Újabb, a zsidó-palesztin szembenállást kegyetlenül őszintén bemutató sorozatba botlottunk az HBO kínálatát böngészve. A mi fiaink – tévésorozat a zsidó-palesztin ellentétről | Mazsihisz. Vélhetően azért csak most, mert az Our Boys (A mi fiaink) meglehetősen csendben debütált 2019-ben. Így aztán már szakállas lehet egy sorozatjunkie számára, de nem mindenki az, és olyan különleges darabról van szó, hogy sosem lesz idejétmúlt, örökké tartó, mint a zsidó-arab konfliktus. Korábbi sorozatajánlóink: No Man's Land – Véres történet a világ legbátrabb nőiről Fauda – zsidó és arab egymás vérét ontja Drót – Amerika sötét oldala Róma – Sok vér és szex, a köztársaság bukása Sírhant művek – Halottaskocsival is lehet gimibe járni Kalifátus – Magyar nőknek és férfiaknak elrettentésül Narcos – A legnagyobb gazember, akiből parlamenti képviselő lett Az utolsó tánc – Michael Jordan és a Bulls diadalmenete könnyek között Stateless - A menekültek kegyetlen élete Fear City - New York a maffia fogságában A mi fiaink az úgynevezett Ötven napos háború kirobbanására koncentrál.
Megöltétek a fiainkat, mi megöljük a fiaitokat – és ez így megy a végtelenségig Szívfacsaró és idegtépő az HBO sorozata, amely a 2014-es gázai konfliktus kitörésének gyökereiig ás, megmutatva, hogy a személytelen háborús statisztikák mögött lélegző, érző emberek tragédiái állnak. A mi fiaink, kritika. Bodnár Judit Lola 2019. 09. 17:35 Kultúra
Értékelés: 19 szavazatból Roberto és Anna egy közép-olaszországi kisvárosban élnek és dolgoznak, boldogságban és egyetértésben nevelik két fiukat. Harmonikus életük azonban egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor a férj Szicíliából rossz hírt kap: unokahúgát meggyilkolta a férje, és neki kellene gondoskodnia az árván maradt három fiáról. A mi fiaink sorozat. A hirtelen kibővült család azonban rengeteg új kihívással és felelősséggel jár. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó eset felveti nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi felelősségvállalás esetét is. A bíroságon nemcsak a gyerekek felügyeleti jogaiért kell megküzdenie, hanem minden nő védelméért, akit családon belül bántalmazás ér. Stáblista:
A palesztin körök fel akarták használni küzdelmükhöz "a hajnali mártír" halálában rejlő lehetőségeket. Tiszteletre méltó, ahogyan a természetes apai gyász és a palesztin közösséghez tartozás között hánykolódó Husszein az ügyészséggel és a palesztin vezetőkkel szemben is megvédi az álláspontját. A gyilkosság valódi tettese Jószef Chaim Ben-David (Or Ben-Melech). A mi fiaink port. Szélsőséges nézeteit olyan hevesen erőltette rá a két fiatalra, hogy azok nem tudtak védekezni ellene. Zavart, túlmozgásos személyiség, aki úgy érzi, a bosszút követelő hangokat mindenképpen tettekre kell váltani. A fiatalkorú Jinon Edri (Ejal Sikraci) határozott és kemény, környezete – és Jószef – gyűlölködő stílusát könnyen a magáévá tette. A három elkövető közül a tizenhat éves Avishai Elbaz (Adam Gabay) a leginkább befolyásolható, a sorozat második felében az ő kálváriája is nagyobb hangsúlyt kap. Szülei mindenáron egy jesivába (talmudiskolába) akarták küldeni, ám ő nem érezte ott jól magát. Pszichés problémái vannak, sokszor dadog, mindenben bizonytalan.
Így két kisebb gyermeke – Etelka és Attila – nevelőszülőkhöz kerültek, Öcsödre, ahol a kis Attilát a nevétől is megfosztották és helyette Pistának nevezték. Két évvel később kerültek vissza édesanyjukhoz Budapestre, ahol sokat kellett költözködniük és továbbra is szegénységben éltek. A kis Attilának különböző pénzkereseti lehetőségek után kellett néznie, de gyerekkorát saját betegeskedése, valamint édesanyja évekig húzódó egészségi leépülése és halála árnyékolta be. A 14 éves fiúnak ez a tragédia meghatározó emlékévé vált, ami későbbi költészetében is nyomot hagyott. Ekkor válsz valójában felnőtté: semmi köze a 18. születésnapodhoz - Dívány. Ezt követően idősebbik nővére és annak férje gondoskodott a két fiatalabb testvérről. Édesanyja halálát követő időszak sem telt megpróbáltatások nélkül: megszakított tanulmányok, sokféle munka és több költözés jellemezte ezt az időszakot. Többször tért vissza Makóra, itt találkozott egy kultúrkör találkozóján Juhász Gyulával, aki hamar felfedezte az ifjúban a költőtehetséget és az ő biztatására jelent meg első verseskötete, háromszáz példányban, Juhász Gyula előszavával.
Aki ezt nem látja vagy nem hajlandó észrevenni, az komoly tényeket hagy figyelmen kívül akár történelemről, akár az irodalomról, akár a filozófiáról vagy bármi másról beszéljünk is. – Melyik a valódi főszerep: Csókás Máté – az irodalomtörténész, aki a múltban él, vagy a Balpárt harcos aktivistája, aki a "jövő embere"? Csókás Máté: – A kettőt nem tartom elválaszthatónak. József attila szuletesnapja . Bővebben azt mondhatom, hogy a történelem közös múlt és közös program a jövőre nézve. Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy közös történelmünk birtokbavétele segít megérteni és értelmezni a jelent, így pedig eligazíthat bennünket a jövőben. A történésznek elsősorban két feladata van: emlékezni és emlékeztetni kell, hogy bizonyos hibákat ne kövessünk el újfent.
Vajon elvárható, hogy mindenki éretten viselkedjen a 18. születésnapja után? Az idegtudomány szerint nem: agyunk fejlődése ugyanis nem ekkor fejeződik be. Emlékszel még, hogy 17 évesen mennyire izgatottan vártad, hogy betöltsd a 18. Költészetnapi irodalmi és zenés est a Móricz Zsigmond Színház művészeivel a Bencs Villában. születésnapodat? Vártad a felnőtté válást, hogy most már tényleg komolyabban vegyen a környezeted, hiszen már egy felnőtt jogai illetnek meg. Illetve azt is biztosan vártad már, hogy saját magadnak vehesd meg a sörödet, amit a haverokkal elszürcsölgetsz, bedobsz vagy lehúzol. Aztán jöttek a húszas éveid, és valószínűleg te is megmosolyogtad magad utólagosan, hogy mennyire "élted" a felnőtté válást 18 évesen, de mennyire gyerek voltál még akkor is lélekben, mennyit fejlődtél és értél azóta. Nem meglepő, ha ismerősen cseng ez az élmény, ugyanis az idegtudomány kimutatta, nem 18 évesen válunk felnőtté fejben, agyunk később éri el kifejlett állapotát. Mikor nő be a fejünk lágya? A cambridge-i egyetem professzora, Peter Jones azt mondta, a gyerekkor és a felnőttkor között nem hirtelen váltás történik, egy folyamat az egyikből a másikba érés.
1931 áprilisában lett hivatalosan is szociáldemokrata, több előadást is tartott Újpesten, Rákospalotán, szemináriumokat vezetett, egyéb pártfeladatokat is ellátott. Nagykovácsiban, a Nagy-Szénáson az egykorvolt turistaháznak van szociáldemokrata múltja. 1926. május 16-án, egy vasárnapi napon avatta fel a Munkás Testedző Egyesület menedékházát a Nagy-Szénás hegyen. Az 1908-ban létrejött MTE életének egyik helyszíne a Nagy-Szénás, de hasonlóan fontos volt a gödi Fészek is. Olyan helyszínek, ahol nagyszámú szervezett munkás megfordult, Szociáldemokraták és a Kommunisták Magyarországi Pártja tagjai, vagy párthoz nem tartozó munkásfiatalok, turisták. "Nyáron Gödön, télen a hegyen! " Az építkezéshez sok segítséget adott az Általános Fogyasztási Szövetkezet, a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek, Szabó Imre szociáldemokrata képviselő. Kezdetben, az avatás után a turistaház Szabó Imre nevét viselte. Nem állíthatjuk, hiszen a fotókról nem kivehető, a fotók leírása pedig nem utal arra, hogy a képek a turistaház körül készülhettek, azonban ez igen valószínűsíthető.