(novellaelemzés) I. BEVEZETÉS Hosszú út vezetett Mikszáth Kálmán írói elindulásától – igazi hangjának megtalálásig. A 34 éves író 1882-ben végre beérkezett, amikor gyors egymásutánban megjelent két novellás-kötete, a Tót atyafiak, majd A jó palócok. Minek köszönheti nagy sikerét a két kötet? Mi volt bennük üdítően új? Mi tetszett az olvasóknak és a kritikának egyaránt? A Mikszáth-novellák tartalmi újdonsága, hogy főszereplők lettek az egyszerű falusi emberek. Mivel nem háttérszereplők többé, így belülről is érdekesek. Az író megláttatja olvasóival, hogy lelki életük éppoly gazdag, mint a társadalom előkelőbb tagjaié, akikről már sokat olvashatott a közönség Jósika Miklós, Eötvös József, Kemény Zsigmond vagy Jókai Mór műveiben. A formai újdonság pedig az elbeszélő népi mesemondót alakító előadásmódja. Az az írói magatartás, ahogyan Mikszáth nemcsak a beszédét, de a gondolkodásmódját, élettapasztalatát, helyismeretét, hiedelmeit is osztja az ábrázolt világ embereinek. Hasznos. Úgy mesél, mint aki egy közülük.
II. TÁRGYALÁS ÁTFOGÓ KÉP A jó palócok novelláiban a falu életének jellegzetes eseményeit, helyzeteit, embertípusait örökíti meg az író – sorsfordító pillanatokban. Azonos helyszíneken, visszatérő szereplőkkel, azonos körülmények között játszódnak a történetek, így egyik kiegészíti a másikat. Az önmagukban kerek elbeszélések egymás jelentését is gazdagítják. TÉMA A Szűcs Pali szerencséjében azt írja meg, hogyan esik vissza régi hibájába, s ezzel miként szalasztja el a rendes élet lehetőségét a címszereplő korhely fiatalember. TÉR A novellaciklus ismert helyszínén, a Bágy völgyében, a palócföld részben valóságos, részben fiktív szomszédos falvaiban játszódik a történet. Bodokot és Gózont meg is nevezi az író. IDŐ A cselekmény egy napot vesz igénybe: reggeltől másnap reggelig tart. A kiválasztott nap: a főhős eljegyzésének napja. A CSELEKMÉNY TARTALMA Az elbeszélés in medias res kezdődik. Szűcs Pali úton van Gózonba, Bede Erzsit megkérni. Mikszáth kálmán szűcs pali szerencséje elemzés minta. (A kisebbik Bede lányt, aki olyan megható naivitással akarta letölteni halott nővére büntetését a Bede Anna tartozása c. novellában. )
Kosztolányi Dezső: Ozsonna magány 54. Szabó István: Fecskék 55. Karinthy Frigyes pályaképe, Irodalom paródia 56. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél klasszicizmus, elégia 57. Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz, Búcsúzás Kemenesaljától 59. A Bágyi Csoda Elemzés. május Ady Endre: Párizsban járt az ősz szimbolizmus, szimbólum. Nem több annál, mint hogy hangos gondolkozással Kosztolányi novellaalakítását kívánja így-úgy kitapintani, szövegelemzések segítségével körüljárni. Eljárása alapjában stilisztikai, de az sem egészen, mert a stilisztika határait túllépi, bonyolultabb szerkezeti jelenségeket is számba vesz KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI. Mint aki a sinek közé esett... És általérzi tűnő életét, Kalácsos, tejszines, hosszú ozsonna. Vasárnap délután meg tétován, Míg bánatommal egymagamba járok A lányok, a buta vidéki lányok Magyar dalt nyúznak a kis zongorán The Kosztolányi Dezső Theatre has proven that experimental performances can also enter the mainstream, and in an artistic sense, the theatre has gained a significant position in the region.
Olvasnivalót adott kölcsön saját műveiből egy szakácsnőnek, aki pár sor után így fordult hozzá: "– A tekintetes úr csúfot tészen velem – mondja kedveskedő, de mégis szemrehányó fejcsóválással, vidám derűvel az arcán, jelezve, hogy értője a jó tréfának. – Hogyhogy? – kérdeztem meglepetve. – Ugyan menjen! Hisz ilyet én is tudok írni. Mikszáth kálmán szűcs pali szerencséje elemzés angolul. … Amióta ezt a kritikát hallottam, úgy vagyok vele, mint a muszka, aki megkapja a Szent Anna-rendet – a többi rend azontúl nem érdekli. " ( Az Újság, 1905. április 28. ) SzÉ
Társadalmi és nemzeti felszabadító célkitűzésekért folyt a harc a haladás és a reakció erői között. Budapesten 1848 március 15-én tört ki a forradalom, amikor a "márciusi ifjak", Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és társaik vezetésével diákok és polgárok sokasága kihirdette a 12 pontot, a forradalom programját. Kik voltak? Honnan jöttek? Közös vonásuk: Az 1848. március 15-i pesti forradalmat kezdeményező értelmiség tagjai: írók, egyetemi hallgatók, újságírók, ügyvédek stb. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór. Mindenekelőtt fiatalok voltak. A XIX. század első felének, a reformkor nagy nemzedéke tört utat előttük. Rájuk már nem az "ébredés" feladata várt. Pezsgő szellemi légkörű országban nőttek fel, kitaposott úton indulhattak el, s nem csoda, ha szorosabb haladást, radikális reformokat óhajtottak. 1998. 4. szám, A magyar sajtó története I. 1705–1848, M. Lovas Krisztina: A forradalom "elfeledett" hősei, Lukácsy Sándor: A márciusi ifjak További információk [ szerkesztés] Tata Város Hivatalos Honlapja - Hamary Dániel Magyar életrajzi lexikon Fekete Sándor: A márciusi fiatalok A márciusi ifjak rövid életrajza az Telepy Károly festő, A Pilvaxból a halhatatlanságba,
A túlélők többsége hű maradt elveihez, az emigráns Kossuth híveként a Függetlenségi Párt politikáját támogatták, mint pl. Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János. A márciusi ifjúság bátor fellépése tehát eredményes volt. Pesten vértelenül győzött a forradalom, minden rendzavarás nélkül komoly eredményeket ért el: meghátrálásra késztette a Habsburg-uralom hazai politikai szervét, a Helytartótanácsot. Érdemük, hogy meg tudták érezni az időpontot, amikor a szabad szó a tettek erejével cselekedetre ösztönözte a népet. A márciusiak sikere rövidesen Pozsonyra és Bécsre is hatással volt. Komádi Sándor
A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása. Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége
Márciusi ifjak never say Szeretet: A és életkoruk a forradalom idején Márciusi ifjak never say never Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott. Fia, Degré Miklós szintén jogász volt. Munkái Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844. (Először a Nemzeti Színházban 1844. február 12. ) Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845. (Először a Nemzeti Színházban 1845. április 14. ) Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846. (Először a Nemzeti Színházban, 1846. február 16. ) Kedélyrajzok. Pest, 1847. (Novellák. ) Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853. Két kötet. Degré Alajos Novellái. Pest, 1854. Kalandornő. Salvator Rosa. Történeti regé, 1855. Három kötet. A sors keze. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856. Novellák. Pest, 1857. Az ördög emlékiratai. Pest, 1860. A száműzött leánya. Pest, 1865. A kék vér. Pest, 1870. A nap hőse. Itthon. Budapest, 1877. Az elzárt gyámleány.