A gömbölyített lépcsőtakaró számára 5 mm-es sugárral lekerekített lépcsőélt, a sarkas lépcsőtakaró számára pedig derékszögű lépcsőélt kell biztosítani. Ez utóbbi esetben különös fontossággal bír a lépcső él megfelelő szilárdsága. Ezért nagy forgalmú lépcsőknél jó megoldást nyújt a lépcső él szögacéllal történő megerősítése. Az aljzatfelület célszerű aljzatkiegyenlítő alkalmazásával előkészíteni. A lépcsőtakarót beépítés előtt egy napig szobahőmérsékleten kell tartani. A lépcsőtakaró profilokat PVC padlóragasztóval (pl. : Palmafix) kell a megfelelő minőségű és megfelelően előkészített aljzatra ragasztani. Ragasztás technológiája: a beton lépcsőfelületre ill. a lépcsőtakaró hátoldalára a ragasztót egyenletesen felkenjük, majd az oldószert kb. 15-20 percig párologni hagyjuk. Ezt követően a lépcsőtakarót pontosan a helyére illesztjük a fenti módon előkészített felületre simítva. Burkolatváltó profil | ERKA | Oldal 10. A ragasztás mind a járófelületen, mind a homlokfelületen egyenletes legyen. A leragasztott takaróprofilt 24 órán át le kell terhelni és csak ezt követően vehető a lépcső használatba.
Ez utóbbi esetben különös fontossággal bír a lépcsőél megfelelő szilárdsága. Ezért nagyforgalmú lépcsőknél jó megoldást nyújt a lépcsőél szögacéllal történő megerősítése. Az aljzatfelület célszerű aljzatkiegyenlítő alkalmazásával előkészíteni. A lépcsőtakarót beépítés előtt egy napig szobahőmérsékleten kell tartani. A lépcsőtakaró profilokat PVC padlóragasztóval (pl: Palmafix) kell a megfelelő minőségű és megfelelően előkészített aljzatra ragasztani. Ragasztás technológiája: a beton lépcsőfelületre ill. Ragasztható lépcső élvédő alu. a lépcsőtakaró hátoldalára a ragasztót egyenletesen felkenjük, majd az oldószert kb. 15-20 percig párologni hagyjuk. Ezt követően a lépcsőtakarót pontosan a helyére illesztjük a fenti módon előkészített felületre simítva. A ragasztás mind a járófelületen, mind a homlokfelületen egyenletes legyen. A leragasztott takaróprofilt 24 órán át le kell terhelni és csak ezt követően vehető a lépcső használatba. Kezelés: A lépcsőtakaró a forgalomban lévő hagyományos tisztítószerekkel jól tisztítható.
Kezelés: A lépcsőtakaró a forgalomban lévő hagyományos tisztítószerekkel jól tisztítható. Lépcsőtakaró képek
És a szülők ilyen-olyan szerepére már csak pont annyi idő jut, amivel szükségszerűen bonyolíthatóak a kapcsolatok, mint a kohóban dolgozó apa homályos múlttal, vagy a protestáns lelkész. Sajnos (vagy nem sajnos, kinek mi) egy olyan befejezés felé élezi ki az ellentéteket és az érzelmeket, amik szerintem kevéssé hatottak hitelesnek – és ekkor még volt hátra félóra a filmből, ahol a fordulatokat az én ízlésemnek Krause már egy picit túltolta, de mivel egy könyvadaptációról beszélünk (Dietrich Garstka tollából), ezért azt inkább a könyv számlájára merném írni. Összegezve: A néma forradalom nemcsak egy remek korrajzot a fal előtti NDK-ról, hanem remek történetvezetéssel és színészekkel, és a mai áthallásokkal együtt kihagyhatatlanná válik a film, nem csupán egy iskolásoknak levetíthető tabló lett belőle. 8/10 A néma forradalom teljes adatlapja a MAFAB oldalán
Az egyikük ( Tom Gramenz) apja a helyi tanácselnök, a másiké ( Leonard Scheicher, ő kettejük közül az igazi tehetség) melós, akiknek már volt dolga az elvtársakkal. Vagyis A néma forradalom képes árnyalni ott, ahol kell és igazi drámát mutatni ott, ahol az valóban indokolt. És bár ez lenne a nyilvánvaló receptje minden hasonló filmnek, kevés rendezőnek sikerült ezt konkrétan is megvalósítania. És ez a film még arra is képes volt, hogy egy kicsit kíváncsi legyek a megboldogult NDK-ra. Értékelés: 8/10
Mert rólunk (is) szól. A felvilágosodás egykori követelménye volt a "taníts és szórakoztass", amit ma a közönségfilmek hivatottak képviselni. Jó esetben ugyanis nemcsak arra vállalkoznak, hogy elfeledtessék velünk a napi gondjainkat, hanem érthetően és átélhetően beszélnek el fontos történeteket – ha nem is okvetlenül korszakos módon, a művészetet megújítva. Élő történelem A német "nagyfilm" az elmúlt évtizedekben megtalálta "a" sztorikat és remekül el tudta mesélni azokat. Mindenkinek. Ezekre a filmekre úgy ül be az ember, hogy a történet alapjait ismeri, a korszakhoz, melyről szól, köze van – és kíváncsi, mit tudhat meg még róla az alkotás útján. A történelmi tablók, ha jól csinálják, elsősorban az emberi viszonyok és természet ábrázolásával mélyítik az alaphelyzetet és tágítják a személyes sztorit korszak ábrázolássá. " A néma forradalom" című új német film is remekül illik "A m ások élete" vagy " A bukás" című, nálunk is kultikussá vált remekek sorába. És nekünk persze külön büszkeség lehet, hogy a (megtörtént eseten alapuló) történet kiindulópontja az 1956-os magyar forradalom.
Hazatérvén illegális rádió hallgatásba kezdenek, minek során kiderül, hogy a szovjet intervenció áldozata többek között Puskás Ferenc, a méltán híres magyar focista. Ekkor döntenek úgy, hogy a következő napon az óra megkezdése előtt 2 perc néma csenddel adóznak a magyar áldozatoknak, azonban ez a kis akció nem várt bonyodalmakhoz vezet. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, és hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. Az NDK-ban ugyanis ilyesfajta véleménynyilvánításnak egyáltalán nem volt helye, ebből kifolyólag az osztály engedetlen magatartása miatt hamar zsákutcába kerülnek hőseink. A képlet egyszerű, vagy elmondják mi volt ez az egész, és kik az ötletgazdák, vagy az osztály kollektív büntetést kap, és nem érettségizhet. Lars Kraume rendező zseniálisan mutatja be ezt a mára már elképzelhetetlen világot, ahol a szabad vélemény és az igazság kimondása súlyos bűntettnek számít.
Garstka könyvében a saját történetét írta meg, és a forgatókönyvírásban is részt vett: a filmről azt mondta, jól adja vissza a történteket, majd nem sokkal a film tavaszi, németországi bemutatója után, 79 éves korában meghalt. A film kedvéért Kraume megváltoztatta a helyszínt, ugyanis Garstka a Storkow nevű kisvárosban nőtt fel, azonban a város mára annyira megváltozott, hogy nehezen lehetne eladni hatvan évvel ezelőtti helyszínként, ezért a lengyel határ közelében levő Eisenhüttenstadtra esett a választás, amelyben egyrészt megmaradtak a korabeli épületek, másrészt az ötvenes években Stalinstadtnak hívták, és ezért szimbolikus jelentősége is volt a kommunizmus szempontjából. Ezt ugyan a film nem magyarázza el különösebben, de ebből a Krauméval készült interjúból kiderül, a városnak ez a kivételezett helyzete is indokolja többek között, hogy miért veszi ennyire komolyan az NDK pártvezetése néhány gimnazista politizálását. A két főszereplő, a pártkáder apukával rendelkező Kurt és egy vasmunkás fia, Theo a Nyugat-Berlinben hallott hírekkel megfertőzik osztálytársaikat, akik ennek hatására együtt meghallgatják az amerikai rádió híreit a magyar forradalomról.