közösségi rádiók kapják meg (lásd még: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete). Magyarországon a frekvenciaszűkét három tényező okozza: Az FM sávot az 1970-es évek végén vették használatba. Mivel a vételkörzetek átnyúlnak a határon, ezért nemzetközi egyeztetésekre került sor. Ezeken az egyeztetéseken Magyarország igen gáláns volt, a szomszédos országok jó helyeket harcoltak ki teljesítményű adótornyaik számára. Nagykanizsai rádiós frekvenciára pályázik a Karc FM és a Katolikus Rádió | Kanizsa Újság. Így fordulhat elő, hogy már az Alföld északi peremén szlovák kereskedelmi adások hallhatóak. A külföldi adók besugároznak magyar területre is. Az állam fel akarta srófolni az országos elérhetőségre pályázó kereskedelmi rádióktól kérhető összeget, ezért szándékosan szűkítette a piaci versenyt: csak két olyan frekvenciacsomagot alakított ki, amely mindenütt hallgatható, a többi kereskedelmi rádió méretét pedig 12 adókörzetben korlátozta. Az államkasszába pénzt fizető kereskedelmi adók kiemelt helyét még önmaga rádiójával szemben is megvédte az állam. A Magyar Rádió adásai kis vételkörzetekben tengődnek és rengeteg frekvenciát foglalnak le a kisebb kereskedelmi rádiók elől.
Órákon át lehet úgy autózni, hogy nem kell átállítani a rádiót, ami kereskedelmi kedvező a rádiónak. Országos közszolgálati adók: A közszolgálati rádiók is országszerte elérhetőek, ám ezek frekvenciacsomagja jellegében eltér a nagy kereskedelmi rádiókétól. Rengeteg, ám kis teljesítménnyel sugárzó adójuk van. A Kossuth rádió pl. egész Csongrád-Csanád megyében fogható, de más-más frekvencián Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Tehát ha valaki járművel elhagyja a várost, akkor azon nyomban elkezd sípolni, recsegni. Hálózatos rádiók: A kereskedelmi adók számára megengedett, hogy több frekvenciát is megvásároljanak és így ún. hálózatos kereskedelmi rádiót építsenek ki. A hálózatos kereskedelmi rádiók azonban nem nőhetnek országossá, legfeljebb 12 adótelepről sugározhatják műsorukat. Ezen rádiók célja, hogy olyan helyeken építsék ki hálózatukat, ahol sok ember lakik. A Klubrádió és a Juventus pl. ilyen rádió. A rádió ilyenkor elsősorban egy budapesti frekvencia megszerzésére törekszik majd, utána pedig a megyeszékhelyek következnek, mivel így lehet elérni a legtöbb embert.
Rádiós frekvenciákról döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, amely lezárta a kvótakötelezett, lekérhető és a lineáris szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeit ellenőrző eljárásait is. Az NMHH-nak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a médiatanács elfogadta a Mezőkövesd 102, 1 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra. A grémium emellett elvégezte az alaki vizsgálatokat a Siklós 88, 6 MHz, a Szigetvár 98, 9 MHz, a Nagykanizsa 100, 7 MHz helyi, valamint a Kecskemét 97, 7 MHz és a Miskolc 96, 3 MHz körzeti frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásokban. A soproni, a szigetvári és a nagykanizsai pályázatokon a testület nyilvántartásba vette a Karc FM Kft. -t - amely az első két esetben egyedüli pályázó volt -, az utóbbinál pedig hiánypótlásra szólította fel a Katolikus Rádió Zrt. -t. A kecskeméti pályázaton a Mária Rádió Kft. -t, a miskolcin a Radio Plus Kft.
A Netflix egyik legnagyobb sikert elért saját készítésű filmje a 2018-as Madarak a dobozban volt. Bár a kritikusoktól több kritikát is kapott, a Netflix szerint csak az első héten 26 millióan nézték meg. A thriller Josh Malerman regényét dolgozta fel, az író pedig lényegében most elárulta: készül a folytatás. Igazából ez nem annyira meglepő, hiszen Malerman az elmúlt hónapokban a második regényen dolgozott, a Malorie pedig július 21-én kerül majd a könyvesboltok polcain. Amikor erről a regényről beszélt egy interjúban, megkérdezték tőle, hogy lesz-e film ebből is. Bár Josh Malerman nem árulhatott el részleteket, azt azért elismerte, hogy igen, a Malorie-ből is készülni fog film. A Madarak a dobozban története egy anyáról és két gyerekéről szól, akik egy veszedelmes útra indulnak. Madarak a dobozban 2 youtube. Céljuk egy olyan hely elérése, ahol talán biztonságban lehetnek, ugyanis a világban egy olyan szörnyeteg pusztítja az emberiséget, amelyet nem szabad megpillantani, különben meghalunk. Josh Malerman azt is elárulta, hogy a Madarak a dobozban filmes sikere nagyon minimális hatással volt rá, mint íróra.
Egyesek ugyanis foglyul ejtett lényekről, szörnyűséges találmányokról suttognak, és azt beszélik, hogy maguk a lények is megváltoztak… Josh Malerman az eredeti regény folytatásában nem csupán újabb láthatatlan borzalmakat hív életre, de azt is bemutatja, hogy gyakran maga az ember a legnagyobb szörnyeteg. Josh Malerman: Malorie fordította: Rusznyák Csaba műfaj: thriller, horror keménytáblás méret: 142×198 mm 328 oldal ISBN 978-963-470-171-2
Egyesek ugyanis foglyul ejtett lényekről, szörnyűséges találmányokról suttognak, és azt beszélik, hogy maguk a lények is megváltoztak… Josh Malerman az eredeti regény folytatásában nem csupán újabb láthatatlan borzalmakat hív életre, de azt is bemutatja, hogy gyakran maga az ember a legnagyobb szörnyeteg. Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.