem meghiúsult, mert a landolásra a Nyugalom Tengerének nevezett, a Földről síknek tűnő tájat szemelték ki, közelebbről azonban kiderült, hogy azt kövek és kráterfalak teszik veszélyessé. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elég üzemanyag, amikor végre alkalmas helyet találtak és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. Július 20-án este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére, s elhangzott a híres mondat: "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek. Meghalt Neil Armstrong, az első Holdra lépett ember - Cultura.hu. "
Kockáztatni kellett, és 1968 végén az Apollo-8- űrhajót Frank Borman parancsnokkal és két társával elindították a Hold felé. Először került a Hold - egyáltalán: egy másik égitest - közvetlen közelébe ember. Miután az Apollo-8 karácsonykor az égitest körüli pályára állt, az űrhajósok onnan kívántak kellemes ünnepeket a Föld lakóinak. Az Apollo-8 sikeres küldetése után még két misszió során tesztelték a holdkompot. Aztán július 16-án Neil Armstrong parancsnok Edwin Aldrin és Michael Collins társaságában már magára a Holdra indult. Az Apollo-11 három nappal később érkezett meg úti céljához; Armstrong és Aldrin átszállt a Sas (Eagle) nevű holdkompba, és megkezdték az ereszkedést. Ha még nem volt elég a megelőző esztendők feszültségéből, úgy az utolsó pillanatokra is maradt izgalom bőven. A leszállás körzetének sík terepet szemeltek ki, mégpedig egy, a Hold egyenlítőjéhez közeli alföldet, a Mare Tranquilitatist, azaz a Nyugalom Tengerét. Csakhogy a Földről nem láthatták azokat a felszínen szétszóródott, gépkocsi nagyságú szikladarabokat és kráterfalakat, amelyek veszélyeztethették a talajérést.
Válaszul az amerikaiak megalkották a 110 méter magas Saturn V óriáshordozójukat. Közben az Egyesült Államokban gőzerővel dolgoztak az embert szállító űrhajók továbbfejlesztésén. Az első sorozat az egyszemélyes Mercury-család volt. Majd jött a két űrhajós szállítására alkalmas Gemini. Végül az Apollo-széria megépítése is kezdetét vette. Ennek a típusnak már az volt a feladata, hogy három űrhajóst repítsen el a Holdig, majd az égitest körül 100 kilométeres magasságban álljon pályára, és a róla leváló holdkomp két emberrel az utasterében szálljon le a Holdra. A kidolgozott program szerint miután az asztronauták elvégezték feladataikat, a holdkomppal visszatérnek a keringő anyaűrhajóba, amely aztán hazafelé veszi az irányt; azt követően, hogy belép a Föld légkörébe, már csak az úgynevezett parancsnoki kabin marad meg belőle, amely három ejtőernyő fékezésével leereszkedik a Csendes-óceánra. A tervek megvalósítását több lépcsőben hajtották végre. Közben érkezett a "füles" Moszkvából: a szovjetek már közel állnak ahhoz, hogy megcélozzák a Holdat.
Ezek az emberek méltó nyughelyükre, katonatemetőbe, családi sírhelyre kerültek, vagy névvel látták el az addig jeltelen sírokat. Hála a kutatómunkát segítő magánszemélyeknek és állami szervezeteknek is. – Egyszer a Balaton melletti faluból egy idős néni egy kosárnyi pogácsát hozott nekünk munka közben. Egy másik özvegyasszony a kerti traktorból egy tejeskannába engedte le és cipelte hozzánk a régi benzint, hogy legyen üzemanyag a motorcsónakunkba. Vadászgépek magyarország felett ma 8. Mindketten a hozzátartozójukat vesztették el a háborúban, sohase kaptak hírt felőlük. De máig nem adták fel a reményt, hogy egyszer majd jön egy nyughatatlan kutató, aki elmeséli nekik, hol van eltemetve, és mi történhetett egykor a szerettükkel… MARGIT-VONAL: A németek a zalai kőolajmező megtartására és a szovjet előrenyomulás lassítására a Dunántúlon építették ki a Margit-vonal elnevezésű harmadik védelmi rendszert, amelyben szerepe volt a Balatonnak is. A Dunántúl felett 1944 tavaszán kezdődtek a légi csaták, amikor olaszországi bázisokról felszállva nappal amerikai, éjjel brit gépek szórták a bombákat Budapestre is.
Közleményük szerint délután a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja azért rendelte el a magyar vadászgépek felszállását, mert a radaron feltűnt egy azonosítatlan légijármű a keleti országrészben és Szlovákia irányába haladt. A Gripenek ellenőrizték a jelzett légteret, ott járőrözési feladatot hajtottak végre, majd miután meggyőződtek a légtér biztonságáról, visszatértek a kecskeméti bázisra - írta a HM. Nagy István: Most józan fejjel, felelős döntéseket kell hozni | Demokrata. Szombat óta ez volt a Magyar Honvédség Gripenjeinek harmadik riasztása. Szombaton, az éjszakai órákban egy Grúziából Lengyelországba tartó civil Airbus A-321-es repülőgép miatt kellett felszállniuk a vadászgépeknek, mert a román légtérben közlekedő gép bombafenyegetést jelzett a polgári légiirányítás felé. Az utasszállítót a román légierő gépei a román-magyar határig kísérték, ahol a feladatot a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központjának riasztása alapján átvették a Magyar Honvédség vadászgépei. Az A-321-es repülőgép kikísérését biztosították a magyar légtérből, tőlük a feladatot a szlovák légierő vette át.
De hosszú és rögös út vezetett addig, míg tavaly nyáron lehetővé vált, hogy Zsámbékon, az egykori légvédelmi rakétabázison megnyíljon hazánk repülésrégészeti kiállítása. – Egyetlen kommunista, fasiszta vagy amerikai terrorbombázót sem találtunk, kizárólag ember alkotta technikát és embereket, akik az utolsó pillanatig uralták a technikát – fogalmazza meg ars poeticájukat Tóth Ferenc. – Embereket találtunk, akik haza akartak menni. Honvédelmi Minisztérium: Ezért repkednek vadászgépek Magyarország felett | nuus.hu. Zsebükben családi fénykép vagy rugós gyerekjáték lapult, amit már sosem vittek haza. A roncskutatók azon fáradoznak, hogy a II. világháborúban Magyarországon lezuhant repülőgépek maradványait megtalálják, azonosítsák, utánajárjanak a lezuhanás körülményeinek, felkutassák az események ma is élő résztvevőit, szemtanúit, fölkeressék az áldozatok hozzátartozóit. Az elmúlt évtizedekben száznál több repülőgéphelyszínt azonosítottak, és tíz olyan gépmadár került elő, amelyben vagy mellette emberi maradványokat találtak, vagy a személyzetet ismeretlenként a közeli temetőben temették el.