2007. 02. 07. "Vannak-e garanciák arra nézve, hogy az egyházak nem avatkoznak be közvetlenül a politikai életbe? " – tette fel a kérdést 1991-ben az Országgyűlésben Orbán Viktor, amikor az egyházak költségvetési támogatása ellen érvelt, ám két ciklussal később már az általa épített "Isten országáról" beszélt adventi hallgatóságának. A jobboldal első emberének magánéletében beállt fordulatot nincs jogunk megkérdőjelezni, nagy kérdés ugyanakkor, hogy – az egyik lehetséges forgatókönyv szerint – a pártjában kialakult feszültség elől esetleg a KDNP-be menekülő Orbán retorikájában milyen szerepet játszik a politikai kereszténység. Fotó: Archív "Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok" – így vallott hívővé válásáról egy 2005. decemberi adventi találkozón Orbán Viktor.
A legnagyobb veszély Hangsúlyozta: a minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hitetlen is ma még, velünk is megtörténhet. A kormányfő kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyőződése miatt. "Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten" – fogalmazott. A kormányfő arra sürgette és kérte Európa politikusait, hogy tegyék félre a "politikai korrekt beszédmódot, az emberi jogi óvatosságot", és tegyenek meg mindent az üldözött keresztények érdekében, ami hatalmukban áll.
Ezt a könyvet 1960-ban irodalmi díjjal is kitüntették, majd 1966-ban Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi regény díját. Számos világnyelvre lefordították. Abe Kóbó legtöbb művéhez hasonlóan ebben a regényében is filozofál és abszurd helyzeteket teremt: hőseit kiragadja mindennapi életük keretei közül, s azt vizsgálja, milyen hatással vannak rájuk a váratlan körülmények, hogyan reagálnak a sors viszontagságaira. Névnapok Ellák, Jenő, Eszter, Terézia, Kilián, Eugén » névnapok eredete Az ismert japán író két kitűnő regényét fogja most kezében a Tisztelt Olvasó. Japan író kobo. Ezt a könyvet 1960-ban irodalmi díjjal is kitüntették, majd 1966-ban Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi regény díját. Számos világnyelvre... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása A termék jelenleg nem rendelhető!
Isten éltesse! Jóna Dávid tanítói, közművelődési diplomájának megszerzése után, Péterffy András rendező osztályában végzett az ELTE Videokommunikáció szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusát, továbbképzését végezte. A Zsámbéki Főiskolán, a vizuális műveltségi területen mozgóképkultúrát, médiaismeretet, fotókultúrát, majd digitális fényképezést és animációt oktatott, az informatikai műveltségi területen pedig webkommunikációt. Tizennégy éven keresztül vezette a főiskola filmklubját, tagja volt a Filmklub szövetségnek. 17 évig volt a Zsámbéki stúdió vezetője (1987-2004), a Főiskolai újságot szerkesztette, az intézményi, valamint Zsámbék honlapjának volt főszerkesztője. Megszületett Eugéne Ionesco román származású francia drámaíró (A kopasz énekesnő). (112 éve) – Hírek és újdonságok. A Bicskei városi tv főszerkesztője (2008-2009), adásrendezője volt. Az Országos Mozgókép-oktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította, az OKI felkérésére országos tantervet lektorált.
1905 – Szentpéterváron megkezdődik az orosz polgári forradalom. Több mint 140 000 munkás a Téli Palota elé vonul, a cárnak szánt petícióval. A katonák sortüze több ezer résztvevőt megöl vagy megsebesít. 1925 – A Ma Este hetilapban megjelenik az első magyar "keresztszórejtvény"; szerzője Kristóf Károly. 1943 – A Sulina közelében haladó a Kolozsvár Duna-tengerjáró hajót légi torpedócsapás éri. 7 magyar tengerész életét veszti. 1944 – Szövetséges partraszállás az olaszországi Anzio mellett. 1955 – Budapesten megnyitják a Kossuth Klubot, amely az 1956-os forradalom szellemi műhelyévé vált. 1968. szeptember 9-én született Jóna Dávid költő, lapszerkesztő, médiatanár, az Art’húr kulturális művészeti lap alapítója (1994), főszerkesztője, a Facebookon az Art’húr Irodalmi Kávéház vezetője | Lenolaj. 1984 – Az Apple televíziós reklámjának bemutatása. 1986 – Az iráni csapatok áttörik az iraki vonalakat, s Baszra 10 km -es körzetébe érnek. 2008 Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína - Európa konténerszállító vonat. Álarcos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a két részre szakadt Rafah határvárost átszelő, mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin menekül egyiptomi területre.
Nem is tudjuk pontosan, mikor született Bodrogkeresztúron nagy nyelvújítók, Barczafalvi Szabó Dávid, talán 1752-ben, de legalább hosszú életet élt, ami a 18., 19. századi íróinknál ritkaság. 98 éve, 1924. március 7-én született ABE KÓBÓ japán író, zenész, fotóművész, rendező | Lenolaj. 1828-ban hunyt el Sárospatakon. Ebben a szellemi központban végezte el a híres református főiskolát, de külföldön is járt ifjúkorában. 1787-ben látott napvilágot Barczafalvi leghíresebb és egyben leghírhedtebb műve, a Szigvárt klastromi története, ami egy német regény fordítása, és olvasásához külön szótárra lenne szükség a benne hemzsegő, akkor is és ma is érthetetlen új szavak miatt (kettőspont – popont, cipő – lábtyú, miniszter – tanaknok, emlékmű – emlep, fogalom – gondolyag, egyetem – mindeményelem, rektor – mindeményelem mindenese). Mint lelkes nyelvújítónk, Barczafalvi javasolta az "idegen" latin hónapnevek helyett az alábbi sorozatot: zúzoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös, termenes, halászonos, hévenes, gyümölcsönös, mustonos, gémberes, fagyláros. Írása a pozsonyi Magyar Hírmondó olvasói között nem derültséget, hanem felháborodást keltett; kétszáz törzselőfizető nyomban lemondta a lapot, amelyik nyolc év után, 1788-ban meg is szűnt.