Szakdolgozat / Diplomamunka elkészítésének szabályai A szabályzat célja, hogy: a Karon a szakdolgozat és diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) feladatok kiadásával, a dolgozat szervezésével, dokumentálásával, a hallgatók, témavezetők, konzulensek és bírálók feladataival, felelősségével és hatáskörével kapcsolatos feladatok, egységes elvek, módszerek és minőségbiztosítási követelmények szerint kerüljenek végrehajtásra. Kapcsolódó szabályzatok: a Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 18. és 24. §-a, valamint a 4. sz. Műszaki Kari sajátosságokat tartalmazó melléklet 14. §-a. A szabályzat hatálya kiterjed a Műszaki Kar alap- és mesterképzési, továbbá szakirányú továbbképzési szakjainak hallgatóira, valamint a Karral alkalmazotti vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre. A "Szakdolgozat / Diplomamunka elkészítésének szabályai" dokumentum itt érhető el. Szakdolgozat / Diplomamunka formai követelmények A dokumentum célja, hogy az alap- és mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók dolgozatának tartalmi és formai követelményeit a MAB előírásai, a Debreceni Egyetem és a Műszaki Kar aktuális szabályzatai alapján ismertesse, és egyben segítséget nyújtson a sikeres elkészítéshez és benyújtáshoz.
Tanulj az egészségtudományi karon vagy legyél mérnök szakos hallgató, remek kiindulási témát nyújthatnak az energiaitalok kutatásodhoz. Berencsi Alexa, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatója a 35. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában első helyezést szerzett az energiaitalok témakörének vizsgálatával. Alexa élelmiszer-marketing tagozatban állhatott a képzeletbeli dobogó legtetejére kutatásával. A harmadéves hallgató munkájának címe: "Az energia- és sportitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív vizsgálata" Az energiaitalok megjelenésük óta vitatémát képeznek. Alexa dolgozatának alapját is ezek, az italok mellett és ellen szóló, eltérő érvek adták. Kutatásának célja a fogyasztói és a szakértői vélemények vizsgálatán keresztül az energiaitalok helyénvalóbb megítéléséhez való közelebb kerülése volt. Ha a szakdolgozat megírására készülsz a következő szemeszterben, szekunder és primer kutatást is kell majd készítened. Alexa sem tett másképp, széleskörű szekunder kutatásában hazai valamint nemzetközi források felhasználásával elemezte a szakirodalmat.
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet Vállalatgazdaságtani és Vállalkozásfejlesztés nem önálló Tanszék pályázatot hirdet adjunktus munkakör betöltésére. A jogviszony típusa: - munkaviszony A jogviszony időtartama: - határozatlan Foglalkoztatás jellege: - teljes munkaidő A munkavégzés helye: DE Gazdaságtudományi Kar, 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Az intézet gondozásába tartozó tárgyak előadásainak és szemináriumainak megtartása. Oktatási segédanyagok kidolgozásában való részvétel. Szakdolgozat/diplomadolgozat/TDK dolgozat, konzultáció, bírálat. Részvétel az Intézet és a Kar hazai és a nemzetközi tudományos kutatási tevékenységében. Kutatási eredmények folyamatos publikálása. Pályázatokban és tudományos kutatómunkában való részvétel. Intézeti rendezvények előkészítése és lebonyolítása. Alapbér és juttatások: Az alapbér megállapítására és a juttatásokra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a kapcsolódó ágazati jogszabályok, valamint az intézmény egyéb belső szabályozó dokumentumainak rendelkezései az irányadóak.
A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör legkorábban 2022. április 13. napjától tölthető be. A jelentkezések elbírálásának határideje: 2022. április 11. A jelentkezések benyújtásának módja: postai úton: Debreceni Egyetem GTK címére (4002 Debrecen, Pf. 400 GTK. Dékáni Hivatal. ) kérjük eljuttatni. Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: adjunktus, valamint a kiíráson szereplő azonosító számot: KCHR/1654/2022. személyesen: 4032 Debrecen Böszörményi út 138. DE. GTK. Dékáni Hivatal, Magház 211. szoba Legutóbb frissítve: 2022. 03. 23. 14:23
Tárgy oktatója DR. MANKOVITS TAMÁS - tanszékvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Gépészmérnöki Tanszék Félév: 2. félév; Kontakt óraszám: konzultáció; Számonkérés: évközi jegy Tárgyleírás A szakdolgozat olyan konkrét és életszerű a szerkezetintegritás és a roncsolásmentes vizsgálatok területéről adódó feladat megoldása, amelyet a hallgató a tanulmányai során megszerzett ismereteire támaszkodva, külső és a tanszéki konzulens irányításá-val egy szemeszter alatt elkészíthet. A hallgató a szakdolgozattal igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a szak-mérnök feladatainak ellátására és a tananyagon túl jártas egyéb, a témához kapcsoló-dó szakirodalomban is. Szakirodalom Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Gépészmérnöki Tanszék munkaközössége: Útmutató szakdolgozat készítéséhez Oktatás helyszíne Debreceni Egyetem Tudnivalók a szakdolgozat készítéssel kapcsolatban Frissítés dátuma: 2021. 09. 07.
A pedagógus szakvizsgával rendelkezők számára különösen előnyös, hogy nekik a képzési időbe beszámítjuk a szakvizsga egy teljesített évét és így csak a két féléves állatasszisztációs részt kell elvégezniük ahhoz, hogy egy újabb szakvizsgához jussanak. Bővebb információ: Kapcsolattartó: Virágné Elek Piroska tanulmányi előadó telefon: (52) 560-005, email: Jelentkezési határidő: 2021. augusztus 31. Jeletkezési lap
E követelmény alapján a hatóságnak minden ésszerű lépést meg kell tennie az ügy befejezése érdekében a határidő letelte előtt. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása az Ákr.- ben - Jogkalauz. Természetesen a Javaslat figyelemmel van arra, hogy az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkeiben biztosított megfelelő ügyintézéshez, valamint a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően a kérelem felőli törvényes, megalapozott döntés egyes bonyolultabb eljárásokban hosszabb ügyintézési határidőt tehet szükségessé. Ezért megengedi, hogy az ilyen ügyekben – törvény rendelkezése alapján – a teljes eljárásra irányadó hatvan napnál hosszabb ügyintézési határidő érvényesüljön.
A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat. De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám. Hogyan kell a jogi határidőt számolni? Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Egyablakos ügyintézés kormányablakokban - Adó Online. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet.
); a felek ezt közösen kérték; vagy törvény azt kizárja (nem lehet alkalmazni a törvénykezési szünet szabályait pl. a cégeljárásra, a csőd- és a felszámolási eljárásra, a végelszámolásra, a végrehajtásra). Ezekben az ügyekben ugyanis az azonnali, gyors bírósági eljárás kiemelt jelentőségű, ezekben a határidő számításának általános szabályait nem kell alkalmazni. A határidőknek két fajtája van: a törvényi és a bírói határidő. A bírói határidő a bíróság által - az elvégzendő cselekmény jellegéhez mérten - biztosított határidő, míg a törvényi határidőt a törvény írja elő. A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, de az a határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. Ügyintézési határidő számítás. Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.
A cél tehát az eljárások minél gyorsabb lezárása, a hosszadalmas huzavonák felszámolása. A változásokat három eljárásfajtán keresztül mutatjuk be: i) sommás eljárás, ii) automatikus eljárás és iii) teljes eljárás. Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina Ár: 12. A vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó, illetve azt érintő belső szabályzatok, utasítások, vagy annak módosításának jóváhagyása - Vasúti Hatósági Főosztály - Közlekedési Hatóság. 900 Ft helyett 9. 900 Ft A sommás eljárás t már a korábbi szabályozás is ismerte. Ha a hiánytalanul előterjesztettük a kérelmünket és annak mellékleteit, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél, vagyis a benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor a hatóságnak azonnal – de legkésőbb nyolc napon belül – döntést kell hoznia. Az automatikus eljárás egy az egyben az Ákr. újítása. Az elektronikus ügyintézés reformjával összefüggésben került bevezetésre ez az eljárás, amelyben egy nap alatt döntést kell hoznia a hatóságnak. Erre az eljárásra – a sommás eljáráshoz hasonlóan – akkor van lehetőség, ha nincs ellenérdekű ügyfél, minden – a döntéshez szükséges – adat rendelkezésre áll, és azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, valamint, ha a döntés mérlegelést nem igényel.
Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidőnk lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap. Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt? Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni. Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is. A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp. ) például azt is kimondja, hogy "A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár. " Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért.