Janus Pannonius latin nyelvű világi líránk megteremtője, magyar humanista költészetünk világirodalmi rangú költője, aki egyénivé tudta formálni a kötelező mintákat, sablonokat s eredeti, hiteles életművet hagyott ránk. Első költőnk, akit saját korának európai művészei ismertek és elismertek. Művészete a kortárs itáliai művészettel szoros kapcsolatban bontakozott ki, ott indult pályája, mely végül otthon, Magyarországon teljesedett ki. Életművének fő műfajai beilleszkednek a kor humanista lírájának műfaji rendjébe: írt epigrammákat, elégiákat és panegyricusokat azaz dicsőítő költeményeket. Pannónia discrete műfaja. Epigrammái részben iskolai feladatra szánt versgyakorlatok, melyek a latin Martialis költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik, úgynevezett római epigrammák. Ezek mellett főként magyarországi korszakában számos görög epigrammát is írt, melyeknek komoly, ünnepélyes hangneme, humanista értékeket felmutató világképe elüt a római epigrammák stílusától. Hazai földön írt epigrammái közül kiemelkedik a még lelkes, optimista hangvételű Pannónia dicsérete és a már elégikus, borongós hangvételű Egy dunántúli mandulafáról című, mely a tragikus költősors, a koránjöttség motívumának egyik korai előképe irodalmunkban.
A fiatal költő szellemesen és öntudatosan vágott vissza ezeknek a csúfolódóknak korai epigrammáiban, pl. : " Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevelkedtem / Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én. / Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban, / Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka. " Az itáliai kortárs humanisták hamar felfigyeltek Janus költői teljesítményére, és hamarosan csodagyerekként kezdtek bánni vele. Itáliában töltött évei alatt a fiatal költő magas színvonalú művei miatt elismert alkotóvá vált. Ez a szép költői pálya azonban megtört akkor, amikor 1458-ban haza kellett térnie Magyarországra, ahol elkezdődött politikai karrierje. Abban a biztos tudatban jött haza, hogy nagy jövő vár rá itthon. Janus Pannonius » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Ez eleinte így is volt: nagybátyja, Vitéz János a frissen trónra lépett fiatal király, Mátyás kancellárja lett, Janus pedig 1459-ben megkapta a pécsi püspökséget. Így aztán tényezővé vált a hazai közéletben, feudális nagyúr lett. Tervei, vágyai azonban nem vagy csak kis mértékben váltak valóra.
Az utolsó sorban a költő gyengéd megértéssel és együttérzéssel kérdezi a mandulafától: Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? Ebből a hangból már végképp nyilvánvalóvá válik a költő személyes érintettsége: bizony saját magáról van szó. Saját magányát, elszigeteltségét fejezi ki a mandulafa alakjában, így a vers allegorikusan értelmezhető. Janus zsenialitása többek közt abban rejlik, hogy nem mondja ki nyíltan, konkrétan, hogy önmagáról van szó, nem él a sorsmegfeleltetés eszközével, mégis tudja az olvasó, hogy a mandulafa sorsa az ő sorsát jelképezi. Felismerjük a párhuzamot, és attól, hogy nincs nyíltan kimondva, még fájdalmasabb, még szebb a költemény. Tehát amikor Janus megszólítja a mandulafát, lényegében saját magát szólítja meg (önmegszólító vers). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete kérdések?. Ahogy a mandulafa nem lehet erősebb a természet törvényeinél, úgy ő sem lehet erősebb a társadalom törvényeinél, márpedig a magyar társadalom akkor még nem állt készen a humanista műveltség befogadására. A versnek azonban Janus személyes sorsán túlmutató, általános érvényű mondanivalója is van.
Az élet két pólusát, a születést és a halált egyszerre idézte fel a költői képzelet. A természeti kép és az egyéni sors közötti összefüggés, párhuzam ezután már önként kínálkozott. A külső látvány így válik sorsjelképpé, az elszigeteltség, a veszélyeztetett kivételes érték szimbólumává. A konkrét és szimbolikus jelentésrétegre a költő egy harmadik jelentésréteget is ráépít: a mitológiai jelentéssíkot. 7. irodalom - művek -. A mitológiai történetekre való rájátszás kötelező humanista versépítő eljárás, mellyel kitűnően bánik a költő. Már az első sorok is mitologikus nevek révén szólalnak meg. A Heszperiszek kertjének csodás szépsége jól ismert fogalom volt a humanisták előtt, akik a görög mondavilág kalandos történeteit olvasták, és Héraklész esetét is ismerték: ő kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat. Az olvasó számára ez az a kert –ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított. Homérosz olvasói számára egyértelmű, hogy itt az Odüsszeusz által bebolyongott ókori mediterrán világ legszebb kertjéről van szó, hiszen az Alkinoosz király uralma alatt álló szigeten, a phaiákok birodalmában a hazafelé tartó görög vándor ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett.
Közérdekű gondolatokat fejez ki. 12 / 14 Melyik meghatározás igaz az episztolára? Közérdekű gondolatokat fejez ki. 13 / 14 Mi a műfaja Kölcsey Ferenc: Himnusz című művének? elégia dal ballada óda költői elbeszélés költői levél (episztola) epigramma 14 / 14 Melyik meghatározás igaz az elégiára? Időmértékes versformában írt görög eredetű lírai műfaj. A cselekmény sűrített, előadásmódja szaggatott, kihagyások jellemzik.
Ezt keserű élettapasztalatainak köszönhette: nemcsak testi gyengesége, tüdővérzései, betegsége és szellemi magánya tette búskomorrá, hanem szépen felfelé ívelő pályája is megtört (1465-ben kegyvesztett lett, mert a pápánál követségben járva valamilyen politikai hibát vétett és emiatt elvesztette a király bizalmát). A mellőzöttséget nehezen viselte, úgy érezte, élete félresiklott, és a lelki válságot egyre súlyosbodó tüdőbetegsége is mélyítette. (Egyébként Rómában járva is azt kellett látnia, milyen nagy különbség van Itália és Magyarország között, hazája mennyire elmaradott, és ez is csak fokozta elégedetlenségét. ) Ez a lelkiállapot elégiák és elégikus hangulatú költemények írására késztette, amelyek közül az egyik legjobb az Egy dunántúli mandulafáról. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű múzeum Zalaegerszeg olai városrészében. 16 kapcsolatok: Bázakerettye, Buda Ernő, Csővezetékes szállítás, Földgáz, Göcseji Falumúzeum, Kőolaj, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., Papp Simon, Szénhidrogének, Vecsés, Zalaegerszeg, Zalaegerszeg városrészei, Zsigmondy Vilmos, 1969, 1974, 1993. Bázakerettye Bázakerettye község Zala megye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Új!! : Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és Bázakerettye · Többet látni » Buda Ernő Buda Ernő (Sopron-Brennbergbánya, 1921. június 23. – Nagykanizsa, 2005. február 8. ) bányamérnök, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteleti tagja, Zala megye és Nagykanizsa díszpolgára, a Gazdasági és Műszaki Akadémia korábbi tanszékvezetője, Eötvös Loránd-díjas. Index - Tech - Combig a Kis-Balatonban hegesztették az első kőolajvezetéket. Új!! : Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és Buda Ernő · Többet látni » Csővezetékes szállítás Az alaszkai csővezeték kezdő pontja Csővezetékes szállítással a legtöbb esetben folyadékok vagy gázok kerülnek továbbításra csővezetéken keresztül, de olyan pneumatikus vezetékek is léteznek, melyekben sűrített levegő segítségével szállítanak szilárd tartályokat.
Bázakerettye község Zala megye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Fekvése [ szerkesztés] A Zalai-dombság délnyugati részén fekszik; kelet-nyugati irányban a Borsfa - Lenti közti 7537-es út halad rajta végig, Letenye felől a 7540-es út vezet a községbe. Innen indul még ki észak felé, a 7537-es útból kiágazva a 75 157-es út, Lasztonya felé. Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést. Története [ szerkesztés] Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza ( szláv) – első említése 1352 -ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban. A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozott. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu.
Több csoda történt vele. Amikor a provincia prefektusa megkínoztatta, sebei másnapra begyógyultak. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét. Végül lefejezésre ítélték, amit apja hajtott végre. Őt elérte végzete, nem sokkal a kivégzés után villám sújtotta halálra. Borbálát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, sírja csodák színhelye lett. Legismertebb attribútumai a torony három ablakkal, amely a Szentháromságot jelképezi, a liliom, a pálmaág, a strucctoll, a pávatoll, a fáklya, a kard vagy szablya, a könyv és az ágyú. Mivel legendája a villámláshoz kötődik, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrt össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól. Borbála napján cseresznyefaágat, orgonaágat vagy kilencféle gyümölcsfaágat tettek vízbe.