Aki viszont trú Conan-rajongó, akárcsak én, az legalább a legenda szimpla elmesélésének örülhet. Kapunk egy másik, véresebb és eleve kiválasztottságot mutató gyermekségtörténetet, megvan a bosszúhistória, de benéznek új impulzusok is, pl. a Gyűrűk ura-hatásnak betudható ork-irokézek. Lehet olyasmiken morfondírozni, hogy Marique boszorkányságából miért nem láttunk többet. Ron Perlman meg a legjobb barbárvezér. bfg3 2017. január 17., 19:26 Látványosabb, észrevehetően fejlettebb munka az elődeinél – de a technikai javuláson túl ugyanolyan elbaltázott tucatakció. Conan the Barbarian / Conan, a barbár (1982) - Kritikus Tömeg. Nem mintha az eredeti Conan-sztorik zöme más volna, de azokban legalább akadt egy részletes, izgalmas világ, néha-néha Howard is megcsillanthatta, hogy tud ő rendesen írni a kiadók minden bugyuta elvárása ellenére. A Conan-filmek legnagyobb hibája, hogy az alapanyag színvonalát sem hozzák. (Pláne nem a stílusát: miért nem meri senki megcsinálni Conan-t igazi badass-nek? Westernből egy csomó ilyen hős akad…) Lunemorte 2017. március 8., 23:16 Jason Momoa miatt néztem meg a filmet.
Ha nem lenne meg az első, persze nem lenne kérdéses, de egy elcseszett szinkronért, meg félórányi érdektelen extráért nem biztos, hogy újra megvenném... A másik a film. A két változat ugye semmiben sem tér el egymástól? Tehát itt nincs semmi új jelenet... Amennyire én ismerem ezt a filmet, nem hiányzik az első kiadásból sem semmi. Természetesen a teve leütése is benne van, és a véres jelenetek sem csorbultak. Várom a véleményeket és tapasztalatokat! Köszönöm. Daemiaen Posztolva: 2005. április 29., péntek 9:25 Posztok: 3933 Én adtam érte, de ha józan ésszel gondolkozunk, nem. április 28., csütörtök 15:23 Posztok: 8850 Ennek fényében viszont megintcsak elbizonytalanodtam... Akinek van összehasonlítási alapja, árulja már el: érdemes pénzt kiadni az új kiadásért, ha már megvan a régi? Conan a barbár 2.3. Hogy néz már ki egy olyan szinkron, ami lyukas??? Egyáltalán hány jelenetet érint ez a hiba? (Mert szerintem egy újnak mondható szinkron esetében bizony hiba. ) Vicces gyerek vagy Sully, ezt díjazom. mindtower Posztolva: 2005. április 28., csütörtök 13:37 Posztok: 289 Gyulus!
Értékelés: 225 szavazatból A fiatal Conan családjára vérszomjas hordák támadnak. A kisfiú árván marad, sorsa a rabszolgaság lesz. Évekkel később Conan (Arnold Schwarzenegger), a mészárlás egyetlen túlélője már felnőtt férfi, egy igazi izomkolosszus, aki végre szabadulhat a rabszolgaságból és útra kelhet bosszút állni szülei gyilkosán, a gonosz Doomon (James Earl Jones). Conan megtanulja a harc ősi művészetét, és immár két lábon járó gyilkológépként halad célja felé. Útközben két tolvaj csatlakozik hozzá: Valeria (Sandahl Bergman) és Szubotaj (Gerry Lopez). A különös, de rendkívül ütőképes trió felkelti Osric király (Max von Sydow) figyelmét is. Conan, a barbár - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Megkéri őket, hogy mentsék meg a lányát, aki csatlakozott Doom csapatához a hegyekben. Conan és társai előtt hosszú és veszélyes út áll. Stáblista:
Mikor Conant leköpi a teve, az meg erre pofán veri… Jó tudom, hogy az első részre utaltak ezzel, de akkor is. Meg mikor este félrebeszél. Én komolyan nem értettem, hogy most Arnold nem tudta a szöveget, aztán benne hagyták poénból, vagy részeget játszik vagy esetleg most azt akarják szemléltetni, hogy a néger bácsi valami szert adott be neki. Aztán ott van a néger néni a Halálvágtából, aki bottal verekszik. Meg megijed a kisegértől. Na jó, ez viszont vicces volt. De lehet már lefáradtam annyira, hogy röhögjek ezen. Meg van még a nagy feka, aki amúgy gonosz, meg a kici kínai varázsló, aki cinálni szok kici viccesz mágiát. A film óriási előnye az elődjével szemben, hogy rövid, így nem kell vele annyit szenvedni, bár itt sűrítve vannak a hülyeségek, szóval… Az akciók azért elég rendesen megszenvedték a vágóasztalon, mert elég sokszor nem mutatják a kaszabolást, máskor meg totálban láthatjuk, hogy valakit felnyársalnak. Conan, a barbár 2. – A pusztító. Nem rosszak amúgy, el lehet rajtuk szórakozni, de semmi extra. Marhára gyenge folytatás, ami után érthető, hogy nem lett több rész.
A szinkron a vágott (RTL-light) verzióhoz készült -amit nyílván olcsóbban tudott megvenni eme igényes csatorna- és nem a vágatlan DVD verzióhoz. április 28., csütörtök 13:25 Posztok: 8850 Daemiaen! Akkor mi indokolja a kritikáknál írt jelenséget, hogy egy jelenet csak feliratos a szinkronban is??? Egyáltalán mi az a jelenet? Az is benne van az első kiadásban? Vicces gyerek vagy Sully, ezt díjazom. coman023 Posztolva: 2005. április 27., szerda 17:26 Posztok: 44 Daemiaen Posztolva: 2005. április 27., szerda 15:43 Posztok: 3933 Nem vágott. Nekem mindkét DVD-s változat megvan, és mivel hallottam és is, hogy az RTL-es szinkron van a korongon, lellenőriztem a két variáns hosszát. Eleinte az is gyanúra adott okot, hogy az új borítón nincs rajta az áthúzott ollócska, de szerencsére nem vágott a film, másodpercre megegyezik a hossza a korábbi kiadáséval. Conan a barbár 2.0. április 27., szerda 15:31 Posztok: 44 sziasztok! a kritikai oldalon senki sem válaszol, úgy hogy megpróbálkozom itt. szeretném megvenni ezt a filmet DVDn, de nem akarom, hogy átverjenek (mint ahogy senki... ).
Meg mi ez a "földbe döföm izomból a kardot" mánia? Marhára nem tesz jót szerintem a pengének… Eh, egyszer nézhető a dolog, de nem lesz klasszikus belőle, az fix. 2 hozzászólás Hippoforaccus 2020. június 1., 19:17 Tipikus heroikus fantasy. Semmi komoly történet, csak a vérontás. Momoa menőzhet, hogy hogy tudja forgatni a spádét. Egyszer-egyszer meg lehet nézni, úgy ötévenként, főelg, hogy nem sok marad meg az emberben belőle, ezért mintha egy új filmet néznél:) darkfenriz 2017. március 8., 23:13 Inkább látványos, mint komoly történet. Sok harc, vér, levágott fejek díszítik Momoa kezeit, és bosszútól izzanak szemei. Ha már ez a műfaj, akkor az idén látott Warcraft százszor jobb. balagesh 2021. május 30., 11:19 Teljesen jó Conan-film ez. A probléma inkább az időszerűtlenségével van. Tisztességes barbártörténetet hektoliter vérrel, tengernyi karddal és folyamatos mellmutogatással letudni 2000 után már divatjamúlt. Nem véletlen tehát, hogy a többségnek túl sok a vér, és hiányzik valami extra hozzáadott érték.
5x5 Filmfesztivál - Fehér tenyér Színészek Hajdu Zoltán Miklós (Dongó Miklós) Kyle Shewfelt (Kyle Manjak) Lukáts Andor (Papa) Gheorghe Dinică (Puma) Oana Pellea (Mama) Orion Radies (Dongó, 10 évesen) Sinkó László (Doktor) Mészáros Tibor (Ippolo) Csisztu Zsuzsa (Riporter) A tíz éves Dongót szülei és keménykezű edzője élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzőtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez "szükséges" kék-zöld foltokkal. Tizenhárom éves korában első kitörési kísérletként megszökik egy nagy bajnokság előtti versenyről. 19 évvel később megérkezik egy modernül felszerelt kanadai edzőközpontba. Tornász gyerekek edzését bízzák rá. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie - a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel. A film érdekessége, hogy a szereplők önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós és Kyle Shewfelt az életben is tornászmester és tanítványa, Shewfelt a 2004-s olimpián talajon aranyérmet nyert.
Ebből a zárt világból nincs kiút, a főhős reménytelenségében az öngyilkosság gondolatáig jut el. Az edzőtermi erőszak és annak a szülők általi hallgatólagos elfogadása több, mint egy kisfiú egyedi helyzete: a hazugságnak, mint a szocialista rendszer jellegzetes vonásának és a nyilvánosság hiányának, mint a hatalommal kötött konszenzus következményének az értelmezési lehetőségét is magában foglalja. A Fehér tenyér azzal hozott új nézőpontot a Kádár-rendszer ábrázolásában, hogy a múlt személyiségbe épült kódjaira irányítja a figyelmet. A sorstörténet húsz évvel később a jelenben, a kanadai Calgary-ban folytatódik: ide érkezik a már felnőtt tornász edzőnek. Dongó olyan szabad világba kerül, amelynek szabályai ismeretlenek számára. Mivel a múltjából hozott nevelési mintákat nem tudja teljesen maga mögött hagyni, elköveti azt a hibát, hogy pofont ad az egyik tanítványnak; ebben a világban büntetés jár ezért a normaszegésért. A gyerekektől eltiltják, de lehetőséget kap, hogy a nehezen kezelhető, tehetséges tornász fiút eddze, akivel végül megtalálja a közös hangot: úgy tudja felkészülésre bírni, ha ő maga lesz a versenytársa, és együtt indulnak a Debrecenben rendezett világbajnokságon.
színes magyar játékfilm, 2006, rendező: Hajdu Szabolcs forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs, operatőr: Nagy András, főszereplők: Orion Radies, Silas Radies, Hajdu Zoltán Miklós, Gheorghe Dinica, Kyle Shewfelt, Lukáts Andor, producer: Angelusz Iván, Kovács Gábor, Pataki Ági, Reich Péter, gyártó: Katapult Film, Filmpartners, Laurinfilm, Randino LLC, 100 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? Egy fiatal tornász, Dongó Miklós pályafutását követjük, nagyjából a kezdetektől körülbelül harminc éves koráig. A fiú kisiskolásként kénytelen elszenvedni a felkészüléssel járó kegyetlen testi-lelki fenyítéseket. A felnőtt Dongó (Hajdu Zoltán Miklós) Kanadában maga is edzősködik, de az otthonról hozott módszerekkel arrafelé nem boldogul. Kyle (Kyle Shewfelt), az öntörvényű fiatal tehetség a tanítványa és a vetélytársa lesz. A két sportoló a debreceni tornász-világbajnokság döntőjében csap össze. Mitől különleges? A Fehér tenyér nem hagyományos sportfilm. Igaz, a történetben hangsúlyos szerepet kap a felkészülés, a személyes dráma és a végső megmérettetés, a tornászok zárt világa a közép-európai lét markáns allegóriájaként is felfogható.
Dongó Miklós sajátos karrierjével az író-rendező Hajdu Szabolcs igen összetett kérdéseket boncolgat. A film többek között az elnyomás és a lázadás összefüggéseit, a kádárista múlt jelenre gyakorolt hatását, a kitörés és a rendszerváltozás utáni újrakezdés lehetőségeit kutatja. A szertorna fájdalmas küzdelem, a sportág környezete erősen stilizált. A főszereplő drámája nemcsak átélhető, de izgalmas kérdéseket szegez a nézőnek, aki kénytelen továbbgondolni a látottakat. Hajdu Szabolcs jótékony profizmussal, felesleges sallangok nélkül mesél. A különböző idősíkok és helyszínek természetesen csúsznak egymásba, a film vágása rendkívül ötletes. Az amatőr és profi színészek remekelnek, az arcok és tekintetek sokáig velünk maradnak. A film képei visszafogottak, a kézikamera hangsúlyos használata közel hozza a szereplőket, a magányuk érzékletes. A rendező egyetlen szereplőjéről, még a szadista edzőről sem mond ítéletet. A Fehér tenyér nem hősöket és antihősöket, hanem ellentmondásos sorsokat mutat.
Dongó így visszatér gyerekkorának edzéstermébe, és lehetőséget teremt a szembenézésre a múltjával. A sportfilmek fináléjának sajátja, a nagy összecsapás a műfaji sémáktól részben eltérő módon valósul meg. A versenyjelenetnek dupla a tétje: nemcsak mester kel birokra tanítványával, hanem Dongó önmagával is. A cirkuszban kamaszkorában kipróbált halálugrás és a világversenyszám kitűnő párhuzamos montázsában (a film vágója Politzer Péter) a gyerek és felnőtt produkciója elszakíthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Sajátos karriertörténet az övé: se nem bukás, se nem megdicsőülés; Dongó sikeres, de nem nyertes hős. Ahogy Hirsch Tibor írja találóan kritikájában: "a nem legyőzött közép-európai öreghalász" története. A helyszíneknek fontos szerepük van a főhős magányának kifejezésében. A magyarországi jelenetek nagy része zárt terekben játszódik: függönnyel leválasztott tornateremben, hogy ne legyen tanúja a testi fenyítésnek, vagy a panellakás szűk, sötét belsőiben, és kint sem jobb a helyzet, a lakótelep kihalt, emberi kommunikációra alkalmatlan tereiben.
Film 2006. március 28. 12:07, kedd Szekeres Viktor A legtöbb moziba járónak a magyar filmet csak az Egy szoknya, a Tibor vagyok és az Üvegtigris jelenti, de nem érdemes elmenni az olyan közönségfilmek mellett sem, amelyek nem csak a teli pofával való röhögést kínálják fel nekünk. Sokan panaszkodnak itthon, hogy nem gyártanak Magyarországon igényes vagy jó filmeket, s bár az utóbbi időben a Csak szex és más semmi megmutatta, hogy a közönségigényeket is ki lehet elégíteni magas színvonalon. Mégis tendencia, hogy a sok fanyalgás ellenére amikor igazán jó film kerül a mozikba, akkor a leghangosabb magyar film utálók maradnak távol és csak egy szűk kör dönt úgy, hogy érdemes mozijegyet váltani az alkotásra. Elég csak arra gondolni, hogy hiába volt az utóbbi időkben igen színvonalas film, mondjuk Fliegauf Benedek Dealerje (pont tavaly nyerte meg a legjobb rendezői díjat a Filmszemlén) vagy Vranik Roland Filmszemle-fődíjas abszurd humorú kecskés-kéményseprő meséje - mégis nézettségileg nem voltak sikeresek, hiszen a magyar közönség teljes apátiája kísérte bemutatójukat.