Ahelyett, hogy elismernék, hogy sokféleképpen elemezhető, szemlélhető jelenségekről van szó, amiknek sokszor éppen ebben rejlik az érdekességük, fontosabbnak tartják, hogy az iskolai »tananyag« (és persze a pedagógus, aki azt közvetíti) az »igazság« letéteményese legyen, hiszen minek tanulnánk meg olyasmit, ami nem is biztos, hogy »igaz«? Az egész iskola és a tanulás fogalmának átértékelésére lenne szükség ahhoz, hogy ezt a szemléletet leválthassuk arra, ami a tudományéhoz közelebb áll. " Kálmán László Kókusz kutyájával együtt a szerkesztőség rendszeres kedves vendége volt. Szomorúan búcsúzik tőle a Qubit szerkesztősége.
Életének 64. évében elhunyt Kálmán László, nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense. A szomorú hírt testvére, Kálmán C. György irodalomtörténész osztotta meg Facebook-oldalán. Tudományos munkássága nemcsak az emberi, hanem a programozási nyelvekre is kiterjedt. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt.
Életének 64. évében elhunyt Kálmán László nyelvész. A gyászhírt testvére, Kálmán C. György irodalomtörténész közölte vasárnap Facebook-oldalán. Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense volt. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia-orosz tagozaton, itt érettségizett 1976-ban. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. A budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott 1981 és 1983 között, 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt 1984 és 1987 között, 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, egy évet töltött Genfben.
63 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet tanszékének docense, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A hírt testvére, Kálmán C. György tette közzé a Facebookon vasárnap. Kálmán László a Qubit szeretett és megbecsült állandó szerzője volt, első, entrópia témájú cikke csaknem négy éve, a lap indulásának napján jelent meg, a legutolsót pedig – igemód és modalitás témában – idén július 31-én tettük közzé. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is. Fotó: Szilágyi Stefi Úgy tartotta, hogy maga a nyelvészet szembenáll az iskolai nyelvtantanítást is átható preskriptív (azaz előíró) szemlélettel, ezeregy bizonyítéka volt rá, miért nem mindenhatók azok a nyelvtani szabályok, amelyeket iskolásként belénk neveltek. Július elején megjelent cikkében például így fogalmazott: "az iskolai »nyelvtanok« nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük.
1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként.
Kivétel, ha copy–paste módszerrel bemásoljuk őket egy dokumentumba, csak annak meg már szintén megkérdőjelezhető a hitelessége. 3 Fejes László () 2013. 13:00 @knauszi: "Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet" Ezzel az a baj, hogy nem csupán a webes forrásokra igaz! :) Ott vannak pl. a kéziratok, levéltári anyagok stb. Ezek is elpusztulhatnak, vagy ott van a csak külföldön hozzáférhető szakirodalom – a dolgozatíró mellékelje a másolatot, hogy az értékelő ellenőrizhesse, tényleg az van-e odaírva? Sajnos egy ponton túl ez már bizalmi kérdés... 2 knauszi 2013. 12:17 Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet, praktikusan nem sok értelmét látom annak, hogy megadjuk az utolsó letöltés dátumát. Szakdolgozatok esetében ennél jobb megoldás lenne egyszerűen mellékelni digitális adathordozón magát az elmentett cikket. Egyéb publikációk esetén is hasznos lehetne egy a tanulmányhoz kapcsolódó weboldal, ahol a szerző maga archiválná internetes forrásait - legalábbis akkor, ha valóban bizonytalannak tűnik, megmarad-e a felhasznált cikk a neten.
H. Bóna Márta 66 évet élt. Vissza
2016. április 26. kedd 2011. június 06. hétfő Közzétéve itt: Időjárás Két régi fényképet nézegetek, rajta négy meteorológus, balról jobbra H. Bóna Márta, Németh Lajos, a férjem, Rábai Attila és Demeter Éva. Éva mögött pedig - takarásban - Vissy Gyuri (akit a nagyközönség Vissy Károlyként ismer) tűnik fel. Az előtérben lévő előrejelzők Coca Colás poharakat tartanak, a fényképezőgép felé mosolyognak, s mintha Márta és Lajos koccintanának a műanyag poharakkal. A másik képen már isznak. Fogalmam sincs, hogy mit kortyolnak, talán Colát, vagy bort, esetleg sört, nem tudom. Bár inkább szeszmentes ital lehetett, mert valamennyien autóval érkeztünk a Vörösberényben (mely ma már Balatonalmádi része) megtartott családi találkozóra. A felső képen Márta mosolyog, ez az igazi arca. Függetlenül attól, hogy mikor találkoztunk, mindig kedvesen örültünk egymásnak. ORIGO CÍMKÉK - H. Bóna Márta. Akkor sem volt morcos, ha késő este mentem férjemért, vagy kora hajnalban vittem "krónikázni", soha nem fukarkodott az igazi őszinte üdvözléssel és érdeklődéssel.
– A meteorológiai műholdak adatai hozzáférhetőek bárki számára? – Bizonyos mértékig igen, de nemcsak ezekből válogatunk, hanem a különböző előrejelző központok kínálatából is. Ezek közül ma a szakma által legjobban elfogadott egy Angliában működő középtávú előrejelzési központ, náluk van a meteorológiában használt legnagyobb teljesítményű számítógép. Ők féléves előrejelzésre vállalkoznak, az éves pedig kísérleti szakaszban van. Nálunk kétféle előrejelzés készül, egy a nagyközönség számára emészthető formában, és egy másik ipari, mezőgazdasági felhasználóknak, akiknek nem kell szöveges értelmezés, nem kell azt mondani, hogy teszem azt holnap délután eső lesz, hanem az adatokat a saját tevékenységi területüknek megfelelően értelmezik. H. Bóna Márta (1944 - 2011) - Nemfeledünk.hu - Virtuális temető. Rendkívül fontos például az energiaellátásban működő vállalatoknak, hogy tudják, milyen hőmérsékletre számíthatnak, hogy télen mennyi gázra, nyáron mennyi áramra lesz szükség a hűtéshez, ezt még a felhősödés és a napsütés is befolyásolja. Ugyanígy időjárásfüggő a vízfogyasztás is.
Amilyen alapossággal a meteorológia az előrejelzéseket elkészíthette, és amennyire közvetíthette a nagyközönségnek, annyira szerintem meg is tette. Bennünket nem is marasztalt el utólag semmiféle hatóság. – Mennyi időre lehet biztonsággal előre jelezni az időjárást? – Ma a szakma ott tart, hogy kilencvenszázalékosan beváló jelzést, ami nagyon jónak számít, körülbelül hét-tíz napra tudunk adni. Ezt napi bontásban és akár egy kisebb területre, sőt, merem mondani, hogy akár egy városra is meg tudjuk adni. Hosszabb távra, mondjuk két hétre előre jelezve fokozatosan csökken a beválási valószínűség, egy hónapra előre tekintve pedig már nagy bátorság, ha azt mondom, hogy hatvanszázalékos. Budakörnyéki iránytű. Nagy vonalakban persze mondhatni, hogy az átlagosnál enyhébb vagy hűvösebb idő jön, de napra pontosan hőmérsékletet jelezni ilyen távra, az még nem megy. – Mikor ez a beszélgetés megjelenik, 15–16-án, milyen idő várható? – Nézzük csak… Budapest környékére egy kicsit hűvösebb idő látszik, a számítógép által rajzolt modellek többsége jóval több csapadékot is jelez, de nem lesz tragikus a lehűlés.
2022. 04. 06. szerda Vilmos Kövesse az Origót! Origo rovatok a Facebookon Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport TÉVÉ Film Tudomány még több Tech Autó Kultúra Utazás Táfelspicc Fotó Videó Jog Elhunyt H. Bóna Márta meteorológus Hatvanhat éves korában elhunyt H. Bóna Márta, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A népszerű szakember mindvégig a meteorológiai előrejelzés különböző területein dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
– Sok szó esik a Föld felmelegedéséről, és a tavalyi nyár elég meggyőzőnek tűnt a sorozatos negyven fok fölötti hőmérsékletekkel. A meteorológus bizonyítva látja ezt a folyamatot, vagy nem? – Valóban nem könnyű erre válaszolni, sok okos ember keresi az igazságot ez ügyben. Engem néhány dolog erősen elgondolkoztat, és most nem is a meteorológus beszél belőlem. Valamelyik nap megdöbbentem azon, hogy virágzott a hibiszkusz, ami egyébként csak július végén szokott. Aztán hallom, hogy a kabócák húzódnak föl északra, pedig régebben csak délen, a mediterrán országokban éltek. Jó néhány figyelmeztető jel van, amelyek már mind következmények, és ezek nem egy-két nap alatt alakulnak ki. Másrészt nagy számban figyelhetünk meg olyan időjárási adatokat, amelyek korábban nem voltak ennyire gyakoriak. Például a harminc fokot meghaladó napi hőmérsékleti csúcsok, vagy az úgynevezett kis csapadékos napok száma, és folytathatnám. Ezeken mindenképpen el kell gondolkodni. Boros Károly