A fordítás nyelvéül a lovári cigány nyelvet választották, mert az 1980-as években egy világkongresszus ezt fogadta el irodalmi nyelvnek. A cigányság saját felmérése szerint a számos egyéb nyelvjárás közül a lovári őrizte meg a legtöbb ősi cigány szót, és ezt a változatot beszélik a legtöbben is. Ennek oka, hogy a lovári nyelvet beszélő népcsoport aránylag későn érkezett a Kárpát-medencébe, ezért ők a nyelvüket sokkal jobban megőrizték. Vesho-Farkas Zoltán műfordítóként életéből nyolc esztendőt szánt a Biblia fordítására. Mint azt az ünnepi megnyitón elmondta, a cigány nyelv nyelvújításra szorult: sok esetben a hindi nyelvből kellett szótöveket keresni egy szó fordításához, majd ezekből cigány raggal, képzővel lehetett új szavakat létrehozni. A fordítással a cigányság egy új mérföldkőhöz ért, hiszen a lovári nyelvre lefordított Biblia alapköve lesz mindazoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyek ezt követően napvilágra kerülnek majd. Az Újszövetség szövege már a megjelenés óta elérhető a Bibliatársulat honlapján, és hamarosan az Ószövetség szövegét is lehet majd olvasni az interneten.
Szia, Az ószövetségi iratok héber nyelven íródtak. Néhány kisebb arám nyelvű szakasz is található az egyes iratokban: Ezsdrás 4:6-8, 18; 7:12-26 és Dn. 2:4-7:28 a leghosszabb, legfontosabb ilyen szakasz. Mindegyik helyen értelemszerű az arám nyelvre való átváltás: arám nyelvű levelet, rendeletet vagy beszédet idéz. Az ószövetségi kéziratok nyelve a bibliai héber. A héber írás úgynevezett quadrát írás, azaz négyzetes írás, ami azt jelenti, hogy a legtöbb betű egy négyzetbe írható, illetve egy négyzetet tölt ki. Továbbá a héber írás jobbról balra írás: a héber Bibliát is visszafelé kell lapozni. A héber írásban nincs külön nagy- és kisbetű. Nincs magánhangzó sem, a csak mássalhangzóból álló szógyökök jelölnek egy-egy fogalomkört. A magánhangzók jelölésére csak az i. sz. VI. századtól alakult ki az ún. punktációs (pont-) rendszer, amely pontokat és vonalkákat alkalmaz a betűk alatt, felett és közepében. Az ún. tiberiási punktációs rendszer lett a legelterjedtebb. Ezt követik a héber bibliák és az újhéber nyelv is.
Párizsban hallott először arról, hogy a Szentföldön a különböző nyelven beszélő zsidó közösségek, éspedig a jiddist használó askenáziak, a ladino nyelven beszélő szefárd (spanyol) zsidók és az arab nyelvű keletiek egymás közötti érintkezéseikben a szefárd dialektusú héber nyelvet alkalmazzák. (Tu dunk arról, hogy még a XIX. század első felében is a pesti [német] könyvárusoknál az a magyar, aki nem beszélt németül, a latin nyelv közvetítésével tudta megértetni magát. ) Ben Jehuda időközben tébécés lett, orvosai azt javasolták, száraz, meleg éghajlatú országban gyógykezeltesse magát. Ekkor határozta el, hogy Palesztinába utazik, előbb azonban levélben megkérte annak a zsidó lánynak kezét, akit abban a családban ismert meg, ahol annak idején gimnáziumi tanulmányai idején lakott. A lány, aki szerette az ifjú tudóst, igent mondott – és utazott. Kairóban találkoztak, ott volt az esküvő. Hajóval utaztak Jaffa kikötőjébe, majd hamarosan Jeruzsálembe. Ben Jehuda egyre jobban hitt a héber nyelv feltámasztásában, és fejébe vette: a Szentföldön élő zsidókat ráveszi arra, hogy a Biblia nyelvét élő nyelvként használják.
Az ókori keleti irodalmakból az egész későbbi európai kultúrát, gondolkodást, vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedő szerepe lett a Bibliának. Az elnevezés görög eredetű, jelentése: könyvek, iratok. Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt. (elbeszélés, példázat, párbeszédes jelenet, himnusz, jövendölés, szerelmi dal) A Biblia keresztény, illetve korábbi terjedelmesebb részében a zsidó vallás szent könyve. A "könyvek" korábbi s nagyobb csoportja az Ószövetség, másik része pedig az Újszövetség iratait tartalmazza. Ennek a megnevezésnek az az alapja, hogy a bibliai őstörténet szerint Isten, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal szövetséget kötött, szigorú törvények sokaságát írta elő számukra, s ezt a szövetséget, a zsidó népet Egyiptomból kivezető Mózessel újra megerősítette: nekik ígérte örök hazául az "ígéret földjét", a Kánaánt. A zsidóság azonban az elkövetkező évszázadok során a szent könyvek szerint megszegte a régi szövetséget, vétett a törvények ellen, s ezért a próféták közül Jeremiás már egy "új szövetségről" adott hírt.
Nem bontja napokra a teremtés folyamatát: isten /Jahve Elochim/ a Föld porából formálja meg az embert /Ádámot/ külön teremtette meg az éden kertjét /éden: a rend, a nyugalom szimbóluma/, hogy az ember művelje, majd Ádám oldalbordájából megalkotta segítőjét, Évát. Itt az ember elsődleges feladata, hogy szolgálja a Földet. 2. ) Kivonulás könyve: Hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraó uralma alól, elmenekülve Egyiptomból. 3. ) Papok könyve* 4. ) Számok könyve* 5. ) Második törvénykönyv* * Itt gyűjtötték össze a mindennapok szabályait, köztük a tízparancsolatot. /Az emberi erkölcs alapelveit/ II. )Prófétai könyvek Próféták: Görög eredetű szó, jelentése: látnok, isten küldöttei, egy eszme lelkes hirdetői, akik vagy szóban vagy, írásban terjesztik a tanításaikat. Élesen bírálják koruk igazságszolgáltatását. Nagypróféták: /könyveik terjedelmesebbek/ - Ezsaiás - Jeremiás - Ezékiel - Dániel Kispróféták: /a nevükkel jelzett szöveg terjedelmileg rövidebb, a bibliában 12 próféta van. 6 Pl. : Jónás: megpróbál szembefordulni Isten akaratával, de végül prófétai szerepvállalásra kényszerül.
Kézikönyvtár Irodalmi alakok lexikona B Baradlay Kazimir Teljes szövegű keresés Baradlay Kazimir – udvarhű magyar főúr Jókai A kőszívű ember fiai c. regényében. Ő volt a "kőszívű ember", betű szerint is, mert két évtizeden át szívkoszorúér-elmeszesedésben szenvedett, és átvitt értelemben, mert feleségét érzelmek nélkül tisztelte, s fiait, akikre büszke volt, hajlamaikra való tekintet nélkül irányította az általa képviselt eszme vak szolgálatára. Baradlay kazimir végrendelete. Ez az eszme, amelyre főispáni és főrendi minőségében egész életét föltette, a császári házhoz rendíthetetlenül hű, minden haladást elutasító rendi Magyarország fenntartása volt. Halálos ágyán szigorúan meghagyta feleségének, hogy a maga és három fia életét ebben a szellemben irányítsa tovább. Amint ~ lehunyta szemét, Baradlayné ünnepélyes esküt tett, hogy mindenben ura végakarata ellen fog cselekedni. – Bizonyos mesés-mítikus vonásai ellenére ("a kőszívű király és a három királyfi") ~ a reformkori magyar arisztokrácia egy jelentős részének nagyonis valós, tipikus jegyeit sűríti magába.
"Nem értem" – a férfi még ingerültebb lett. Párduc – sietett segítségére felesége. "Megőrültél? Sík ideg leszek mindjárt. Ki gondol ilyenkor vadászatra…" Az asszony vizes borogatást tett a haldokló szájára. Ettől hosszas csend nehezedett a teremnyi szobára. Többet kellett volna olvasnia a klasszikusokat – gondolta az asszony. – Lenin, Sztálin, a teljes Jókai. Díszkötésben. "Azt akarom – mondta később a gazda, amikor a zsebkendő kiszáradt –, hogy a fiaim…" Elhallgatott. Az asszony közelebb hajolt. Alig tudta megérteni. "Gyula…" Igen? "Gyula legyen miniszterelnök. " Gyula a legidősebb fiú. A legidősebb és a legkisebb. Valami vitaminhiány, rossz időkben született szegény. Bradley kazimir végrendelete online. "De előbb még lépjen be…" Kázmérnak ez volt az egyik mániája. Mindig, mindenhova belépni! Mindegy az, párt, Hazafias Népfront, KISZ, Elvált Apák Egyesülete. (Kézimunka Kör. ) Belépni! Mert, ugye, sose lehet tudni. Hova lépjen, édes uram? Az asszony nem akart vitatkozni. "A karhatalomba" – súgta a férfi. Karha… – az asszony szerette volna érteni.
A ceremónia szerint Rideghváry násznagya gróf Gálfalvy Pál fogja kikérni a menyasszonyt, azaz Baradlaynét. Hatalmas a meglepetés, amikor Gálfalvy helyett Tormándy táblabíró (Rideghváry politikai ellenfele a vármegyei gyűlésben) ragadja magához a szót és kéri ki a menyasszonyt Lánghy Bertalan tiszteletestől [A nemesdombi tiszteletes, Aranka apja, akit Baradlay Kazimír temetésén elmondott beszéde miatt felidéztek Bécsbe (Lsd 5. Bradley kazimir végrendelete v. fejezet)] Hirtelen kinyílik a terem ajtaja és özvegy Baradlayné bevezeti Lánghy Arankát, mint menyasszonyt, aki rövid ceremónia kíséretében feleségül megy Baradlay Ödönhöz. Baradlayné tehát csúfot űzött Rideghváryból, aki és akinek hívei arra készültek, hogy Rideghváry veszi el az özvegyet, ehelyett, Baradlay Ödön vette el gyermekkori szerelmét, Arankát. Baradlayné ismét szembement férje végakaratával. Ebben a fejezetben jelenik meg először Boksa Gergő, aki fontos szerepet fog játszani a regényben. Boksa Gergő Rideghváry embere, aki mindenhova követi Rideghváryt kétszáz fős, válogatottan randalírozó bandájával, mindenhol ott vannak, ahol az adminisztrátor érdekében verekedni kell, rátámadni az ellenkező politikai párt híveire.
"Karhatalom. Asszonynép… ez nektek magas. Leverni…" A karót – akart segíteni a betegnek. "Nem a karót. A hatalmat. " Leverni? "Nem. Megszilárdítani. " Jó, az asszony elővett egy árkus papirost. Gyula: miniszterelnök. De előtte (feltétlenül! ): karhatalom. (Zárójelben: Utánanézni! ) "Péter…" A férfi folytatni akarta. Péter szép, nyúlánk férfi, kár, hogy beszédhibás. (Először papnak akarták adni. Meleg barna szeme van, szépen tud vele nézni. ) "Péter is legyen miniszterelnök…" Az asszony ezt is leírta. Kázmér, Kázmér! És a Nemzeti Bank? Mindegy. Ő tudja. "De előtte legyen szigorú…" Most mért? Az asszony itt elakadt. Elég volt neki Kázmér szigorúsága. "Szigorúan titkos…" Hol van már az orvos?! (Félrebeszél. ) "Legyen szigorúan titkos tiszt…" A betegnek elfogyott a levegője. De mégis folytatta: "És harcoljon…" Harcoljon? Péter? Gondola.hu - A kőszívű ember végrendelete. Majd éppen ő?! (Ha Kázmér tudta volna…) De a haldokló hirtelen dúdolni kezdett. "Isten véled, édes Piroskám…" Ne színezd itten, nem szégyelled! – erre már csak fölcsattan egy feleség, bármilyen béketűrő legyen különben.
6. Boksa Gergő a gulyát csellel szerezte vissza. Elment az ellenséghez, elpanaszolta nekik, hogy milyen csúful megjárta, őt, a nemes embert megverték. Ezt a sértést meg akarja bosszulni. /Ehhez azt is tudni kell, hogy Boksa Gergő, amikor meglátta az ellenséget, hanyatt-homlok elmenekült, az őrzésére bízott gulyát pedig az ellenség könnyűszerrel megszerezte, és elhajtotta. / Emiatt Baradlay Richárd -gyenge szívű bátyja helyett - deresre húzatta, és elzavarta a táborból. Így került a másik oldalra. / Az osztrák katonák nem értettek a gulya őrzéséhez, ezért megörültek Boksa Gergő ajánlatának, hogy ő majd megőrzi nekik a gulyát. Kint a gulya mellé feküdt le. Jókai Mór - A kőszívű ember fiai - 1-25. fejezet - Olvasónapló - Oldal 11 a 25-ből - Olvasónaplopó. Kalapjáról az avas zsírt lekapargatta, és amikor összegyűlt egy csomó, az égő pipájába eresztette. Az éktelen bűz, ami a pipából áradt, felzavarta a heverésző ökröket,, és azok, nem bírván el a bűzlő füstöt, kitörtek a hevenyészett karámból. A nagy zajra az osztrák katonák előfutottak, és elkezdtek lövöldözni, hogy visszatereljék az állatokat.
Hogy mindennnek az ellenkezőjét fogja cselekedni, 6. Ödön Oroszországból tér haza barátjával Leoninnal. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadják meg őket és szánjukat is baleset éri. A Dnyeperen korcsolyáznak, 4 farkas követi őket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ezután a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele Ödön, és Leonin menti ki onnan. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai-val kapcsolatban kérdések - 1., Mikor játszódik a regény eleje? 2., Helyszín! 3.,Hogyan fogalmazza meg Baradlay Kazimir a legfőbb elvét, életf.... 7. Ödönt erős, határozott, talpraesett férfinek ismerjük meg már az elején amikor viharba keverednek és sikerül megmenekülniük a farkasok elől. Egy lány miatt kellett messzire utaznia, apja parancsára. Később, a szabaságharc kirobbanásakor helytáll, védi a családját és harcol. 8. Baradlay Kázmér, a kőszívű ember; Özvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye; Baradlay Ödön, az elsőszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenő, a legifjabb fiú; Ridegváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lángh Bertalan, protestáns prédikátor; Aranka, Ödön szerelme; 1
Felesége hat héttel a temetés után menjen hozzá Rideghváry Bencéhez, aki adminisztrátor volt, és ő az, akit a legméltóbbnak talált a saját helyére. Bár az asszony többször abbahagyta az írást, a haldokló mindig megparancsolta, hogy folytassa és követelte, hogy hajtsa végre parancsait. Végül eljött az idő és meghalt Baradlay. Az asszony egy imában megfogadta, hogy semmit nem úgy teljesít a végrendeletből, ahogy ezt megígérte, és az ellenkezőjét fogja tenni. A kőszívű ember még egy utolsó földöntúlit kiáltott, mintha meghallotta volna odaátról az imát, és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.