A torkolattól 5, 6 km-re található a Bökényi duzzasztó. A meder átlagos esése: 10 cm/km A víz átlagos sebessége: 1, 1 km/óra A meder átlagos szélessége: 70 m A víz átlagos mélysége: 3–4 m A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra. Kis-Körös-főcsatorna [ szerkesztés] A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10, 8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják. Körös folyó térkép budapest. Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is. Hivatkozások [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kis-Körös (Hozzáférés: 2015. szeptember 11. ) Vízügyi Honlap Hozzáférés: 2015. ) Geographical Names – Kis-Körös-főcsatorna, Hungary (angolul) (Hozzáférés: 2015. )
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Körös folyó térkép kerületek. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít. Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat.
A békési részektől – a mezőberényi és köröstarcsai részeken át – végig a Sebes-Körössel való egyesülésig számos, ígéretesebbnél-ígéretesebb folyórészlet követi egymást.
Ismét a nagyobb testű, etetőt látogató madaraké a szerep! Ismerkedjünk meg közelebbről a kiváló utánzóművész szajkóval, a fák doktorával, a nagy fakopánccsal, az erdőkhöz hűséges közép fakopánccsal és a vékony ágakon is táplálkozó kis fakopánccsal! Fontos tudni! A szajkó hazánkban nem védett madár, sőt augusztustól februárig vadászható is. A kis fakopáncs állománya ugyan csökken, de nem veszélyeztetett faj. A nagy fakopáncs ezzel szemben 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A közép fakopáncs szintén védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Szajkó A szajkó ( Garrulus glandarius) a verébalakúak ( Passeriformes) rendjébe tartozik, azon belül is a varjúfélék ( Corvidae) családjába. NAGY FAKOPÁNCS :: Tisza-tó élővilága. Népies neve a mátyásszajkó, matyimadár, mátyás vagy mátyásmadár, ahogy azt Fekete István Derengő hajnal -ában is nevezték. A szajkó Eurázsia és Észak-Afrika síksági, hegy- és dombvidéki lomberdeiben, elegyes erdőiben, erdőszegélyeiben, ritkábban fenyveseiben fészkel, leggyakrabban azonban tölgyesekben és bükkerdőkben költ.
Fészkelőhelye A nagy fakopáncs hegy- és sík vidéken, általában erdős területeken költ, de újabban kertekben, parkokban is előfordul. A fafajtól függetlenül minden erdőben megtalálható, de előnyben részesíti azokat, ahol fenyők is vannak. Előszeretettel telepszik meg az erdővel határos gyümölcsösökben is. A nagy fakopáncs odúlakó. Fészke a legkülönbözőbb fafajokban megtalálható. Főleg korhadt, kiszáradt fákat választ költőürege számára. Szaporodása A nagy fakopáncs évente egyszer költ, esetenként pótköltése is lehetséges. Ki kopog? Kiderül a harkály kisokosból - Greenfo. Török J. által 1981-1982-ben vizsgált 6 fészekben április 18-25. között rakta le az első tojásokat. Revírjén belül a hím több odút készít (nem mindegyiket fejezi be), míg kiválasztja a legalkalmasab-bat. Többnyire minden évben új odút váj vagy egy korábban megkezdettet fejez be. Az odú földtől mért magassága 1-12 m, rendszerint 1-3 m, mélysége 20-25 cm, alja felé jellegzetesen kiöblösödik. Bejárata 45-49 mm átmérőjű. Ritkán elfoglalja a mesterséges odút is, amelynek nyílását megfelelő méretűre tágítja.
Táplálékát a fán lakó nagyobb hangyák, lárvák, pajorok, bogarak adják. A fa törzsén és a talajon egyaránt szokott táplálék után kutatni. Állandó madár meglehetősen nagy területhűség jellemzi. A zöld küllő közeli rokona, de nála jóval ritkább fajnak számít Magyarországon. Táplálékát főként hangyák képezik, de a fák kérge alatti rovarokat is elfogyasztja. Gyakran táplálkozik a talajon is. Télen kivájja a hangyabolyokat, hogy a megdermedt hangyákat megegye. A hideg idő beálltával magvakat is fogyaszt. A többi fakopáncshoz hasonlóan állandó madár. Kis termetének köszönhetően az egészen vékony ágakon is képes táplálkozni. Szinte egész Európában megtalálható. A fehérhátú fakopáncshoz hasonlóan neki sincsenek fehér vállfoltjai, de méretét tekintve jóval kisebb annál. Testnagysága nagyjából a verebekével azonos. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A szajkó és a fakopáncsfajok. Szinte az egész országban gyakorinak számít. Nyáron főként a lombkoronában lévő rovarokkal, lepkék hernyóival, levéltetvekkel, pókokkal, kétszárnyúakkal táplálkozik. Ritkább hazai harkályfajaink egyik legszebb tollazatú képviselője.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... Forrás: Magyar Wikipédia Tengelic Papp László Zootaxonómia. (1996)., Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 1823 bájt Kertészet Balkáni fakopáncs ( Dendrocopos syriacus, Syn: -) Más neve(i): - A madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj. Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000, - Ft. (2012) Testhossza 22-23 centiméter, szárny-fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli. Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... Forrás: Magyar Wikipédia Balkáni fakopáncs Papp László Zootaxonómia. (1996)., Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)