Az általam építeni kívánt jövőben, az átmenet évei után, egy stratégiai szövetségesekkel együtt fejlődő, erős, független, nemzetközileg is látható, növekvő, üzletileg hatékonyan, de társadalmilag felelősen működő egyetem képét látom – fogalmazott Piskóti István rektorjelölt. Megkerülhetetlen szereplő Horváth Zita 1992-ben került a Miskolci Egyetemre, akkor, amikor elindult a bölcsészképzés nálunk. 1997-ben diplomázott. – Azóta is itt dolgozom, a doktori képzés alatt is tanítottam már. Itt indult a szakmai karrierem, az oktatói, kutatói és vezetői egyaránt. 2017-ben az egyetem általános rektorhelyettese voltam, ekkor kaptam felkérést a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári pozícióra, de a tanítással nem hagytam fel. Mindezt az egyetemnek köszönhetem. Szeretnék visszaadni valamit abból, amit kaptam. Azt gondolom, széleskörű ismereteim vannak a felsőoktatás egészéről. Ezt a tudást a Miskolci Egyetem érdekében szeretném kamatoztatni. – A Miskolci Egyetem a hazai felsőoktatás megkerülhetetlen szereplője, a régió tudásközpontja, komoly nemzetközi ismertséggel.
– Marketing szakmám révén nemcsak oktatóként, kutatóként, hanem tanácsadóként, szakértő tervezőként számos hasonló esetben formáltam nagy, nemzetközi és hazai cégek tulajdonosi, stratégiai átalakulását, valamint oktatási, kulturális intézmények, városok stratégiai útkeresését – tette hozzá. – Az egyetemen eltöltött 35 év alapján úgy gondolom, felkészültem arra, hogy sikerre vigyem az átmenetet. Új stratégiai irányok kellenek A Miskolci Egyetem egy nagy hagyományú, sok-sok sikert elért, stabilan, universitas jelleggel működő, de versenyképességében sérülékeny intézmény véleménye szerint. – Nem a legismertebb, nem a legerősebb márka. Ha az egyetem a jövőjét relatíve önállóan szeretné irányítani, formálni, akkor koncepcionálisan és új stratégiai irányokra épülően kell továbbfejleszteni. – Optimista vagyok. Képes lesz erre az intézmény, ha az új fejlesztési kezdeményezésekre, a megújulásra szakmai-pénzügyi lehetőség nyílik. Egy ún. negyedik generációs egyetemi modell (4GE) miskolci adaptációjának keretét fogalmaztam meg.
Mint írja, megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják. Szintén megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát, ahonnan viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátusnak kell véleményeznie, ezért a minisztérium nem tervez vizsgálatot indítani. A Miskolci Egyetem szenátusa várhatóan március 6-án dönt a beérkezett pályázatok rangsorolásáról. Az eredményt az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldik meg, ahonnan aláírásra május során kerülhet a köztársasági elnök elé. A rektori tisztségre hárman adtak be pályázatot, Barkai László mellett Illés Béla, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, és Palotás Árpád, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettese is jelentkezett.
Jól mutatja ezt, hogy Budapest és Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplénből adták be a legtöbb felvételi jelentkezést ez év tavaszán. " "Mint közismert, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és általában az északkelet-magyarországi régió a rendszerváltozás vesztese. Az egyetem universitas-jellege nélkül a érség lecsúszása tovább folytatódna – érvel írásában Prof. Stipta István. – Az intézmény képzési területeinek szűkítése nem csupán az egyetemet, de a régiót is ellehetetlenítené, amelynek beláthatatlan következményei lennének. E szűkítést semmi sem indokolja: a jogtudományi karra 900 fölötti, a gazdaságtudományi karra csaknem 800 továbbtanulni szándékozó adta be jelentkezését. Elsőhelyes jelentkezőink 80 százaléka a sikerrel vette az akadályokat. " A megbízott rektor az Index írásának további – hamisnak minősített – állításai is cáfolja. "A szenátus nemrég 47 közalkalmazott, főleg oktató-kutató elbocsátásáról is döntött, állítja a cikk. A valóság ezzel szemben az, hogy az elbocsátottak között egyetlen oktató-kutató sem volt, mindössze egy dékánhelyettesi poszt szűnt meg.
2021. január 14., 13:53 A foglalkoztatottság 2020 novemberében csak a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál, valamint az információs és kommunikációs területen nőtt, a legnagyobb mértékben a szállás- és étkezési szolgáltatásoknál csökkentek. A bérek alakulása kedvezőbb volt, csak a szálláshelyeknél és a gépjárművek értékesítésénél és javításánál csökkentek. A foglalkoztatás alakulása 2020 novemberében a legtöbb szektorban nem volt túl kedvező. 2019 novemberéhez képest a foglalkoztatás csak a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál (1, 7%), valamint kismértékben az információs és kommunikációs tevékenységeknél (0, 8%) nőtt. MUNKAERŐPIACI HELYZET 2020-21-22 ÉS A FLUKTUÁCIÓ 2. - HR Evolution. A legnagyobb mértékben a szállásadóknál, 25, 8% -kal csökkent, Az éttermek és vendégfogadók területén is 13% -kal, (a 3. negyedévben a két ágazatban 96 ezer volt a foglalkoztatott) az építőiparban 7, 4% -kal, (3. Q. - 231, 3 ezer) az iparban 5, 9% -kal, (3. - 693, 9) a nagykereskedelem 4, 6% -kal, a kiskereskedelemben 1, 8% -kal, (3. - nagy és kiskereskedelem - 305, 1 ezer) a szállítás és raktározás területén 2% -kal, (3.
A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek. Az egyes gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások között a legalacsonyabb, az ipari cégek körében pedig a legmagasabb a béremelést végrehajtó és tervező vállalkozások aránya. Bérek alakulása 2020 election. 2021-ben a szolgáltató cégek 4 százalékánál csökkentek a bérek, 37 százalékuknál nem változtak, inflációt meghaladó béremelést pedig 36 százalékuk hajtott végre. 2022-re vonatkozóan ugyanakkor az egyéb szolgáltatást végzők várakozásai optimistábbnak mondhatóak: 71 százalékuk béremelést tervez, 25 százalékuk 1–5 százalék közöttit, 35 százalékuk 6–10 százalék közöttit, 11 százalékuk pedig 10 százalék felettit. Az ipari cégek között 2021-ben mindössze 8 százalék nem tudta emelni a béreket (1 százalékuknál csökkentek is a bérek), 2022-re vonatkozóan pedig 8 százalék számít arra, hogy nem változnak a cégnél a bérek. Az építőipari vállalkozásoknak idén körülbelül harmada (29 százalék) nem emelt a béreken, ugyanakkor körükben volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek 10 százalék feletti béremelést hajtottak végre.
A 2022-es évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 55 százalékuk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalék szerint nem fog változni, és 11 százalék mondta azt, hogy csökkeni fog. Minél nagyobb egy vállalat, annál inkább tapasztalt 2021-ben árbevétel növekedést, illetve számít erre 2022-ben. Legnagyobb arányban az ipari cégek árbevétele nőtt idén, amelyeket követnek a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok, majd a szolgáltatási szektorban működők. Nehéz feladatok várnak az új Orbán-kormányra: hamarosan kiderül, hogy kalapálják ki a költségvetést. Az építőipari vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek nőtt az árbevétele, de az építőiparban a vállalatok közel fele szerint 2021-ben az előző évhez képest nem változott az árbevétele. Ágazatok szerint a 2022-re vonatkozó becslések hasonlóak, mint az ideiek. A tisztán hazai tulajdonú cégek alacsonyabb arányban realizáltak 2021-ben, illetve becsülnek 2022-re árbevétel-növekedést, mint a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú vállalatok. Magasabb arányban értek el árbevétel-növekedést idén és számítanak erre jövőre az exporttevékenységet folytató cégek, mint a nem exportálók.
Adat élelmiszer életszínvonal fogyasztás költés rezsi ruha Olvasson tovább a kategóriában
A jegybank március végén megjelent Inflációs Jelentésében azt írta, hogy az idei 4, 9%-os hiánycél rendben lehet (a makrogazdasági alapfolyamatok kedvező alakulása és a korábban eldöntött kiadásátütemezés fedezetet nyújt a geopolitikai és piaci feszültségek miatt várhatóan megemelkedő kiadásokra), és 2023-ban is tovább csökkenhet a deficit, azonban már az MNB közgazdászai is felhívták a figyelmet geopolitikai és piaci feszültségekből fakadó kockázatokra. Bérek alakulása 2010 relatif. A biztonságvédelemmel és menekültellátással kapcsolatos kiadások emelkedése, a nyersanyagárak ugrásszerű emelkedése, valamint a kieső adóbevételek a magasabb hiány irányába mutató kockázatokat jelentenek - írták már korábban az MNB szakértői, akik azt is kiszámolták, hogy a fenti folyamatok eredőjeként a geopolitikai és piaci feszültségek növekedése, illetve hosszabb fennmaradása 0, 6-1, 6 százalékos GDP-arányos többletköltséget eredményezhet a költségvetésben 2022-ben. Szerintük azonban ez az elcsúszás belső tartalékokkal kezelhető. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Bözsi néni örülhet.
- 160, 3 ezer) a gépjárművek értékesítésénél és javításánál 1, 6% -kal csökkent. Bérek alakulása 2010 qui me suit. Az átlagos nominális havi bér 2020 novemberében növekedett 2019 novemberéhez képest a legtöbb tevékenységnél, a csökkenés csak a szálláshelyeknél, valamint a gépjárművek értékesítésében és javításában volt. Az átlagos nominális havi bér 2020 novemberében nőtt 2019 novemberéhez képest a kiskereskedelemben 9, 6% -kal (elérte a 889 eurót), az információs és kommunikációs tevékenységeknél 8, 9% -kal (2372 euró), az iparban 8, 2% -kal (1494 euró), a nagykereskedelemben 4, 7% (1240 euró), az építőiparban 4, 6% (846 euró), a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál 1, 7% (1140 euró), a szállításban és raktározásban 1, 1% (1142 euró) valamint éttermekben és fogadókban 0, 2% -kal (534 EUR). A szállásadóknál 20, 2% -kal (692 EUR), a gépjárművek értékesítésénél és javításánál pedig 2, 7% -kal (1166 EUR) csökkent. Az átlagos havi reálbér 2020 novemberében éves szinten a kiskereskedelemben 8% -kal, az információs és kommunikációs tevékenységekben 7, 3% -kal, az iparban 6, 6% -kal, a nagykereskedelemben 3, 2% -kal, az építőiparban 3, 1% -kal és az egyes piaci szolgáltatásokban nőtt a 0, 2% -kal.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (570 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (203 ezer forint). A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 200 forint volt. A nettó keresetek 2019 Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 206 700 forint volt. A foglalkoztatottság és az átlagbér 2020 novemberében | ma7.sk. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 215 200 forintra becsülhető. 2019-től az adókedvezmény is változik. A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 72 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8000, illetve 7400 forint. Tíz százaléknál magasabb emelkedés A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13, 8 százalékkal, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 13, 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.