"Van miért pironkodnunk" – fogalmazott Schmidt Mária. 1990 márciusában véres utcai csatákban robbant ki a tudatosan gerjesztett román-magyar ellentét. A cigányság a magyarok mellé állt, elhangzott a legendás mondat: "Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok! " Magyarország "hálája" azóta is szégyenfolt a múltunkon. Ne féljetek magyarok megjöttek a cigányok 4. Visszaemlékezések a fekete márciusra, kitüntetések a helytállásért. Az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban csütörtökön. A megnyitóbeszédben Schmidt Mária, az intézet főigazgatója hangsúlyozta: 1989-ben román és magyar együtt döntötte meg Ceaucescu diktatúráját, magyar és román együtt vívta ki a szabadságot. De alig telt el néhány hét, és a magyarra támadt a román. Az évtizedeken keresztül szított magyarellenes uszítás azonnal erőszakba torkollt, amint a magyar kisebbség síkra szállt demokratikus jogaiért. Anyanyelvi oktatást, magyar tannyelvű egyetemet, anyanyelv-használati jogot követelt – emlékezett a főigazgató. A diktatúra feladat nélkül maradt szekus ügynökei és elbizonytalanodott politikai hívei számára azonban kapóra jött, hogy a magyar kisebbséget régi-új ellenségként mutathassák fel.
Ez a cikk több mint 4 éves. "Ha megb…d a k. anyád, akkor is magyar cigány vagyok! " – mondta állítólag Puczi Béla a marosvásárhelyi román pogromot megakadályozó erdélyi magyar cigányok egyik, a legenda szerint az őt kínzó és faggató román rendőröknek arra a kérdésükre, hogy ki ő: román, magyar vagy cigány? “Ne féljetek Magyarok megjöttek a Cigányok” – Túlélésblog. Ma végre emléktáblát kapott a magyar történelem elfeledett hőse. "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok" – ez a másik híres mondás ami Puczi életéhez kapcsolódik. 1990 márciusában izzót a feszültség Marosvásárhelyen. Sorba követték egymást a tüntetések, és kisebb összecsapások a helyi magyar és román lakosság között. A konfliktus március 20-án érte el a tetőfokát, amikor a városba szállított felheccelt (többek között az terjedt, hogy a magyarok román kisgyerekeket ölnek), leitatott románok áttörték a két tüntető tömeg között felhúzott kordont és nekitámadtak a magyaroknak. A román állami rendőrség nem avatkozott közbe. Hiába kérték a magyarok, a városba vezénylet katonaság is tétlen maradt.
A magas rangú román katonák: Scrieciu tábornok és Judea ezredes tárgyalásba kezdtek a padlásra menekült magyarokkal, köztük Sütő András íróval, szabad elvonulásukat szavatolva – folytatta a főigazgató. Elsőként Sütő András lépett ki a kapun. A felheccelt tömeget Vasile Tira őrnagy vezényelte a támadásra. "Vegyétek őket kezelésbe! " kiáltotta. Sütőt ekkor érte az első ütés. A járdára esett, ahol tovább verték, rugdosták. Megverték a rendőrök, mert kiállt a magyarokért, hajléktalanként halt meg, most végre emléktáblát kapott a magyar cigány hős « Mérce. Két társával együtt feltették az elszállításukra érkezett teherautóra, amire azonban a verőlegények is felkapaszkodtak és vadul Sütőékre vetették magukat. Végül a katonák közbelépésére a teherautó elindult és a félholtra vert magyarokat a kórházba szállította. Sütőt innen hajnalban repülőgéppel tovább vitték Bukarestbe. Fél szeme odalett. Ezen a napon több mint százötven magyar szenvedett súlyos sérüléseket. Lőrinczi József veszi át az elismerést Balogh Zoltántól (MTI) Ne féljetek magyarok! Másnap délben a város magyar polgárai a főtéren gyülekeztek. A környező román falvakból beszállított felfegyverzett parasztok újra támadásba lendültek, ami először meghátrálásra kényszerítette a meghökkent magyarokat.
Hat-hét óra körül már hol innen, hol onnan indult meg a tömeg, dobálták egymást, és egyre feszültebb lett a hangulat. Ekkor érkeztek meg a marosvásárhelyi cigányok Gondos Károly és Boldizsár Máté vezetésével, irtó sokan. Jöttek végig lefelé a Bolyai utcán, ami pont a két tömeg közötti részbe érkezett le a térre. Ők már felkészülve érkeztek, nem úgy, mint a magyarok, akik csak a főtér padjairól tudták felszedni a léceket. Nem tudták először, ki a román, ki a magyar, odakiáltottak hát románul: hol vagytok testvérek? A románok visszakiáltottak: itt vagyunk. Na jó, ha ott vagytok, akkor megyünk mi nektek. Előbb a magyarok sem tudták, hogy kik azok, egész addig, amíg meg nem indultak a cigányok a románok felé. Ne féljetek magyarok megjöttek a cigányok 3. Egyikőjük elkiáltotta magát: ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok! A harc nem tartott tovább két óránál, de a hajsza egész reggelig folyt. Senki nem tudta, hogy kik vannak még a városban, és van-e náluk fegyver. A románok menekültek, amerre tudtak, erdőn, mezőn keresztül. (Részlet az RSK Puczi Béla: Marosvásárhely, 1990: három napig magyar – egy roma a barikád magyar oldaláról című könyvéből) Puczi a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra menekült abban a reményben, hogy itt befogadják, "hiszen magyar", de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt.
Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették? " – teszi fel a kérdést Nagy N. Péter. Setét Jenő kifejti: "– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Ne féljetek magyarok megjöttek a cigányok. Közélet, napról napra - Respublika Éljen a Köztársaság! Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a "rabszolgatörvény" ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar.
Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, majd Franciaországban élt évekig a kriminalitás határát súroló, olykor átlépő magyarországi és romániai magyarokkal, románokkal, cigányokkal a vasútállomásokon, a lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén. Közben folyamatos kapcsolatot tartott a párizsi magyar elit egy részével, és fásultságig mesélte a történetét, várva, hogy egyszer rendeződik a menekültstátusza. Amikor Párizsból visszajött Magyarországra bujkálnia kellett a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon. Mozaik: Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! – 2021. március 19. - YouTube. Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött halt meg tavaly Budapesten: nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül. Majd húsz éves szenvedéstörténete alatt egy évig a Roma Sajtóközpont (RSK) akkori lakás-irodájának egyik szobájában lakott, az RSK munkatársai ekkor készítettek vele egy több mint húsz órás interjút, és ez alapján egy könyvet, mely többek közt az ő és a romák szemszögéből meséli el a marosvásárhelyi három véres nap történetét és következményeit.
Engem az Isten cigánynak, magyar cigánynak, Erdélyi magyar cigánynak teremtett. Éltem mint mások: gyerek vótam, rosszalkodtam, megróttak, iskolába jártam, tanultam, dolgoztam, erős voltam, szerelmes voltam, enyém volt a világ! Aztán egyszer csak, hős lettem. Nem akartam én az lenni, csak egy egyszerű Erdélyi magyar cigány. Egy ember, aki emberként viselkedett, de mindent elvesztett. Hát olyan nagy kívánság volt ez? Hát ilyen ez a világ, már nem érdemes embernek sem lenni? Én nem tudtam más lenni, nekem ez valahogy sose ment. Most hogy elragadott az árnyak világa, s magam is szellemé lettem, kaptam egy kicsinyke időt, hogy elmondjam mindazt, ami velem történt. Nem tudom mivel érdemeltem ki, de egyszer, bizonyára kiderül, majd egyszer"! Történelmi háttér. Marosvásárhely, 1989 március 19-e. Ostrom alatt az RMDSZ székháza. Puczi Béláék megmentenek sok ezer magyart. Puczi Béla a börtön elől Magyarországra menekült. Tíz évet várt, hogy politikai menedékjogot kaphasson, de nem kapott se munkát és nem lelt otthonra.
Készült: 2017. május 29. hétfő 3. oldal / 3 Kedves Végzőseink! Emlékeztek még, amikor tavaly egész délután pakoltátok és díszítettétek az asztalokat, hajtogattátok a szalvétákat az esti szalagavató bálra? Emlékeztek arra, amikor sorfalat álltatok itt, és ezzel tettétek szebbé a végzősök útját? Bizonyára már akkor is gondoltatok arra, hogy egyszer majd Ti kerültök a sportcsarnok, de leginkább a figyelem középpontjába, és megkapjátok saját szalagjaitokat. Minden bizonnyal Ti is utánanéztetek, mit is jelent a szalagavató mint esemény egy középiskola életében. Egy középiskolás két avatáson esik át az iskola falai között. Kurucz Odett 11-H osztályos tanuló beszéde - 3. oldal. Először beavatódik az iskola tagjai közé, most pedig ahogy Ti is, beavatódtok a felnőttek nehéz, döntésekkel teli, felelősségteljes, ámde izgalmakkal kihívásokkal, szabadsággal teli világába. A rátok kerülő szalaggal nem váltok egy csapásra érettebbé, nem lesz meg vele együtt az érettségi (ugye, milyen kár), de a kabátotokra tűzött szalag azt jelenti, iskolátok legidősebb diákjai vagytok, a város egyetlen középiskolájának végzősei, adysok.
Legyen ez csak egy apró meglepetés, egy régóta tartogatott vallomás, egy évforduló vagy egy esküvő - egy pillanat, ami az ember életében megismételhetetlen, és amit beszédünkkel mi is egyedivé és megismételhetetlenné varázsolunk. Útravalók keresztelésre, ballagásra, diplomaosztóra. Búcsúbeszéd Ihletet adó ballagási búcsúbeszéd teljes szövegkönyve azoknak, akiknek nincs ötletük a jeles alkalomra. Ballagási műsor > Ballagás - Szent-Györgyi Albert gondolatai az oktatási rendszerről, a gyermekek... 31 hetes magzat méretei táblázat BALLAGÁS Részletek Szülőkategória: ROOT Megjelent: 2020. április 29. Találatok: 2803 BALLAGÁS 2012-2020 (rákattintva nagyítható) "Ballagási ünnepségünkön köszöntöm vendégeinket, kollégáimat, külön is köszöntöm érettségi előtt álló diákjainkat. Ballagási beszédek 8 osztály témazáró. " Kedves végzősök! Ezzel a mondattal kezdem minden évben a ballagási beszédet. Csak ezután jönnek az életre szóló jó tanácsok, az okos idézetek, a kiemelkedő teljesítményt felmutató diákok díjazása és végül a búcsúztatás. Az embernek mindig van olyan érzése, hogy nyolc év után már nem feltétlenül erre vágynak a diákok.
Tanáraink nagy-nagy türelemmel és megértéssel fáradoztak azon, hogy ismereteink egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljanak. Megtanultuk, hogy legyenek saját vágyaink, céljaink, s mindezeket magunknak kell elérni. Őrzünk kellemes, szép emlékeket, felejthetetlenül izgalmas órákat, ahol kétségbeesetten hallgattuk a napló lapjainak zizzenését. Gondtalan, vidám diákok voltunk. Megköszönöm tanárainknak, szüleinknek a mindennapi törődésüket, a gondoskodást, a féltő nevelést. 201906 - 2011-2019 - 8. osztály - ballagási búcsú videó - YouTube. Iskolatársaim, Hetedikesek! Egy évvel ezelőtt nagyon távolinak tűnt ez a mai nap. Azt gondoltuk, soha nem leszünk túl a pályaválasztás nagy gondján, a felvételi izgalmain. A sok-sok évközi feladat végzése közben gyorsan elrepült az idő. Kívánjuk Nektek, hogy töltsétek az utolsó évet kellemesen e falak között, s érezzétek azt, amit mi most, hogy jó volt verpeléti diáknak lenni!
Ballagó nyolcadikosokként az együtt eltöltött hosszú évek emlékei kavarognak bennünk:a versenyek erőpróbái, a kirándulások vidám pillanatai, a játékok izgalmai. Mosolyogva emlékezünk vissza azokra a napokra, amikor ráébredtünk, hogy hamarosan el kell búcsúznunk egymástól. Akkor kimentünk az udvarra, leültünk a pavilonba és egymás szavába vágva meséltük az elmúlt évek eseményeit, élményeit. Szomorúan gondolunk arra, hogy többé már nem követünk el együtt diákcsínyeket, nem mesélünk mulatságos, tanulságos történeteket. Furcsa belegondolni, hogy szeptemberben már nem itt kezdjük az évet, nem várnak ismerős arcok. Nem beszéljük meg, hogy akkor jövőre veletek ugyanitt. Az elmúlt nyolc év emlék lesz. Ballagás – 2014 (Tablók, igazgatói beszéd, dicséretek) |. Egy emlék, amely lassan elhalványul, megkopik, de nem tűnik el, nem tűnhet el nyom nélkül. Búcsúzunk Tanárainktól! Ők nem csak tanítottak, neveltek is minket. A tanító néni szava, amely törvény volt sokáig kísért bennünket. Igaz, ez az évek során veszített erejéből, különösen most a kamaszkorba érve.