Mindegyik, a labdarúgó NB III. Keleti csoportjában szereplő Borsod megyei csapat pályára lépett március 13-án a bajnokság 25. fordulójában. Előválasztás 2 forduló helyszínek. Az 5 megyei gárdából 3 kikapott, 1 pedig döntetlent játszott, mindössze a hazai pályán futballozü Kazincbarcika tudott győzni, rajtuk kívül az összes együttes idegenben küzdött a bajnoki pontokért. Labdarúgás, NB III. Keleti csoport, 25. forduló: Kisvárda II. –Putnok 2–2 (2–1) Eger–Hidasnémeti 2–0 (0–0) Hajdúszoboszló–DVTK II. 4–1 (2–1) Tiszafüred–Tállya 1–0 (1–0) Kazincbarcika–Salgótarján 3–0 (1–0)
A politikus fontosnak nevezte, hogy két hétvégén is legyen lehetőség a szavazásra. NB III.: öt meccs, négy pont - borsodihir.hu. A párbeszédes Tordai Bence közölte a harmadik javaslatot, amely szerint a második fordulóban az egész ország egyetlen választókerület lenne, tehát mindenki a bejelentett lakcímétől függetlenül szavazhatna offline módon is a miniszterelnök-jelöltekre. Tordai Bence a sajtótájékoztató végén kitért arra is, hogy Szabó Tímeát fizikai atrocitás érte a Széll Kálmán téren, ezzel kapcsolatban azt üzeni Orbán Viktornak, hogy "vonja vissza a csahosait és csavarja le a gyűlöletpotmétert". (Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Csúszhat az előválasztás második fordulója – tudta meg a Népszava több forrásból. Hasonlóan értesült az InfoRádió. A lap információi szerint az előválasztást lebonyolító pártok, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum szakemberei azért vetették ezt fel, mert az eredeti tervek szerint jövő hétfőn rajtoló második körre késhet a szavazólapok nyomtatása. A lapok és az urnák eljuttatása a szavazókörökbe több időt vesz igénybe a tervezettnél. Az informatikai rendszert is át kell hangolni. Úgy tudja a lap, az ügyben a tervek szerint ma döntenek az ellenzéki pártok. Akár rövidebb is lehet a második forduló a tervezett egy hétnél. Abban egyetértés volt a Népszava forrásai között, hogy október 23-ára teljes lesz az ellenzéki előválasztás eredménye. Az információkat az Országos Előválasztási Bizottság (OEB) nem erősítette meg. Az OEB adatai szerint vasárnap estig több mint 515 ezren szavaztak. Az online voksolás lehetőségével vasárnap 20 020-an éltek, azaz a netes voksolás is erőteljes emelkedést mutat.
Az élet során előfordulhat, hogy valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, ami jóval túlhaladja a mindennapok élményeit, és képtelenné válik feldolgozni azt. A trauma ekkor hosszan tartó, kellemetlen tüneteket válthat ki nála. Ez a betegség a poszttraumás stressz szindróma (PTSD), amely akár évekig kínozhatja áldozatát. Sokakat sújt, de nemegyszer a beteg nem is tudja, hogy panaszai erre vezethetők vissza. A poszttraumás stressz okai A problémát kiválthatja közvetlenül személyesen átélt testi és lelki szenvedés, baleset, erőszak, agresszió, terrorcselekmény, valamilyen tragédia látványa, egy hozzátartozó halála vagy olyan rossz hír, mint például egy súlyos betegség diagnózisának közlése. Azonban nem törvényszerű, hogy aki ilyesmit átél, annál a PTSD tünetei kialakulnak. A súlyos megrázkódtatáson átesetteknek kevesebb, mint negyede lesz érintett. Vannak, akik "hajlamosabbak" a poszttraumás stresszre, gyengébb pszichológiai védekezőképességük miatt egyébként is nehezebben kezelik a lelki nehézségeiket.
Az USA-ban a PTSD előfordulási gyakorisága kb. 7-8%-os az átlagnépességben, háborús körülmények között ez a szám akár a 30%-ot is elérheti. A poszttraumás stressz zavar okai Fontos, hogy nem minden traumatikus eseményen átesett embernél alakul ki PTSD. A poszttraumás stressz szindróma kialakulására hajlamosíthat a kórtörténetben szereplő pszichiátriai megbetegedés, a trauma alatt elszenvedett testi sérülés, az esemény utáni támogatás hiánya, az esemény utáni további stresszforrások jelenléte. A PTSD kialakulásának valószínűségét csökkenthetik a támogató kapcsolatrendszer, megfelelő megküzdési stratégiák alkalmazása, illetve a traumahelyzetben végrehajtott cselekvéssorral kapcsolatos pozitív gondolatok. Számos kutatás történt a PTSD-re hajlamosító tényezők feltárására. Egyesek a kórképre való hajlam hátterében genetikai tényezők szerepét emelik ki. A PTSD-ben szenvedők családjában más pszichiátriai betegségek előfordulása gyakori. Veszély esetén a félelem természetes emberi válasz. A félelem testünket gyors válaszadásra készteti, hogy a veszéllyel megküzdjünk, vagy elmeneküljünk előle.
Figyelemelterelésként az érintett olykor túlzottan, a pihenés rovására is "beletemetkezik" valamilyen tevékenységbe, például önemésztő munkamániás lesz. Nem ritka, hogy szervi okok nélkül valós testi panaszok, tünetek jelentkeznek: fájdalmak (főleg fej, has), görcsök, hasmenés, gyakori a pánikroham, a szívritmuszavarok, a heves szívdobogás, fulladás, mellkasi szorítás is. Nagy veszélyt rejt magában, hogy a probléma elfojtásának és a kedély javításának eszközeként sokan alkoholhoz, esetleg droghoz folyamodnak. A poszttraumás stressz diagnosztikája A pszichológus vagy pszichiáter a beteggel való beszélgetés során tárja fel a poszttraumás stressz szindróma jellemző kritériumait. Ha a beteg átélt valamilyen traumát, amely később is jelentősen hatással van rá, befolyásolja az életét, vissza-visszatér az álmaiban, és felidézését heves érzelmi reakciók, esetleg mással nem indokolható kellemetlen testi tünetek is kísérik, akkor valószínűsíthető a PTSD diagnózisa. A diagnózis megalkotását nehezíti az PTSD-re alapvetően jellemző amnézia.