Skip to content Elindult a 2022-es szavazás! Idén a Mocsári békaliliom (Hottonia palustris), az Agárkosbor (Anacamptis morio) és a Csillagőszirózsa (Aster amellus) versengenek az Év Vadvirága címért. Szavazatodat a Vadonlesők Közösségének weboldalán adhatod le 2022. március 1-ig. A képek forrása: Wikipedia Nem hivatalos honlap! Jelen weboldal üzelemtetője nem szervezője az Év vadvirága szavazásnak, csupán annak eredményét írja meg az esemény lezárultával, illetve a nyertes növényekről közöl tudnivalókat, érdekességeket. Hol találom az eredeti kiírást? A legfrissebb információkért ajánljuk figyelmedbe a Vadonlesők Közösségének honlapját, a Debreceni Egyetem Kitaibelia című kiadványának kapcsolódó cikkét, a Magyar Természettudományi Múzeum honlapját és a Magyar Biológiai Társaság kiírásait. Az év vadvirága mozgalom fő célja, hogy a hazánkban természetesen előforduló, ritka vagy ritkulóban lévő növényfajokat minél szélesebb körben ismertté tegye. Vetési konkoly (Agrostemma githago), 2021-ben az év vadvirága (fotó: Wikimedia Commons)
A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt az idei esztendő halának választott süllő. Húsa szálkamentes, kiváló minőségű Fotó: Illusztráció/Shutterstock A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta hirdeti meg az Év madara programot, melynek célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van. Az idei szavazások az erdei fülesbagoly (Asio otus) kapta a legtöbb voksot, két másik bagolyfajt utasítva maga mögé. A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében, hiedelmek kötődnek hozzájuk, a bölcsesség szimbólumaként emlegetik. A szavazat győztese leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű madár. A telet sokszor a településekre húzódva vészelik át, hírportálunkon is többször említettük városi kolóniáit.
Bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke ötezer forint. A Magyar Mikológiai Társaság is megnevezi minden évben az Év gombáját. Idén a pompás megjelenésű, piros színe miatt a tavaszi erdők egyik ékkövének tekinthető csoportos csészegomba (Microstoma protractum) kapta e kitüntető címet. Általában nagyobb csoportokban terem, öt-tíz példány alul összenő; néha elágazó. A csészék kettő-négy centiméter hosszú nyél végén terülnek ki. Korhadékbontó faj. A termőtest négy-tíz milliméter átmérőjű, nyeles csésze. Eleinte gömb alakban zárt, később csillagalakban, hegyes karéjokkal felnyíló, kívül fehér szőrös. Nem ehető. A szolnoki szakértő szerint az alföldi klíma nem kedvez a gombáknak Az Év fajaival kapcsolatban Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke megjegyezte, hogy vidra megyénkben is szép számban előfordul, így a megyeszékhely környékén is fellelhető. Főként a Holt-Tisza ágainál találkozhatunk vele, és bár a folyó mentén is előfordul, az állóvíz sokkal jobban életfeltételeket nyújt neki.
Védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint. A Nagykunságban is előforduló erdei fülesbagoly Fotó: Beküldött fotó A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ra a keresztes viperát (Vipera berus) választotta az Év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra hívják fel a nagyközönség figyelmét, megnevezve az év fajaként. A keresztes vipera az egyik legrégebbről ismert mérges kígyó. Össze szokták téveszteni a nálunk szintén honos rákosi viperával, de hazánkban a két faj nem fordul elő egy élőhelyen. Elsősorban nappali életmódot folytat. A telet üregekben, farönkökben hibernálva tölti, főként kisemlősökkel táplálkozik, de gyíkot, békát és madarat is fogyaszt, zsákmányát mérgével öli meg. A hiedelmekkel ellentétben ritkán támad emberre. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke kétszázötvenezer forint. A Magyar Rovartani Társaság honlapján az Év rovara cím elnyerésére kiírt szavazáson a három jelölt közül a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis) végzett az élen.
Éppen ezért irtották, mert gyakran a takarmány, búza közé került. A mondás úgy tartja, "nincsen búza konkoly nélkül". Kutatások alátámasztották ezt a mondást, ugyanis a vetési konkoly pozitívan hat a gabona növekedésére, mert azok magasabbra nőnek, ha vetési konkoly van a közelben. A gabonák közé keveredve, zúzás hatására a konkoly magjai belekeveredtek a lisztbe, amely könnyedén megmérgezte a lisztet. Érdekesség, hogy míg fogyasztása mérgező volt emberek és állatok számára is, a népgyógyászatban bőrbetegségeket gyógyítottak vele. A szegfűfélék családjába tartozó Vetési konkoly, átlagosan 50-100 cm magas növény. Eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, de nem csak hazánkban, világszerte is elterjedt gyomnövény. Gyönyörű lila, bíborszínű, belseje felé világosodó virágai öt sziromból állnak. Sziromlevelei is különlegesek, szélei hullámosak, csipkések. Magányosan fejlődnek, ugyanis egy száron csak egy virág található, amelyek 2-4 cm-es virágkocsányon nőnek. A vetési konkoly május és július között virágzik.
Ha pedig személyes mesét, versikét szeretnél nálam megrendelheted! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok! A legfrissebb bejegyzések Még több írás
Augusztus végétől forog A vizsga című krimi thriller folytatása. A Fazakas Péter ( Árulók, Szabadság különjárat) rendezésében készülő A játszma a hidegháborús hatvanas években játszódik, amikor a kádári titkosszolgálat új, minden eddiginél fordulatosabb és veszélyesebb állambiztonsági játszmába kezd. A vizsgá ban megismert karakterek, a tartótisztet alakító Nagy Zsolt, a mentoraként Kulka János, a kettős játékot űző titokzatos szeretőként Hámori Gabriella és az ávós vizsgabiztosként Scherer Péter mind visszatérnek a folytatásban második felvonásban, melyet ezúttal is Köbli Norbert ( Örök tél, Trezor, A berni követ) írt. Minden forgatókönyvemet szeretem, de A vizsgá-t különösen. Örülök, hogy rajtam kívül még ilyen sokan szeretik ezt a mesterien játszott, fordulatos kémfilmet. Tíz év telt el A vizsga forgatása óta. Azóta azon törtem a fejem, hogyan hozhatnám vissza a főszereplőket, hogyan dobhatnám bele őket egy új kémjátszmába úgy, hogy az nekem is és a nézőknek is friss és meglepő legyen.
Az a film a csavaros történetével és a színészei különleges teljesítményével véste bele magát nézői emlékezetébe. A játszma alkotói számára éppen az volt a kihívás, hogy meg tudják ismételni a bravúrt: az új thriller nemcsak erős hangulatával, nagyszerű színészeivel, hanem a váratlan fordulataival fogja megragadni a nézőit. "Nem megismételni akartuk A vizsga bravúrját, de azt szeretnénk, hogy A játszma legalább olyan meglepő puzzle legyen, mint az elődje volt: miközben külön figyeltünk arra, hogy azok se maradjanak le semmiről, akik esetleg nem látták A vizsgát. És az is fontos volt számunkra, hogy ne csak egy rejtvényt rakjunk a vászonra. A történet fordulatai izgalmas sorsokat mozgatnak: ez a film legalább annyira szól emberi kapcsolatokról, szerelemről, vágyról és megcsalásról, mint kémekről és átverésekről" - mondta Köbli Norbert, a film írója. "Nagyon örültem a felkérésnek, és nagyon szívesen vállaltam a feladatot. Nagy feladat volt, igazi főszerep, és igazi erőpróba. Egy kémet játszom, akiről sosem tudni, jót akar-e, vagy rosszat.
Fazakas Péter rendezésében már negyedik hete folyik az új magyar nagyjátékfilm, A játszma forgatása. A játszma a kilenc éve bemutatott A vizsga folytatása, amelyben az első rész ikonikus karaktereit játszó színészek – Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter – mind visszatérnek. Köbli Norbert forgatókönyvíró A vizsga négy főszereplőjére, Kulka Jánosra, Nagy Zsoltra, Hámori Gabriellára és Scherer Péterre írta a folytatást, rájuk szabta a szerepeket. "Ha Kulka nemet mondott volna, nem csináljuk meg A játszmá t, meg sem írom a forgatókönyvet. De már az ötletre igent mondott, és nagy örömmel vetette bele magát az új közös kalandba. Kulka sztrókját beleírtam A játszma forgatókönyvébe: az általa játszott karakter, Markó Pál is sztrókot kap a film elején" – emelte ki Köbli Norbert forgatókönyvíró. Az új film története a hidegháborús hatvanas években játszódik, ahol is a kádári titkosszolgálat új, minden eddiginél fordulatosabb és veszélyesebb állambiztonsági játszmába kezd.