2020 novemberében jelent tizennyolc dallal az Omega Testamentum című lemeze, egy héttel Benkő László és Mihály Tamás halála után. Kóbor János az MTI-nek akkor azt mondta, hogy a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják. – Ezt nagyon meredeken intézte az élet. Meghalt Kóbor János - Napi.hu. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával – fogalmazott akkor Kóbor János.
2021. december 06. | 11:38 Elhunyt Kóbor János, a legendás Omega zenekar frontembere. Az énekes halálhírét a zenekar hivatalos Facebook-oldala jelentette be hétfő délelőtt. "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad. " - írták. Meghalt Kóbor János - YouTube. Kóbor Jánosról korábban annyit lehetett tudni, hogy elkapta a koronavírust, és a fertőzés súlyosan érintette szervezetét. A zenész 1943. május 17-én született Budapesten. Eleinte sportoló szeretett volna lenni, szép eredményeket ért el gátfutásban, azonban egy sérülés miatt kénytelen volt lemondani a sportolói pályáról. Anyai nagyapja és nagybátyja építészek voltak, emiatt döntött úgy, hogy ő is építésznek tanul. Első együttesét a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította osztálytársaival.
Kóbor János 1987-ben Liszt-díjat kapott, 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki. 2013-ban az Omega együttes tagjaként megosztva Kossuth-díjat kapott. (MTI/) Ami biztosan érdekelné
A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A helyzetet súlyosbította, hogy csak április 26. éjjelén, azaz több mint 24 órával a robbanás után győződött meg a szovjet küldöttség a sugárzás igen magas mértékéről, és azután rendelték el mintegy 130 ember evakuálását. A baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott Fehéroroszország területére. Csernobili atomkatasztrófa okai es500. A kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2 volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet.
De ez már sosem tudjuk meg. Én ha ott és akkor éltem volna, akkor minden bizonnyal pánikoltam volna, mint mindenki más, őszintén szólva nem is akarok belegondolni, hogy mi lett volna, ha. Milyen veszélyek fenyegették az embereket? A robbannás során a reaktorépület gyakorlatilag megsemmisült, emiatt a reaktorban található radioaktív anyagok egy része szinte akadálytalanul kerülhetett a környezetbe. A meggyulladt grafit tüzének eloltása mintegy 8-10 napig tartott, ami tovább fokozta a radioaktív anyagok kibocsátását és transzportját a légkörben. Ennek megfelelően a kibocsátás a baleset után jó egy hétig volt jelentős. A Csernobili csata.. A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A reaktorban lévő nemesgázok (kripton, xenon) 100%-a a környezetbe került. A jód-, tellúr-, és cézium-izotópok 20-40%-a jutott ki. Ezek az izotópok az égő grafit által felmelegített levegővel együtt több kilométer magasságba emelkedtek, és a légköri folyamatok függvényében igen nagy távolságba is eljutottak.
Mi történt? Miért történt? De mi történt pontosan Csernobilban? Miért történt? Mi történt a robbanás után, miért úgy történt? Meg lehetett volna úszni kevesebb áldozattal? Lehetett volna jóval nagyobb, majdnem egész Európát érintő katasztrófa is belőle? Index - Kultúr - Gyomorba vágó emlék Csernobil áldozatainak. Kik a felelősök? Craig Mazin és Johan Renck sorozata nem kevesebbet vállalt, mint hogy a lehető legjobb tudásuk szerint megválaszolják ezeket a kérdéseket. És közben, mivel egy tévésorozatról és nem egy dokumentumfilmről van szó, nem hagyják ki a személyes történeteket, az egyéni tragédiákat sem. Eddigi munkásságukat ismerve meglepő, hogy az HBO éppen őket találta meg erre a feladatra. Craig Mazin eddig olyan filmeket írt, mint a Horrorra akadva és a Másnaposok folytatásai, a rendező Johan Renck pedig többek között Madonna- (Nothing Really Matters) és Kylie Minogue- (Love at First Sight) videókat, Breaking Bad- és The Walking Dead-részeket rendezett. Igaz, ő csinálta David Bowie hátborzongató búcsúvideóját, a már haldokló művésszel készült Lazarust is.
Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Védőburok a sérült blokkon A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Harmincöt éve történt a Európa legnagyobb atomkatasztrófája - Cívishír.hu. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. Fotó: MTI/AP/Jefrem Lukackij A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1, 5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.
Minden eddiginél többen látogattak el idén a tragikus emlékű helyszín környékére. Idén eddig rekordszámú, mintegy 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe – számolt be róla a napokban az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint a látogatók száma különösen tavasszal ugrott meg. Csernobili atomkatasztrófa okai és következményei. Az ügynökség szerint a turisták számának jelentős növekedésében elsősorban az játszott szerepet, hogy számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, egyebek mellett elektronikus belépőjegyeket vezettek be, ami megkönnyíti a bejutáshoz szükséges adminisztrációt. Emellett az HBO Csernobilról készített sorozata is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés a nukleáris katasztrófa sújtotta terület iránt. A látogatók többsége – 80 százaléka – külföldi volt, a legtöbben, 15 738-an Nagy-Britanniából érkeztek. A turisták második legnépesebb csoportja Lengyelországból (9378) érkezett, őket követi a sorban Németország (7826), az Egyesült Államok (5580) és Csehország (4063).
Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés. Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője döntése alapján a BBC hírére is támaszkodva hírt adtak a katasztrófáról a Rádió 21 órai híradásában. A hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban tiltotta le, Bedő pedig büntetésben részesült. Csernobili atomkatasztrofa okai . A katasztrófa okai A baleset okáról két, egymásnak ellentmondó hivatalos elmélet született. Az első, amely 1986 augusztusában jelent meg, egyértelműen az erőmű üzemeltetőit okolta. A második, 1991-ben megjelent elmélet szerint az RBMK reaktor tervezési hibájából következett be a katasztrófa. Az HBO 2019-ben készített hatrészes minisorozatot a katasztrófáról és következményeiről A név szerint nem azonosítható, de Csernobilnak tulajdonított áldozatok számát 4000-re becsüli a WHO. Csernobil ma, a 4-es reaktor köré húzott szarkofággal katasztrófa atomerőmű Csernobil