Savanyú káposzta télire otthon - Kertészkedés Tartalom: A sikeres főzés titkai Klasszikus recept száraz erjedéshez Eredeti receptek Savanyúság sós lében Mézes recept Fűszeres savanyú káposzta Következtetés A savanyú káposzta a vitaminok kincstára. A benne található A, C, B csoport vitaminjai növelik az emberi immunitást, megakadályozzák a szövetek öregedését és a gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulását. A vitaminok mellett az erjesztett termék nagyszámú savanyú tej baktériumot tartalmaz, amelyek aktiválják az emésztőrendszert, telítik őket jótékony mikroorganizmusokkal és elnyomják a káros mikroflórát. Savanyú káposzta telire . Az erjesztett tejbaktériumok friss, ízletes és egészséges savanyított terméket készítenek friss zöldségekből. Savanyú káposztát többféle módon készíthet. Például a kínaiak az ókorban zöldségeket erjesztettek fehérbor hozzáadásával. Manapság a háziasszonyok gyakrabban alkalmazzák a klasszikus recepteket, de léteznek "külföldies" módszerek is a friss káposzta erjesztésére méz, alma, répa vagy fokhagyma hozzáadásával.
Tapasztalt háziasszonyok azt mondják, hogy a savanyú káposzta esetében a vizet fokozatosan adják hozzá, ahogyan az egyes rétegeket a hordóba helyezzük. De fontos megmérni, hogy mennyi vizet öntünk hozzá, ahhoz, hogy tudjuk, mennyi sóra lesz szükség. A savanyú káposztához a legjobb a nagyobb szemcséjű jódmentes só, amelyből literenként 30 grammot használjunk, ha előzőleg nem sóztuk meg a torzsák helyét. Amennyiben ezt megtettük, úgy csak 10-15 grammot használjunk literenként. Ha túl kevés sót teszünk, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a káposzta elromlik, és ha túl sokat, akkor az gátolja az érési folyamatot. A savanyú káposztához a sóoldatot külön készítsük, lehetőleg egy literes üvegbe. Ecetes káposzta - hagyományos recept - Receptek Gina Bradea-val. Tegyük bele a megfelelő sómennyiséget, töltsük fel vízzel, keverjük jól össze, hogy a só teljesen feloldódjon. Egy másik lehetőség az, hogy töltsük meg a hordót vízzel, majd a végén tegyük a tetejére a kimért só mennyiségét. Ha úgy gondoljuk, hogy az nem oldódik fel, akkor meglepődhetünk, ugyanis a só azonnal eltűnik, és annak kockázata, hogy a káposzta nem érik meg, csak azoknál a hordóknál állhat fenn, amelyekben a fejek nagyon zsúfoltan voltak elhelyezve.
Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:
Jó alaposan dolgozzuk össze őket, majd hagyjuk állni kicsit. Ezután töltsük meg a befőttesüvegeket, és mehet is a hűtőbe!
2017. szeptember 6. Ha szeretjük a savanyúságot, könnyedén elkészíthetjük otthon is a kedvencünket. Az alábbiakban az ecetes lila káposzta receptjét hoztuk el. Ez az élénk színű zöldség igazi vitaminbomba – magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert, így segít szervezetünknek felvenni a harcot a megfázás ellen. Savanyú káposzta télire hagymával. Emellett egy kutatás során az is kiderült, hogy 36 különböző antocianin nevű vegyület található benne, amelyektől a lila színét is kapja a káposzta, és amelyek igazi gyógyhatású kinccsé teszik – ennek köszönhető ugyanis, hogy fogyasztásával csökken a daganatos és a szívbetegségek kialakulásának kockázata, valamint agyműködésünket is serkenti. De lássuk, hogyan készíthetünk belőle ínycsiklandó savanyúságot! Fotó. Puclic Domain Hozzávalók kb. 1 kg lila káposzta 2 dkg vöröshagyma 2 dl 10%-os ecet 1 dkg cukor negyed dkg só 2 kk. bors fél tk. kömény Elkészítés Vágjuk félbe a káposztát, és gyaluljuk le, a hagymát pedig szeleteljük fel vékonyan. Keverjük össze őket, majd szórjuk rá a cukrot, a sót, a borsot, a köményt, végül pedig az ecetet is öntsük rá.
Az első két hétben ezt kétnaponta végezzük el. Mennyi idő alatt érik meg a káposzta? A káposzta savanyítása olyan folyamat, amely több hétig tart. Az eltevést követően egy héttel, látni fogjuk, hogy a káposzták összezsugorodtak, így kisebb káposztafejek hozzáadásával kitölthetjük az üres helyeket. Körülbelül öt hét múlva a káposztánk elkészül és lehet fogyasztani.
S itt jön még egy hasznos trükk, amit szintén Géza barátomtól tanultam: 10 liter forralatlan vízhez 42-45 dkg sót javallott tenni. Így a káposzta nem lesz sem nagyon sós, sem sótalan, a leve pedig kellemesen savanykásra érik, ami sokáig eláll. Eddig az 1 liter vízhez 1 evőkanál sót tettem, ami az én régi nagy evőkanalammal mérve nagyjából ugyanazt a sókoncentrációt adja, de nem kell annyit számolni és nem annyira macerás. Általában úgy szoktam ezt csinálni, hogy a tízliteres fazekamat kb. Savanyú káposzta télire hidegen. kétliternyi vízzel felteszem a kályhára melegedni, majd megmérem a sót, s ha 42-45 dkg közötti értéket mutat, akkor zuttyintom bele a vízbe. Itt folyamatosan kavargatom, míg feloldódik a langyosodó vízben - meleg vízben hamarabb oldódik a só - majd felöntöm hideg vízzel és úgy öntöm a hordóban lévő káposztára. Vigyázat, ne forraljuk fel a vizet, mert ezzel kiöljük belőle a tejsavbaktériumokat, amik beindítják a tejsavas erjedést! Figyeljünk arra is, hogy a klóros víz szintén ártalmas a tejsavbaktériumoknak, de mivel nálunk nem klórozzák ha kell ha nem a vizet, én sima csapvizet használok a só feloldásához.
Kim Stanley Robinson Vörös Mars-ciklusa igazi bolygótörténelem: egy kolonizáció története. Az első külbolygó emberi betelepítésének olvasmányos, izgalmas krónikája. "A Naprendszer többi részével együtt alakult ki, körülbelül 5 milliárd évvel ezelőtt; ez körülbelül 15 millió emberi generáció életével egyenlő. Sziklák ütköznek össze az űrben, újra és újra, majd együtt maradnak ama titokzatos erő miatt, amit úgy hívunk, hogy gravitáció. A dolgok szövetének ez a titokzatos gyűrődése okozta azt, hogy ez a sziklahalom, amikor már elég nagyra nőtt, összeomoljon a saját súlya alatt, a középpontja felé, míg a nyomás forrósága megolvasztotta a sziklát. A nikkel-vas maggal rendelkező Mars kicsi, de nagyon nehéz. Vörös Mars I-II. · Kim Stanley Robinson · Könyv · Moly. " Téved, aki azt hiszi, hogy a fenti részlet egy planetológiai kézikönyvből származik, sci-fi-ről van szó, méghozzá a szó igazi, nemes értelmében. Egy olyan műről, amely egyesíti magában a tudományos igényességet és a nagyívű kalandot az emberiség legnagyobb vállalkozásának elmesélése során.
Tisztán látom magam előtt Kim Stanley Robinsont, ahogy szinte kéjes örömmel tűzi ki íróasztala fölé az óriásméretűre nagyított Mars-térképet, aztán beállítja üzenetrögzítőit illetve az automata-választ postafiókjában, hogy az elkövetkező hónapokban semmi mással ne kelljen foglalkoznia, mint a kolonizációs helyszínek benépesítésével, az építkezések, expedíciós útvonalak részletes megtervezésével, vagyis hogy időt és leütést nem kímélve egyszemélyben terraformálja kietlen bolygószomszédunkat. Robinson azt is nyilvánvalóan a fejébe vette, hogy addig írja a regényét, amíg a térkép minden egyes földrajzi nevét bele nem fogalmazza legalább egy jelenetbe. * Valahogy így születhetett ez a könyvmonstrum. Vörös Mars I-II. - Kim Stanley Robinson - Régikönyvek webáruház. :) Kérdés, hogy e lélegzetelállítóan izgalmas koncepcióhoz fel tudott-e érni maga az irodalmi vállalkozás. Mert van itt egy gigantikus terv, terv egy történetre, ami majd egyszerre lesz globális és részletekbe menő; mindent, de mindent el fog mesélni, amin valaha ember elgondolkodhatott a Mars földiesitéséről.
2020-ban megérkeznek az első földi űrhajósok a Marsra. Csakhogy ez nem villámlátogatás, mint annak idején a Holdon, hanem egy aprólékosan kidolgozott terv kezdete. A cél a vörös bolygó földiesítése, lakhatóvá tétele az emberiség számára. Könyv: Kim Stanley Robinson - Vörös Mars I.. A lelkes, idealista tudósok között azonban ott vannak a multinacionális óriáscégek ügynökei is, akik készek egymásnak ugrasztani a kis csapat tagjait, ha érdekeik úgy kívánják. Miközben a rőt homokban gyökeret vernek az első zöld növények, világosság válik, hogy a marsi események az egész emberi faj sorsát dönthetik el.
Kicsit úgy éreztem egyébként, Robinson maga is elfáradt az erőlködésben: a nézőpont-karakterváltások például eleinte egy átgondolt struktúrát követnek, míg később kaotikusan összekeverednek. Hogy valami jót is kiemeljek, a túlgondolt szereplőgárdában üdítő kivételt képez az introvertált mérnök, Nágya Csernyisevszkij alakja. Szerettem továbbá mindent, ami a technikai fejlesztésekkel és találékonysággal volt kapcsolatos, például az űrlift építését, működését spoiler bemutató fejezeteket spoiler. Így utólag visszagondolva, azért örülök, hogy Robinson munkásságát nem ezzel a klasszikussal kezdtem, mert most csak a téma és a vállalkozás iránti mélységes tiszteletem miatt tűzök rá három csillagot. Egyébként pedig gyors, ámde alapos megfontolást követően visszatérek a 2000 utáni írásaihoz. *A térképet a könyv elejére is bepasszintották, ez ihlette a fenti víziómat, de mivel ez itt nem Középfölde, hanem konkrétan egy egész bolygó, ebben a felbontásban nagyítóval is nehéz lenne kiigazodni rajta.
A szerző mindenhez szakértően akar nyúlni, mindent el akar magyarázni, a mikrobáktól kezdve a közgazdasági jóslatokon és demográfiai hatásokon át a lehetséges politikai és társadalmi folyamatokig. Mindezeken felül és belül pedig érteni és ábrázolni akarja az embert, vagyis az egyes embereket, azokat is akik környezetüket aktívan manipulálják és azokat is akik csak sodródnak az árral. Csakhogy ez a robinsoni monstrum szétesik, valahogy olyan élettelen marad, mint a Mars rideg sziklái, hiába pumpálják a légkörébe a gázokat, a talajába a baktériumokat. A történet íve rendre megtörik, inkább csak zakatol előre, komótosan, mint egy transzszibériai tehervonat, amin befagyott az összes vészkijárat, és amiből nem lehet kiszállni. Imádtam tehát a tervet, a koncepciót, a szerző felkészültségét, és mégis azt kell mondanom: a regény sok helyütt súrolja az olvashatatlanság határát. Világos, hogy a fordító sem állt a helyzet magaslatán. Ugyan Robinson sem a gördülékeny stílusáról híres, de gyanúsan sok a nehézkes fogalmazás, vagy határozottan rosszul megválasztott jelző.
Nem szuperhősökről van szó, hanem olyan férfiakról és nőkről, akik a Földet elhagyva sem hagyták maguk mögött korábbi énjüket. Sőt, azzal, hogy kiszakadtak korábbi életükből, olyan lehetőséghez jutottak, amely minden álmait megvalósítani kívánó embert kísértésbe ejtene. Miközben újabb és újabb részleteket ismerünk meg legközelebbi bolygó-szomszédunkról, a szereplőink élik a Mars első telepeseinek korántsem hétköznapi életét. De nem csak a szereplők érdekesek. A regényben ötletek hosszú sora kerül bemutatásra. Az öregedés lassítása, génsebészet, új fajok, sőt, egy egész ökoszisztéma megteremtése, kanyonokban, hegyoldalban és felszín alatt épült lenyűgöző és meghökkentő városok vagy éppen kilométerekre a mélybe nyúló külszíni fejtések. Felvonul a technika teljes armadája: városépítő robotok, porból és levegőből táplálkozó vegyi üzemek éppúgy, mint sziklának álcázott terepjárók vagy a lenyűgöző űrlift: 35 ezer kilométer hosszú "kábel", amelyen felutazni is több napot vesz igénybe. Lehetne hibákat is keresni.
Mind a(z) 10 találat megjelenítve Amerikai író, 1952-ben született. 1974-ben szerezte meg bölcsészdiplomáját, doktori disszertációját közel tíz évvel később Philip K. Dick regényeiről írta. Első két elbeszélése a Damon Knight Orbit 18 című antológiájában jelent meg, 1975-ben. Bemutatkozó regénye, a The Wild Shore (1984) kiindulási pontja lett az Orange County-trilógiának, mely változatokat villant fel a vidék lehetséges jövőiből. További fontos művei a Mars-trilógia (első része, a Vörös Mars [1993] magyarul is megjelent), A rizs és a só évei (2002), valamint a 2312 (2012). Wikipedia