Valóban létezhettek Róma mítikus alapítói 2007. június 14. 16:00 Romulus és Remus története egyidős Róma városával, és bár a történészek igen szkeptikusak annak hitelességével kapcsolatban, az új régészeti leletek a mítosz hívőit igazolhatják. A közismert mítosz szerint az ikreket előbb egy nőstényfarkas szoptatta a Tiberis partján, majd egy pásztor nevelte fel őket. Róma városát i. e. Szenzációs új régészeti felfedezések a Holt-tenger barlangjaiban - Szombat. 753-ban alapították meg, majd fivére meggyilkolása után Romulus lett annak első királya. A történészek elég régóta csak egy aranyos mítosznak tartják a történetet, és az ezzel kapcsolatos vitát a legújabb régészeti felfedezések élesztették fel. Az év elején olasz kutatók a Palatinus alatt ugyanis megtalálták azt a rég elveszettnek hitt barlangot, amelyet az ókorban az ikreket nevelő nőstényfarkas szent helyeként tiszteltek. A Palatinus ókori romjai A barlang nem okozott különösebb meglepetést Andrea Caradininek, a Római Egyetem történészének és régészének, aki szerint "Róma születésének meséje részben mítosz, részben történeti igazság".
Útja így nemzetközi kérdéssé "fajult", hiszen a világot a spanyolok és a portugálok között felosztó Tordesillasi szerződés alapján az Amazonas torkolata portugál, a folyam nagy része azonban spanyol birtoknak minősült. Orellana az ajánlatot visszautasítva Madridba ment, ahol csodás földekről és mesés gazdagságú településekről szőtt meséi megragadták V. Károly spanyol király képzeletét is. Az uralkodó 1544. február 18-án nevezte ki Új-Andalúzia korányzójának azzal a feladattal, hogy vegye birtokba a területet és alapítson két várost. Az Amazonas "felfedezése" - Cultura.hu. A felfedező által leírt termékeny földekről sokáig azt gondolták, hogy csak képzeletében léteztek. A legújabb régészeti felfedezések szerint azonban az Amazonas mentén valóban élhettek törzsek, amelyek kiváló öntözőrendszert építettek ki és virágzó településeket hoztak létre, civilizációjuk valószínűleg az európaiak által behurcolt betegségek miatt halt ki. ) A magát hatalmas adósságokba verő Orellana második expedíciója 1545 májusában indult Spanyolországból, de ezt a vállalkozást már nem kísérte szerencse.
Érd 775 címmel rendezett helytörténeti konferenciát csütörtökön a Magyar Földrajzi Múzeum. A nyolc előadásnak köszönhetően az érdeklődők megismerkedhettek Érd legújabb régészeti és levéltári kutatásainak eredményeivel. Ismertették a legújabb régészeti felfedezéseket a Báthory családról. Az ingyenes rendezvényen minden érdeklődőt szeretettel láttak, hiszen – mint dr. Kubassek János múzeumigazgató az ÉrdMostnak hangsúlyozta – a konferencia célja nemcsak az elmúlt évek kutatási eredményeinek számba vétele és felmutatása volt, hanem az érdi identitás erősítése is. Fontosnak tartottuk azt is, hogy az Érdi Napok programjaihoz mi is hozzájáruljunk – tette hozzá Kubassek János. Simó Károly alpolgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: ahhoz, hogy megértsük a jelent, ahhoz, hogy meg tudjuk tervezni a jövőt, ismerni kell a múltat – és nagyon jó, hogy vannak olyan emberek Érden, akik ismerik ezt a múltat, és köszönet illeti azokat, akik alkalmat adnak arra, hogy mások is megismerhessék. A helytörténeti konferencián kilenc előadás hangzott el; az érdeklődők Érd legújabb régészeti és levéltári kutatásainak eredményeivel ismerkedhettek meg, az őskortól a középkorig.
A Régészeti nyomozások 50 archeológiai helyszínre vezeti el az olvasót. Mindegyik helyszínnek megvannak a maga titkai, és a könyv bemutatja, hogyan rántják le a múlt leplét a detektívmunkát végző régészek. Paul Bahn Angliában... Tovább Tartalom Bevezetés 8 Afrika Sterkfontein 18 A Kisláb-lelet Swartkrans 22 Miért haltak meg az Australopithecusok? Az Olduvai-szurdok 26 A Diótörő ember felfedezése A klasies torkolatának barlangjai 30 Kutatás a modern ember után Az amarnai levelek 34 A királyi udvar "dekódolása" Tutanhamon 38 Kutatás az elveszett fáraó után Aranymúmiák 42 A titkos kutatás Nagy-Zimbabwe 46 Erős birodalom Európa Boxgrove 52 Britannia első lakói Altamira 56 A jégkorszak sziklaművészetének felfedezése A talheimi temetkezések 60 Rejtélyes tömegsírok Cortaillod 64 Romantikus értelmezés 64 A jégbe fagyott ember 68 Ablak a múltra Akrotiri 72 Idő kérdése Mükéné 76 Agamemnón arca? Egtved 80 Bronzkori lelet Knósszosz 84 A lineáris B írás megfejtése Hallstatt 88 Sóval konzerválva Cerveteri 92 Halál etruszk módra Athén 96 A demokrácia születése Herculaneum 100 Egy időtlenségbe dermedt város Vindolanda 104 Római levelek Sutton Hoo 108 Tengerjáró királyok Novgorod 112 Élet a középkori Oroszországban Ázsia A pekingi ember 118 Sárkánycsontok vagy emberi maradványok?
Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton A Veszprémi Érsekség pincéjében több mint százéves fegyvermaradványokat, a tihanyi és sajkodi elágazó közötti bicikliút nyomvonalán pedig több kort érintő leleteket találtak. Középkori sírfeltárás közben bukkantak elásott fegyverekre és lőszerekre a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a Veszprémi Érsekség nagyszemináriumi épületének pincéjében, erről a Magyar Honvédség Tűzszerész És Hadihajós Ezred számolt be február 11-én, pénteken Facebook-oldalán. A fegyvermaradványokhoz kapcsolódó részleteket azóta pontosították: a fém darabok és a 8 milliméteres lőszerek (60 darab) 1895 M Mannlicher ismétlőkarabélyokból származnak. A lövedékeket beburkoló hírlap nyomán – melyen Tisza István gróf, egykori miniszterelnök neve is szerepel – arra következtettek, hogy a fegyvereket az első világháború vége után áshatták el, vagyis több mint 100 évet lehettek a földben. Az egykori balatoni falutól a Római Birodalomig Mindeközben érdekes feltárásokra került sor a Budapest–Balaton kerékpárút építéséhez kapcsolódó földmunkák miatt.
Egy-egy beszélgetés során 3-4 szakembert kérünk fel, hogy mutassák be legújabb kutatásaikat és szóljanak hozzá a bemutatott témákhoz. A beszélgetéseket a járványhelyzettől függően élőben szeretnénk majd megrendezni, de az első alkalommal az internetes online formát választottuk. Ez egyben azt is lehetővé teszi, hogy olyan kollégáink is részt tudnak venni a programon, akik a nagyobb távolság, vagy az éppen most folyó terepmunkák miatt nem tudnának eljönni a beszélgetésre. Ugyanakkor, ha a járványhelyzet megengedi, akkor személyes találkozókat is tervezünk, úgy, hogy az esemény online is követhető legyen. Az első alkalomra október 25-én hétfőn délután 17. 00 és 19. 00 óra között kerül sor. A program Zoom linkje: 96352212094?
Rácz Miklós a Szent Mihály templom felújításának előkészítése kapcsán végzett régészeti kutatás eredményeiről tartott előadást, míg dr. Stencinger Norbert a Bekri Musztafa által vezetett oszmán, illetve Lotaringiai Károly által irányított keresztény seregeinek 1694-es csatájáról beszélt. A múzeum munkatársa, Lehoczki Zsuzsanna az 1876-ös ősrégészeti kongresszus érdi kirándulásáról számolt be a közönségnek. Mint dr. Kubassek János igazgató elmondta, szeretnék az elhangzott előadásokat cikkek, tanulmányok formájában is megörökíteni, így azok, akik a konferencián nem tudtak részt venni, elolvashatják a legújabb tudományos eredményeket. Ezek közül az egyik a Fundoklia-völgyi csontmaradványokkal kapcsolatos. Fundoklia: nem éléskamra, hanem tanyahely Mint ismeretes, 1963-ban különleges ősemberi lelőhelyre bukkantak a Fundoklia-völgyben: a Neander-völgyi ember kőeszközeivel együtt jégkori állatok sok ezer csontját tárták fel – többségében barlangi medvéét. Az akkori vizsgálatok alapján úgy vélekedtek: a hely az ősember éléskamrája volt, vagyis azokat az állatokat, amelyek csontjait megtalálták, az ember vadászta le, majd zsákmányát ide gyűjtötte.
A krónikus betegség azt jelenti, hogy hosszútávon fennáll, akár az illető egész életében. Nyilván más kockázatot jelent egy parlagfű allergia és mondjuk egy tüdőrák ebben az esetben. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? 5/8 anonim válasza: #2 A statisztikában krónikusnak veszik azokat is függetlenül attól, hogy kezeltek-e. (Az más kérdés, hogy pl a betegség miatt fellépő magasvérnyomást úgy veszik-e, hogy neked magas vérnyomásod van, vagy csak akkor, ha korábban is ki volt mutatva) (Korábban volt már tüdőgyulladásom, és nekem a "bemeneti problémáknál" fel volt tüntetve a magas vérnyomás is, holott, előtte nem volt ilyenem, és a betegség végével meg is szűnt) 2020. Mi az a lila spárga és miért építsük be az étrendünkbe? - IN. 20:49 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 anonim válasza: Ezt miért nem az Egészség kategóriába teszed fel? Ha nem tudod mit jelent a krónikus betegség azt ott tedd fel, ha meg csak politikát akarsz belevonni akkor ne így tedd fel a kérdést.. 20:50 Hasznos számodra ez a válasz? 7/8 anonim válasza: Reflux szerintetek nagyon rossz ebben az esetben?
A tünetek ellen fájdalomcsillapító, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és a vérkeringést segítő gyógyszereket alkalmaznak. Nem javasolt a prosztatát érintő sebészeti beavatkozás. Lehetséges szövődmények és komplikációk Férfiaknál a krónikus bakteriális prosztatagyulladás a visszatérő húgyúti fertőzések leggyakoribb oka. Rendszeresen kiújulhat, ami miatt a keelés egyre hosszadalmasabb. Emiatt különösen fontos már az első gyulladáskor is az alapos orvosi vizsgálat, és a következetes, szükség esetén hosszabb távú kezelés. Mi a krónikus betegség. Emellett kerülni kell a prosztatagyulladásnak kedvező tényezőket (pl. kerülni kell a medencetájék megfázását vagy a medencefenék túlerőltetését).
Ha az elsavasodás túl erőssé válik ahhoz, hogy a vér ki tudja egyensúlyozni, akkor a felhalmozódott savmennyiséget a szervezet a szövetekbe nyomja, hogy ott raktározza el. Ez úgy történik, hogy a nyirokrendszer (immunrendszer) semlegesít belőle annyit, amennyit csak tud, majd megpróbál megszabadulni a többitől. Mi a krónikus betegség 4. Sajnos, a "megszabadulni" a többi savtól annyit jelent, hogy visszanyomja azt a vérbe. Amikor a savas melléktermékek bekerülnek a véráramba, akkor a keringési rendszer folyékony formában próbál megszabadulni tőlük a tüdőkön vagy a veséken keresztül. Ha túl sok ilyen savas hulladék keletkezik, akkor ezek lerakódnak a különböző szervekben, a szívben, a hasnyálmirigyben, a májban és a vastagbélben, vagy pedig a zsírszövetek kötik meg őket a mellekben, a csípőn, a combokon, a hason - és még az agyban is. A savak károsító hatását és eltárolásuk folyamatát más néven úgy is hívhatnánk, hogy "az öregedési folyamat". Ha a nyirokrendszer túlterhelt, vagy a nyirokedények nem működnek megfelelően (ezt gyakran a testmozgás hiánya okozza), akkor a savak felhalmozódnak a szövetekben.