Schüszler László • Nemes Tibor Sándor • Somogyi Róbert • Szaladják István • Thernesz Vilmos Osztályvezető tanár: Szabó Gábor Film- és televíziórendezők Bereczki Csaba • Bollók Csaba • Günczler Paul • Röhrig Géza • Rohonyi Gábor • Roszol János Osztályvezető tanár: Szabó István Riport-, dokumentum-, ismeretterjesztő-, interaktív multimédia és reklámfilmrendezők Borbás Tamás • Kalbert Erzsébet • Kocsis Tibor • Komlós András • Rudas Gábor Károly • Szepesi Gábor Gyártásszervezők Balázs Gábor Kálmán • Balogh Lajos • Bujdosó Iván • Csermely Ákos • Fenyves Tamás Miklós • Hutlassa Tamás • ifj.
Híres operatőrök [ szerkesztés] Híres magyar operatőrök [ szerkesztés] Andor Tamás Badal János Bíró Miklós Bornyi Gyula Forgács Ottó Halász Mihály Hegyi Barnabás Grunwalsky Ferenc Hildebrand István Illés György Jancsó Nyika Jankura Péter Kálmán István Kapitány Iván Kardos Sándor Kovács László Kende János Klöpfler Tibor Koltai Lajos Körtési Béla László Ernő L. Ernest Laszlo Márk Iván Máthé Tibor Nagy András Novák Emil Pados Gyula Pohárnok Gergely Ragályi Elemér Rajkó Kinga Luca Rák József Réz Dániel Sas Tamás Sára Sándor ifj.
Vitray Tamás, operatőr
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. Ha új év, új magyar filmek 2022-ben | CSEPPEK.hu. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
0 Színesség: színes Felirat: angol, akadálymentesített magyar Képarány: 16:9 (1. 66:1) Játékidő: 144' Hanussen Hermann Steinschneider valós történetét dolgozta fel a weimari Németországban játszódó film. Klaus Schneider megsérül az első világháborúban, a piavei ütközetben. Kezelése közben dr. Bettelheim felfedezi, hogy betegének különös jövőbe látó képességei vannak és remekül hipnotizál.
Az Egyezmény (1792-1794) Így a jakobinusok győzedelmeskedtek, és a gyűlés lett a Konvent. Így az Egyezmény lett az a testület, amely a kormányt és a jogalkotási képességet birtokolta. Ezt a korszakot a "rémuralom" néven ismertté vált korszak jellemezte. Ennek során a Közmentési Bizottság üldözte a francia forradalom ellenzőit, és ezzel franciák ezreit végezte ki. A Közbiztonsági Bizottság tagjai közül érdemes kiemelni Robespierre-t. Az Egyezmény égisze alatt elhatározták XVI. Lajos király kivégzését, jóváhagyták az általános férfi választójogot, és egyebek mellett bevezették a decimális metrikus rendszert. Ha a francia forradalom előtt az egyház és a papság vagyont halmozott fel, akkor az Egyezménnyel vagyonukat végül elkobozták. A rabszolgaságot is eltörölték, és reformokat vezettek be a vidéken, hogy a forradalom túlszárnyalja a parasztságot. A francia forradalmat azonban az európai hatalmak ellenállása ellen vették. És ez az, hogy a forradalom eszméi ellentétesek voltak azzal, amit az európai monarchiák képviseltek.
Számos tényező okozta: politikai, gazdasági, erkölcsi, vallási … Véget vetett a régi rezsimnek. Lefektette az Emberi Jogok Nyilatkozatának alapjait. A feudalizmus véget ért, és a burzsoázia kezdett elterjedni. A francia forradalom okai A francia forradalom kitörésének fő okai között a következőket találjuk: Megromlott politikai helyzet: A legfontosabb politikai és katonai pozíciókat csak a nemesség foglalhatta el, miközben Franciaország 1789-ben súlyos gazdasági válságot élt át. A franciák a maguk részéről egy tekintélyelvű rendszer (abszolutizmus) alatt éltek, amelyben a nemesség és a magas klérus uralta a vagyont. Gazdasági válság: A sérelem növelése érdekében a rossz termés gondokat okozott az alapvető élelmiszerek, például a kenyér ellátásában. Az aszályok és a fagyok ellátási problémákat okoztak, amelyek a hátrányos helyzetű lakosság egészségét érintették. Így tovább növeli az elégedetlenséget a társadalmi légkörben. Továbbá csak a harmadik osztálynak (a burzsoázia és a parasztok) kellett adót fizetnie.
2. Az alkotmányos monarchia kezdete (1789-1792) Az alkotmányozó hatalommal felruházott nemzetgyűlés véget vetett a feudalizmusnak, miközben elfogadta az ember és az állampolgár jogairól szóló nyilatkozatot. Ezt követően törvénybe iktatták az egyház és az állam szétválasztását. Franciaországnak már 1791-ben volt egy alkotmánya, amely meghatározta a hatalmi ágak megosztását, és korlátozta a király hatalmát, amelyet a nemzetgyűlés ellenőriz. Más szóval, Franciaország megszűnt abszolút monarchia lenni, alkotmányos monarchiává vált. Ami az állammodellt illeti, közigazgatási szinten Franciaország megyékbe szerveződött. Míg gazdaságilag a monopóliumok és a szakszervezetek tilosak voltak. 3. A köztársasági időszak (1792-1799) A Közgyűlésen belül két csoportot lehet megkülönböztetni: Girondins: Mérsékelt jelleműek voltak. Békés forradalmat akartak, korlátozták a választójogot és megvédték a parlamentáris monarchiát. A jakobinusok: Radikális forradalmárok voltak. Az általános férfi választójog védelmezői Robespierre vezetésével, aki amellett érvelt, hogy Franciaországnak köztársaságnak kell lennie.