1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt. 1991. június 19-én az "ideiglenesen" Magyarországon állomásozó utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat. Múltidő 2020. 06. 18 | olvasási idő: kb. 5 perc Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét, az utolsó szovjet katona távozásának emlékére nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig – amely az idén június 27-ére esik – a magyar szabadság napjává nyilvánította. Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25. )(MTI Foto: Friedmann Endre) 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar–szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
Harminc éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, ezzel 1944 óta először fordult elő, hogy nem állomásozott hazánk területén idegen haderő. A felszabadítók, akik valójában megszállók voltak Miután a második világháború után Magyarországot megszállta a győztes Szovjetunió, csapatai még hosszú éveken át hazánkban maradtak. Így vált felszabadítóból megszállóvá a szovjet hadsereg, még ha hivatalosan hosszú időn keresztül az előbbi néven is kellett illetni "szovjet barátainkat". Április 4-e Magyarország felszabadításának napja néven a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. A szovjet csapatok itt-tartózkodását az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, amelyben az szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az előző nap, 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".
Az 1945. januári fegyverszüneti megállapodás az 1947-es békekötésig feljogosította a Vörös Hadsereget Magyarország megszállására / Arcanum A szovjet katonák azonban 1947 után sem távoztak, arra hivatkozva, hogy fent kell tartaniuk az utánpótlási vonalakat Ausztria szovjet megszállási zónájával. Csakhogy Ausztria 1955-ös függetlenné válása után is csalódnia kellett azoknak, akik ettől a szovjet csapatok magyarországi távozását is remélték. A hidegháború végén, a magyar rendszerváltozással egy időben nagyjából százezer szovjet kiskatona, tiszt, kisegítő személyzet és családtag hagyta el az országot. 27 ezer szovjet katonai járművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot vittek magukkal. Száz helyőrséget és mintegy hatezer ingatlant ürítettek ki. A Népszava beszámolója a csapatkivonási egyezmény megkötéséről / Forrás: Arcanum A csapatkivonás már megindult, mikor Moszkvában Horn Gyula (MSZMP) külügyminiszter aláírta az erről szóló megállapodást. Megfigyelőként jelen volt az úton az ellenzéki pártok részéről Demszky Gábor (SZDSZ), Kósa Lajos (Fidesz) és Raffay Ernő (MDF) is.
A nemrégiben történt afganisztáni kivonulás, és azok rövidtávú következményei, ezen sorok olvasói számára már ismertek lehetnek. Egy-egy kivonulás körülményei, akár több évtizedig kihatással lehetnek az adott ország, de akár régiók történelmi fejlődésére is. Erre a XX. század során rengeteg példát találunk: gondoljunk akár a francia, majd később amerikai kivonulásra indokínaiból, vagy a Szovjetunió afganisztáni katonai jelenlétét és harcait követő csapatkivonásra. Ezeknél számunkra sokkal kézzelfoghatóbb példa, az Európa keleti felének sorsát meghatározó, a szocialista blokk országaiból történő, több évtizedes katonai jelenlétet követő békés, szovjet csapatkivonások. Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet csapatok utolsó kontingensei 1991-ben távoztak. Az eseményről a Magyar Honvédség a 47 év – Ideiglenesen című, erre az alkalomra készített dokumentumfilmmel emlékezett meg. Az ennek a cikknek az apropóját adó folyamatot részletesebben, és mélyrehatóan a dokumentumfilmben dr. Horváth Miklós történész és Borsits László nyugállományú vezérezredes mutatja be.
Az egyezséget 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök. június 19. nevezetes dátum lett a magyar történelemben: az 1944. március 19-ei német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Ennek emlékére 2001. május 8-án az Országgyűlés "az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról" elfogadott 2001. évi XVII. törvényben június 19-ét nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította. Kiemelt képünk forrása: Fortepan/Szigetváry Zsolt
Jókai Mór: A két Trenk I-II.
Cafrang: kék és vörös. (Pallas nagy Lexikona: Kossuth) ↑ Szakítsd le a cafrangokat, /Mit rá szolgája aggatott, (Petőfi: Palota és kunyhó)] ↑ a cicoma... A két jókai regency.hyatt.com. kicsinyes és túlságos dísz és cafrang a beszédben, az épületek külső díszítésében, a divatban, a zenében (Pallas Nagy Lexikona) ↑ A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok (Sille István) ↑ Mi az a cafrang rajtad? (Kiskanizsai szótár - Budapest - Akad. K., - nagyKAR) ↑ odasültek a lábas aljára a hús cafrangok
Ha olyanra gondolsz, mint a $, ₹, ¥ akkor azzal eléggé el vagyunk késve, meg kérdés, hogy érdemes-e, ha amúgy is az euróövezethez akarunk tartozni. Egy magyar nábob. Ha ilyet használni akarunk, akkor meg kell tervezni a jelet be kell kerülnie az Unicode táblába az adott Unicode helyre be kell kerülnie a jelnek az összes betűtípusnál (minden betűtípusra külön megtervezve, hiszen a $ is másképp néz ki Arial-ban, mint Times New ROmanban) billentyűzetkiosztásba is be kell tenni minden egyebet frissíteni: OS, táblázatkezelő, számlázóprogramok majd a betűtípust, billentyűzetkiosztást, és az összes többi frissítést eljuttatni minden eszközre, a Windows gépekre, beágyazott rendszerekre, mobileszközökre, szerverre. Azért ez nem két hónap és nem két fillér. És évekkel, évtizedekkel utána is maradnának rendszerek, betűtípusok, stb, ahol hiányzik a jel, üres kocka jelenik meg helyette, hibát ad, stb. Egyébként meg mindig is Ft volt a jel, szóval már csak ezért sem lenne értelme megváltoztatni.
Ez a dokumentum szabadon másolható, terjeszthető és/vagy módosítható a GNU Szabad Dokumentációs Licenc feltételei alapján, az 1. 2 vagy későbbi, a Free Software Foundation által publikált változat szerint; nincs Nem Változtatható Szakasz, nincs Címlap-szöveg, nincs Hátlap-szöveg. A két jókai regency.hyatt. E licenc fordításának egy példánya " a GNU Szabad Dokumentációs Licenc szövege " elnevezésű szócikkben olvasható. A dokumentumra érvényes a Wikikönyvek jogi nyilatkozata. For visitors from other countries: This image has been released under the GNU Free Documentation License