Különös hangulatú, drámai mélységekbe menő interjút láthatunk Gáti Oszkárral, a Negyedik negyed új epizódjában. A mindig is öntörvényű színész, aki pályaelhagyóként temetőben is dolgozott, kegyetlenül őszintén és megrázóan beszél életről és halálról. "Nagyon-nagyon régen láttalak jókedvűnek" – így indítja a beszélgetést Fodor János, és bizony a hangulat nem sokat változik a félórás interjú alatt, mégis érdemes végignézni, mert mindenféle megfelelni vágyás nélküli, egyenes válaszokat mond a kamerába a színész. Fájdalmas mondatok ezek, pedig a "jobb idők" nyomaként ott vannak a nevetőráncok Gáti Oszkár szeme körül, de ahogy ő fogalmaz, az élete nem úgy alakult, ahogyan eltervezte, és lényegében le is számolt vele, még a gyerekei se adnak muníciót ahhoz, hogy élvezze a létezést. Gáti Oszkár bezárja a lakásszínházát - Blikk. "Ezek nem kötelezvények, hiszen élni se kötelező! Akkor miért nem lehet azt mondani, hogy igen, én úgy érzem, mindent megtettem idáig, de az engem nem tarthat életben, hogy van egy hatéves gyerekem. Ha én ezt eluntam és elegem van belőle, akkor én ezt vállalom.
Ötvenöt és hatvan év között nem állítom, hogy Dunát lehet rekeszteni ezzel az alkattal, ami én vagyok: még meg tudok állni a lábamon, rám lehet adni egy ruhát, egy palástot úgy, hogy a jelmeztervező is boldog, nem botlok el benne. A korona sem esik le a fejemről, és állítólag még valahogy kinézek. Ennek köszönhető. Nem vagyunk sokan, ezért én most tudok dolgozni. És a tanulás? Könnyen megy? Ha eltökélem magam, könnyen megy, csak mindig kitalálok valamit, hogy ne kelljen. De hát muszáj! El kell tartani magamat meg a családomat. Ez a munkám, ezért kapom a fi zetésemet. Ha volna pénzem, nem mennék föl a színpadra. Nem élvezi ezt a munkát? Gáti Oszkár: akinek öt gyereke van, annak muszáj optimistának lenni | GÖTTINGER PÁL. De élvezem! Ám mindezzel együtt ha nem pénzfüggő volna az életem, nem csinálnám. Akkor mivel foglalná el magát? Ülnék a kertemben, kapálnék, túrnám a földet, nevelném a két pici gyerekemet, olvasnék, zenét hallgatnék… A színészmesterséggel mi a problémája? Nézze, mindamellett, hogy sokan hangoztatják: mindent megtennének a tapsért, a nézők könnyeiért és kacagásáért, én azt mondom: sokkal nagyobb árat fi zetek azért, hogy elviselem mindazt, amit ebben a szakmában el kell tűrni.
Egyszerűen elmentem felvételizni, mert azt hallottam, hogy ez egy jó foglalkozás. Természetesen kirúgtak… Végül is hányadszorra sikerült? Hatodszorra. Akkor nagyon színész akart lenni, nekem ne mondja, hogy nem! Nem akartam. Azt szerettem volna bebizonyítani: márpedig olyan nincs, hogy engem ide nem vesznek föl! Aztán egyből a másodikba tettek. Kemény évek állnak a legendás színész mögött: most kezdett teljesen új életet Gáti Oszkár - Blikk. Azt hiszem, én vagyok az egyedüli, aki ebben az intézményben három év után kapott diplomát. Menet közben pedig szépen megtanultam a szakmát. Azt mondják, hogy ezt a szakmát nem lehet megtanulni, születni kell rá… Ez is szakma, mint az összes többi! Kell tudni beszélni, a hangunkkal valamilyen módon bánni, leülni, felállni, ajtón ki, ajtón be, meg belenézni a partner szemébe. Nem alá, fölé, mellé – bele! Mindenkiben benne van a Lear király, csak nem biztos, hogy meg tudja mutatni. De ez elsajátítható. Fizikailag hogy bírja ezeket az »önnek szánt« szerepeket? Nem fáraszt el, mert nem erőlködöm. Hamarabb kimerülök egy másfél órás autózásban, mint a háromórás színpadi létben.
A sok ökörködés hogy a csudába is volna fárasztó?! Ez mind csak »ökörködés«? Lear király, Ványa bácsi, Otelló, Ádám… Rendben, kicsit komolyan veszem, de azért alapvetően jót mulatok rajta. Az Otelló nem mulatságos: hogy őrjöng a féltékenységtől, s magába szúrja a kést? III. Richárdot is röhögtem, amiért mindenkit megöl maga körül. Micsoda elmebeteg gondolkodás! Most a Szentivánéji álomban Oberont is kineveti? Hát egy hülye ember, persze hogy kikacagom! De igazából ezzel a darabbal valahogy nem vagyok kibékülve. Azt látom, hogy Shakespeare összecsapta, mint még sok mást is. Jó pár művében játszottam, s mindig elég bajom volt velük, vagy inkább a zseni slendriánságával. Merthogy sok mindent csak úgy »odadob«, amit ugyebár egy zseni megengedhet magának, a színész meg kínlódjon vele! Úgy vettem észre, hogy hosszú évek óta szinte kizárólag főszerepet játszik. Igen, lehet, hogy a külsőm erre predesztinál. Meg hallani az utolsó sorban is, amit mondok. A kortársaim java része elhízott, ellustult.
Csak nem a színészettel?! Önmagammal. A férfi mindig magával van elfoglalva, csak nem szereti bevallani. Hogy amit kitűztem célul, azt teljesítsem. Nem azért, mert nagyon színész akartam lenni, hanem mert azt vágták hozzám, hogy »nem lehetsz«. Minden mulasztásunkat be kell pótolni. Látja, ezért tanul most annyit! Igen… Itt vagyok ötvenkilenc évesen, amikor már mindenki vígan él abból, amit elsajátított, nekem meg még mindig tanulnom kell. Szeretni, ölni, gyűlölni, nevetni, nyomorogni, énekelni, táncolni, röhögni ezen az egészen. Újra és újra, amíg le nem hull végleg a függöny. Az úton végig kell menni! Nekem is, ugyanúgy, mint mindenkinek. Én ezt választottam. Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!
Az Európa-bajnoki címvédő magyar női vízilabda-válogatott 10-7-re kikapott az olasz csapat vendégeként a világliga európai selejtezősorozata csoportkörének negyedik fordulójában. A találkozó elején három góllal megléptek a hazaiak, a januárban Belgrádban Európa-bajnoki címet nyert magyar együttes Takács Orsolya révén tudott szépíteni (3-1). Az idei utolsó bajnoki meccs vár női csapatunkra. #vízilabda #tippmix #Hungerit… : hirok. Keszthelyi Rita találatával felzárkózott Bíró Attila szövetségi kapitány csapata, de az első negyed végére visszaállt a háromgólos különbség (5-2). Az olaszok kétszer büntetőből, kétszer akcióból, egyszer pedig emberelőnyből voltak eredményesek. A Novarában 500 néző előtt rendezett meccs második felvonásában az itáliaiak továbbra is rendkívül hatékonyan támadtak, és már 7-3-ra is vezettek. Magyar részről Bujka Barbara és Takács Orsolya lőtt gólt emberfórból, utóbbi akcióból is betalált. A folytatásban Bolonyai Flóra többször is védett, a harmadik periódusban csak egy gólt kapott, csapattársai viszont egyet sem lőttek, így tovább nőtt a hátrányuk (10-5).
Gyors válasz gyanánt a csapatkapitány Takács Orsolya rést lelt az orosz védelmen, majd Kisteleki Dóra megúszás után ritkán látható technikai megoldással - tolással - juttatta a hálóba a labdát (8-3). Az oroszok szép akcióból megszerezték negyedik találatukat (8-4), de a meccs 13. gólját már a magyarok jegyezték: miközben dübörgött a lelátón a "Ria-Ria-Hungária! ", a medencében Bujka látványos akciógólt lőtt (9-4). Emberelőnyből jött parányival közelebb az ellenfél (9-5). A befejező negyed nyitányaként büntetőből Antal volt eredményes, a 10-5-tel pedig gyakorlatilag végleg megpecsételődött a rivális sorsa. Különösképpen, hogy alig valamivel később Keszthelyi lövése is célba ért (11-5). Női vízilabda világliga - Olaszországban vesztett a magyar válogatott - sport.ma.hu. A magyar örömpólót már az sem zavarta meg, hogy fórokat értékesítve 11-6-ra, majd 11-7-re módosítottak a vendégek, a hazai válogatott bejutott a legjobb négy közé. Merész András szövetségi kapitány a mérkőzés után az M1 csatornának nyilatkozva azt mondta, a csapat egyre jobban játszik az Eb-n, de talán még a most mutatott teljesítmény sem lesz elég az elődöntőben, ezért a játék minden elemében tovább kell fejlődniük.
A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!