Akik azt Felhasznált irodalom az 1945-46-os hiperinflációról: 364
forint (főnév) 1. Magyarország pénzneme; a forgalomban levő magyar fizetőeszköz. Magyarországon 1946-ban vezették be a forint ot. A forint ot szabadon át lehet váltani más valutára. 2. A magyar pénznem egysége, illetve az ezzel kifejezett érték. Ma nem ritka az olyan benzinkút, ahol az üzemanyag literje négyszáz forint körül van. Az alkalmazott száztízezer forint ot visz haza havonta. 3. Pénznem, amely más országokban, régebbi korokban volt forgalomban. A középkorban is volt forint Magyarországon. A legértékesebb forint az 1325 és 1553 közötti arany forint volt. Forint bevezetése 1946 5. A képen Mátyás király arany forint ja látható. Az euró bevezetése előtt a holland pénzt is forint nak hívtuk magyarul. Eredet [ forint < olasz: fiorentino (firenzei) < fiorino (pénznem; forint < "virágos") < fiore (virág) < latin: floreo (virágzik) < flos (virág)] Megjegyzés: Az első ilyen érméken egy liliom volt. Nyelvtani adatok Csak a Reklámmentes WikiSzótá előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>> Kifejezés Schein forint – ( Régies, történelmi: régi bankjegy, amit 18. század közepétől a 19. század közepéig használtak; váltó forint).
Augusztus elsején ünnepelte 75. születésnapját a forint, melyet a II. világháborút követő magyarországi hiperinfláció megállítására vezettek be 1946-ban. A forint a pengőt váltotta le, amely napról-napra gyorsuló mértékben értéktelenedett el. Forint bevezetése 1946 serial. A forint a stabilizáció egyik fontos eleme volt: a bevezetést követően a fizetőeszközbe vetett bizalom visszatért, megszületett a stabil nemzeti pénz, ami hazánk újjáépítésének egyik alappillérét jelentette. Az első világháború után a győztesek által diktált versailles-i békeszerződés, illetve az annak részét képező trianoni békeszerződés magában hordozta a vesztesek elégedetlenségét, egy új háború lehetőségét. Erre a vesztes államok, különösen Németország és Magyarország tudatosan készült az 1930-as években. A revíziós hangulat fenntartása mellett megtörténtek a háborús előkészületek is, amelyek óriási kiadásokkal jártak. A kiadásokat pedig pénznyomtatással próbálták meg fedezni, ami később a pengő elértéktelenedéséhez vezetett. A finanszírozás nehézségekbe ütközött, ezért az első világháborúban kibocsátott hadikölcsönkötvények tulajdonosainak belátható időn belül megváltást ígértek, ám a vagyonosabb rétegeknek beláthatatlan időbe tolta ki a kötvények visszavásárlását.
Az első széria címletei a tíz- és százforintosok voltak. A tíz-, húsz-, ötven- és százforintos címletekből álló 1947-es széria egészen 1992-ig volt érvényben, csak a címerek változtak a bankjegyeken, melyekhez 1970-ben az ötszázforintos, 1983-ban az ezerforintos, 1991-ben az ötezerforintos is csatlakozott. Újjátervezett forintérméket 1992-ben, új, héttagú papírpénzsorozatot pedig 1997 és 2001 között bocsátottak ki.
Később, az Árpád-háziak uralkodása idején a napi pénzforgalom - akárcsak ma - már az áhított áru megszerzését szolgálta. Általában külhonból behozott luxuscikkekért fizettek így. A papírpénz története igen kalandos. A kínaiak vezették be, kereskedőik már a VII-VIII. században úgynevezett repülő pénzt használtak. Ezeket a bankók előfutárának tartják, bár inkább letéti jegyek voltak. Időszámításunk szerint 812-ben próbálták ki az első olyan fizetőeszközt, amely papírból készült. Csakhogy ezt elfelejtette a világ. Aztán 1661-ben Svédországban újból felfedezték a papírpénzt és kinyomták az első bankjegyet. Térségünkben Mária Terézia korában, 1762-ben jelent meg az első bankó. Akkor még nem hitték, hogy állandó fizetőeszköz lesz. Az 1946-os miskolci munkástüntetések és lincselések igaz története – SzántóGráf. Úgy gondolták, ha az éppen dúló hétéves háború véget ér, majd visszatér a régi, jól bevált ezüstpénz. A papírpénzt átmeneti időre szánták, hiszen bármikor megsemmisíthető. Tudjuk, nem így történt. Az utóbbi három évben kibocsátott új magyar bankjegyek esztétikai megjelenése egységes, méretük azonos.
A fizetések átlagosan 50 százalékkal csökkentek az 1938-as bérszinthez képest, de a korábban jól kereső rétegek bérét 60-70, a munkásokét "csak" 30-40 százalékkal fogták vissza. 10 és 100 forintossal kezdődött az új pénz nyomtatása A forint iránti bizalom növelése érdekében az állam deflációs politikát folytatott, az előirányzott pénzmennyiséget – a vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyban tartása és egy újabb pénzromlás elkerülése érdekében – fokozatosan hozták forgalomba. Az új pénz bevezetése előtt az árukészleteket tartalékolták, a lakbért és a szolgáltatások árait pedig csökkentették. Forint bevezetése 1986 relatif. A bankjegyforgalom 1946. augusztus 31-én még csak 355, 6 millió forintot tett ki. Az első forintban számolt költségvetési év 300 millió forintos hiánnyal zárult, az aranyparitás csak névlegesen valósult meg. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron réznyomással kezdődött el.
52: @ Eddi: @ Pista: @ maxika: @ szalokisanyi1: @ 19580808: Kedves Barátaim! Nagyon szépen köszönöm ezt a sok hozzászólást és kedvességet amit tőletek kaptam ezért a játékos versikéért. Igazán megvagyok hatódva és erőt adtatok megint a továbbiakhoz. Poéta öleléssel:János znejutka 2014. 13:45 Játékos, kedves versedhez szívvel gratulálok Jutka! 2014. július 7. 19:50 Mesterien fontad, sütötted. Remek versedhez szívvel gratulálok! JudyNG 2014. 18:03 Nagyon aranyos verset írtál János, szívet hagyva gratulálok! Jutka IPSteve 2014. 14:04 Nagyon tetszett e bájos versed, gratulálok szívet hagyva! I. mystynekatika 2014. 10:26 Aranyos párhuzam.. Örömmel olvastalak! kata jack51 2014. 09:57 Remek vers egy apró pókról. Szeretettel, szívvel gratulálok:Jani 2014. július 6. 22:25 ''Pók hálójában fennakadtak mihaszna mitévő legyek''. Kedves János! Köszönöm, hogy megírtad, mert eddig azt hittem, azt a fonóban készítik:):) Attila (51) roland. v 2014. 17:35 Gratulálok írásodhoz!! Roland Vargazlajos 2014. 16:31 Nagy elmék ha találkoznak... Romhányi József: A pék pókja Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, - pont.
– Kenyér (fotó: Konkoly-Thege György) A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják. Miért aggódol, lelkem jó anyám, Hogy kenyeretek barna, e miatt? Hisz meglehet: ha nincs idehaza, Tán fehérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! csak add elém, anyám, Bármilyen barna is az a kenyér. Itthon sokkal jobb ízü énnekem A fekete, mint máshol a fehér. Szita, szita, sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök. Hófehér kis cipót sütök. Megvajazom, megzsírozom, mégis, mégis neked adom. (gyűjtőoldal) Karéj Kenyér (fotó: Legeza Dénes István) (részlet) Beléd haraptam, áldott kenyér, és elborzadtam – Habfehér tested kisértete oszlani kezdett, zöldülni s foszlani, s köröttem az eltünt szobák falain, az utcán, a városon át őt láttam mindenütt, csak őt, a milliárdlelkű mezőt, ahogy szétcsapott, ringva, – már tenger volt, végtelen határ, zöld végtelen, aztán rőt-arany.
Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, – pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pókasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel hintett púpos pépre tisztel. Ezért leseperte az apróka pókpárt a padlóra. Csattant a fapapucs – Fuccs! Így járt pórul a két pupák pék pók. Pukk.
Romhányi József (Nagytétény; ma Budapest XXII. kerülete, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7. ) író, költő, műfordító. "Hernyó maradsz, bár fent keringsz. Nem a szárny szab itt mértéket, hanem a gerinc. " A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.