Igmandi Keseru Viz — Sün Balázs : Gyerekversek

Thursday, 25-Jul-24 08:35:51 UTC

A háború után államosított gyárban még az ötvenes évek elején sem állt le a termelés. 1951-ben 120 ezer palackkal értékesítettek, majd 1957-ben már 246 ezerrel forgalmaztak. A régi Scmidthauer-féle üzemet azonban 1964-ben kezelésbe vette a Komárom megyei Nyomda Vállalat, majd valószínűleg központi utasításra, egy évvel később már Dél-Budán palackozták a híres keserűvizet. Érdekes, hogy 1970-ben egy vizsgálat alapján megállapították, hogy a források hozama csökkenőben van. A Nagyigmándhoz közeli Tömördpusztán javasolták egy újabb lelőhely megnyitását. Ennek ellenére csaknem két évtizedig a régi kutakból még folyamatos volt a kitermelés. Igmandi keseru vie en rose. Végül 1989 novemberében kerültek le az utolsó Igmándi keserűvizes palackok a futószalagról. A nagy hagyományú gyógyvíz palackozásának leállítását azzal indokolta a budai VIKUV Gyógy-és Ásványvíz Üzem igazgatója, hogy "a fokozott költségráfordítás mellett sem lehet az igényeknek megfelelő mennyiségű gyógyvizet a felszínre hozni". Azóta a 145 évvel ezelőtt felfedezett keserűvízre egyre nagyobb nosztalgiával gondolnak az igmándiak.

  1. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Igmándi keserűvíz. Ez az én életmentőm
  2. Sün Balázs könyv
  3. Csukás István: Sün Balázs - gyerekversek
  4. Csukás István: Sün Balázs
  5. 5 bájos állatos vers Csukás Istvántól: ezekkel emlékezünk a nagy mesélőre | Anyanet

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Igmándi Keserűvíz. Ez Az Én Életmentőm

Eredményeit 1862 szeptemberében Molnár János pesti gyógyszerész is megerősítette részletes vizsgálatai során. [1] [2] Terjesztése [ szerkesztés] Schmidthauer – felismerve a lehetőséget – megvásárolta a legelőt, több kutat is ásatott rajta, a vizet pedig Komáromba szállíttatta, ahol 1863-ban létrehozta palackozó üzemét. [2] Egyúttal megalapította az Igmándi Keserűvíz Kútvállalatot, [3] amely nemcsak (egyébként szénsavas) [1] gyógyvizet, hanem forrássót és pezsgőporokat is gyártott. A palackozott vizet hárommeszelyes (körülbelül egy literes) üvegben forgalmazták, 25 krajcárért. A sót negyed fontos kiszerelésben 70 krajcárért árulták, a dobozonként 1 forintért eladott porból pedig vízben feloldva az eredetivel megegyező hatású gyógyvizet lehetett készíteni. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Igmándi keserűvíz. Ez az én életmentőm. [4] A fogyasztást az alábbi esetekben javasolták: étvágytalanság; émelygés; böfögés; gyomorégés; hányinger; hányás; emésztési zavarok; vérszegénység; máj, lép és nyirokmirigyek daganataira; székrekedés; aranyeres bántalmak; köszvény és többféle bőrkiütés; szédelgés; fejfájás; heves szívverés; női ivarszervek működési zavaraira; rendszertelen és fájdalmas havivérzésre.

Azt gondolom, elég ritka, hogy egy marketinges blogon egy nem létező céggel foglalkoznak. Mármint vannak olyan cégek, amik ma már abban a formában nem léteznek, ahogyan megismertük, vagy példaként állítottuk magunk elé. A mai témánkat boncolgatva viszont egy olyan cég tárul majd fel, aminek már nyoma sincs sehol – egy címert kivéve. Az Igmándi Keserűvíz számomra nem mondott sokat. Talán Neked sem ugrik be elsőre, hogy miért is kellene rá emlékezni. Elárulom, most még semmiért, viszont a cikk végére ez gyökeresen meg fog változni! 1862-ben fedezte fel a víz gyógyhatását Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész, 1863-tól pedig palackozta is. A "maga idejében" a popkultúrába is bekerült, viccek születtek róla, sőt, leleményes műfordítás nyomán még Stephen Leacock A Kék Edward című művébe is bekerült. Majd a '70-es évek vízhozamcsökkenését, a környező talaj elnitrátosodását már nem élte túl a márka, 1989-ban a vizet adó kutakat lezárták. Igmandi keseru viz berlin. A termék adott tehát, keserűvíz, amit legritkább esetben fogyaszt az ember kedvtelésből.

Csukás István az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és leghitelesebb mesélője volt, akinek történetei, főszereplői végigkísérték, szebbé tették gyerekkorunkat, és a mi csemetéink is nagy rajongói Süsünek, Pom-Pomnak, a Nagy ho-ho-hónak, Bagamérinek vagy épp Mirr-murrnak. Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957-ben abbahagyta jogi tanulmányait és azóta írásaiból élt. A legendás művészt hétfőn, gyors lefolyású betegség után érte a halál. Ebből a szomorú apropóból gyűjtöttünk össze néhány bájos állatos gyermekversét, az összeállításból a Sün Balázs sem hiányozhat. Egérmese Dohogott az egér: sosincsen friss kenyér! Ahogy mondom, ezér dohogott az egér. A boltba bandukolt, csukva volt az a bolt. Ahogy mondom, úgy volt, Végül is mit csinált? Hát morzsát rágicsált! Egyebet nem csinált, csak morzsát rágicsált. Nyuszimese Nyuszi, nyuszi vígan játszik, csak a két nagy füle látszik. Hajnal óta ugrál sorba rekettyébe, sombokorba. Estére már nem bokázik, iheg-liheg lassan mászik, meg is eszik tíz-húsz torzsát, vizet iszik három dézsát.

Sün Balázs Könyv

"Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok! " Falevélbõl ágyat vetett Kényelmeset, belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt, hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. "Ki az? – szólt ki fogvacogva - Ki kopogtat éjnek idején? " "Mi vagyunk az – szóltak kintrõl Mi vagyunk a hat testvér "Elvitte a szél a házunk, engedjél be, ázunk-fázunk idekinn, csurom víz a kabát rajtunk és az ing! " "Jól van, jól van - szólt Sün Balázs – Jövök már" S fordult a kulcs, nyílt a zár. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: "Mondd csak testvér, nincs csak ez az egy szoba? " Lefeküdtek, elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökõdve Kiszorult a küszöbre. "Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam, Nem lesz párnám a küszöb! " A sablonokat innen letöltheted.

Csukás István: Sün Balázs - Gyerekversek

Falevélből ágyat vetett Kényelmeset, belé feküdt s hortyogott hogy csörögtek s remegtek az ablakok. Éjféltájban vihar támadt Hajlítgatta a vén fákat Fújt a szél nagy zajjal ám S arra ébredt, hogy zörögnek A kalyiba ajtaján. "Ki az? – szólt ki fogvacogva - Ki kopogtat éjnek idején? " "Mi vagyunk az – szóltak kintről Mi vagyunk a hat testvér "Elvitte a szél a házunk, engedjél be, ázunk-fázunk idekinn, csurom víz a kabát rajtunk és az ing! " "Jól van, jól van - szólt Sün Balázs – Jövök már" S fordult a kulcs, nyílt a zár. Betódultak mind a hatan Tele lett a kalyiba Kérdezte is Sün Tihamér: "Mondd csak testvér, nincs csak ez az egy szoba? " Lefeküdtek, elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökődve Kiszorult a küszöbre. "Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam, Nem lesz párnám a küszöb! "

Csukás István: Sün Balázs

Sün Balázs (A diafilmet elmondja Halász Judit) - YouTube

5 Bájos Állatos Vers Csukás Istvántól: Ezekkel Emlékezünk A Nagy Mesélőre | Anyanet

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

Hullott, hullott rá a hó, és Szúróka épp olyan lett, mint egy törpe Télapó. Egyszer csak a kopár kertben két gyerek jön vele szemben hancúrozva, hólabdázva – rátalálnak Szúrókára: – Hazaviszünk – szólt a lányka -, leszel kettőnk jópajtása. Játszunk veled, játszol velünk, kicsi vagy még, felnevelünk. A kisfiú fel is kapja, Futnak, futnak vele haza. Szúróka már nem fázott, szerzett két jó barátot. Melegben volt a tanyája, a fagy, a szél nem lelt rája. Fülesbagoly ellensége nem bukkant búvóhelyére. A róka nem tudta, hol van, hol rejtőzik nagy titokban. Nem tartott a tél örökké, lucskos vízzé vált a hó. Elnyűtt, lyukas hócsizmáját felrántotta Télapó. Futott, ahogy bírta lába, nehogy Tavasz itt találja. Alig tűnt el Télapó és vele a sok-sok hó, besurrant a Napsugár a Szúróka ablakán súgott neki valamit. Talán titkot? Vajon mit? És egyszer csak észrevétlen, fényes, meleg napsütésben nyoma veszett Szúrókának… Tűvé tették mind a házat. De csak a hűlt helye maradt, és tálkája a szék alatt. Kányádi Sándor: Róka mondóka Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka.