KÖZVILLSZER Kft 1981-ben alakult meg. Két fő tevékenységi körünk a világítástechnika és a kültéri szekrények gyártása. A világítástechnika területén beltéri és kültéri világítást tervezünk, építünk és üzemeltetünk, 1985. óta működünk együtt a SITECO GmbH. lámpatest gyártó céggel, lámpatesteikkel rendkívül magas színvonalú tervezést és építést tudunk megvalósítani. GEYER villamos elosztó és vezérlő szekrényeket tervezünk, valamint gyártunk. 1986-tól a Budapesti Elektromos Művek Rt. megbízásából cégünk végezte a fővárosi közvilágítás jelentős részének átalánydíjas üzemeltetését. Budapest területén 2863 db KÖZVILLSZER Kft. által gyártott kültéri közvilágítást vezérlő szekrény üzemel. Általános szekrény kereső. A nagy adatmennyiség miatt az els. Elsőként már 1989-ben elindítottuk saját finanszírozású energia-racionalizálási programunkat, amelynél a megbízónk a Fővárosi Polgármesteri Hivatal volt. A közvilágítás mellett számos, sikeres világításkorszerűsítést valósítottunk meg: oktatási intézményekben, kórházakban, közintézményekben, sportcsarnokokban, uszodákban, fedett- és nyitott teniszpályákon, labdarugó játéktereken, center pályákon, ipari csarnokokban, parkolóházakban, templomokban, szállodákban, illetve díszvilágításokat és reklámvilágításokat is kiviteleztünk.
Gy. cikkszám: EMFT12683 Mennyiségi e. : db Elérhetőség: Nincs Nettó ár: 53 040 HUF Gy. cikkszám: EMFT13400 Nettó ár: - Gy. cikkszám: MA02 Nettó ár: 3 600 HUF Gy. cikkszám: JML8900094 Nettó ár: 561 HUF Gy. cikkszám: JMFT701563 Nettó ár: 840 320 HUF Bruttó: 1 067 206 HUF Gy. cikkszám: EMFT52300 Nettó ár: 371 280 HUF Gy. cikkszám: EMFT54001 Nettó ár: 406 640 HUF Gy. cikkszám: Nettó ár: 416 000 HUF Gy. cikkszám: JMFT24211 Nettó ár: 171 600 HUF Nettó ár: 155 480 HUF Gy. cikkszám: JMFT25101 Nettó ár: 139 320 HUF Gy. cikkszám: JML8551091 Nettó ár: 1 957 HUF Gy. cikkszám: JML8551087 Gy. cikkszám: HEL4835L Nettó ár: 1 139 HUF Gy. Kültéri szekrények - Elektro-Uno Bt.. cikkszám: HEL4835N240 Nettó ár: 629 HUF Gy. cikkszám: HEL4835SK Nettó ár: 208 HUF Gy. cikkszám: JMFT51310 Nettó ár: 280 800 HUF Gy. cikkszám: JMFT41001 Nettó ár: 95 680 HUF Gy. cikkszám: JMFT420431 Nettó ár: 118 560 HUF Gy. cikkszám: JMFT46000 Nettó ár: 138 240 HUF
A weboldal nem működhet megfelelően ezen sütik nélkül. Statisztikai sütik Ezek a cookie-k abban segítenek a Weboldalak és alkalmazások tulajdonosainak, hogy pontosabb képet kapjanak látogatóik tevékenységeiről. Ezen cookie-k segítségével a szolgáltatás információkat gyűjt és jelentést készít a weboldal használatára vonatkozó statisztikai adatokból anélkül, hogy egyénileg azonosítaná a látogatókat.
Sokszínű választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. Több fizetési mód Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. Nem kell sehová mennie Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében.
A mai napon ünnepélyes keretek között adták át a felújított első világháborús katonatemetőt. A Németh Lajos és Lipták András utca kereszteződésén található temetőt 1916-ban létesítette a békéscsabai képviselőtestület, és 1918-ban került felszentelésre. Az I. világháború idején Békéscsabán működött az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadikórháza, és az itt megsérült vagy elhunyt katonákat ide szállították, ezért lett ez a sírkert nyughelye az elesett hősöknek, akik a hazánkért harcoltak. Egyedülálló módon, több mint hat nemzet katonája nyugszik ezen a helyen. 728 sírban, 489 magyar, 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román valamint hat ismeretlen nemzetiségű katonának van egyforma síremléke. Rekonstruált veszteséglista. hirdetés 100 év leforgása alatt sajnos a sírkert jelentősen megrongálódott, épp ezért került felújításra ez a történelmi jelentőségű hely. Ehhez támogatást nyújtott a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az eltört sírkövek, a kerítés és számos más rongálódást is kijavítottak, felújítottak.
Fülöp ismertette az MNL több más intézménnyel közösen tervezett első világháborús veszteséglista összeállítását célzó projektjét, kiemelve annak fontosságát. A főigazgató-helyettes előadásában ecsetelte a levéltárakban a centenárium kapcsán jelenleg zajló sokoldalú munkákat, köztük az iratanyag digitalizálását, a magánokiratok gyűjtését, konferenciák, levéltári napok megtartását, továbbá a kötetek, forráskiadványok, évkönyvek kiadását, és a kapcsolódó blogok, honlapok, hírlevelek összeállítását. Első világháború - Veszteséglisták 1914-1918 | Arcanum Digitheca. Fülöp Tamás. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Szarka László, az MTA BTK TTI Horthy-korszak témacsoportjának vezetője a Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának mindennapjai című DVD-t mutatta be, mely tartalmazza az egy évvel korábbi konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat. Szarka értékelése szerint a kiadvány bizonyítja, hogy mind a BFL tavalyi konferenciájának, és mind a konferenciához kapcsolódó anyagok megjelentetésének fontos szerepe van. Továbbá előadásában kihangsúlyozta, hogy a DVD-n szereplő tanulmányok, melyek friss forrásokat használnak, figyelembe veszik, hogy mi maradt ki a nemzeti narratívából és emlékezetből, felhasználhatóak az egyetemi szemináriumok során is.
"Bár sírok között állunk, mégsem gyászolni jöttünk ide – kezdte beszédében Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere. – Hanem emlékezni, és tiszteletünket kimutatni katonahőseink előtt. Az itt látható sírok felhívják a figyelmünket arra, hogy hőseink emlékének ápolása, valamint a béke megóvása az egyik legfontosabb feladatunk. " Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere / Fotó: Körös Hírcentrum "Az I. világháború kirobbanásakor a katonai mozgósítás nagy mértékben érintette Békés megyét. Az első világháború veszteségi adatbázisa - AdatbázisokOnline. A nagy háború súlyos véráldozatot követelt a megyétől. A történelmi megye területén élők közül közel 10 ezren haltak hősi halált. Békéscsaba történetének egyik, hanem a legmegrázóbb eseménye volt a 101-es gyalogezred harcba vonulása az első világháborúban. Az első világháború hősi temető olyan történelmi érték, amely múltunk megőrzésének egyik fontos szimbóluma, a hősök iránti tisztelet méltó kifejezése. " – mondta Szarvas Péter. "Békéscsaba sírkertjében állva az ember keserédes gondolatok között tekint körbe az elesett katonák nagy számát, de egyben látva azt is, hogy a város gondol a háborúban odaveszett katonák emlékének ápolására.
Az adatbázis a jelenleg a megyei levéltárakban őrzött összes, 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyv adatait tartalmazza. Mindez azonban az akkori teljes magyarországinál értelemszerűen jóval szűkebb merítési bázis, lévén a trianoni békediktátum folyományaként az 1920 utáni Magyarország az I. világháborús országterület nagyjából egyharmadát foglalja csak magában. A jelenleg a levéltárainkban őrzött anyakönyvek pedig csupán e Csonka-Magyarország területét fedik le, a határokon túlra került országrészek adataiból alig néhány község kerülhetett be ezen adatbázisba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes települések halotti anyakönyvei nem tartalmazzák az adott község vagy város összes áldozatát. Ahol volt lehetőség egyéb kutatások eredményeivel összevetni az anyakönyvekét, az a tapasztalat, hogy a halotti anyakönyvekbe egy-egy település teljes veszteségének harmada, jobb esetben fele került csak bevezetésre. Mindemellett gyakori egy-egy áldozat többszöri anyakönyvezése is, amit a feldolgozómunka közben igyekeztünk kiszűrni.
A maga nemében egyedi kettős bemutatónak adott otthont a Budapest Főváros Levéltára (BFL) 2015. szeptember 17-én a fővárosi intézmény, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) szervezésében, melyen egy mind szakmai, mind oktatási szempontból figyelemre méltó DVD-t és virtuális kiállítást mutattak be az előadók, akik a két intézmény centenáriumi emlékévvel összefüggő programjait is ismertették. A rendezvény résztvevőit a Budapest Főváros Levéltárát vezető Kenyeres István főigazgató betegsége miatt Haraszti Viktor főigazgató-helyettes köszöntötte. Haraszti rövid beszédében kiemelte a bemutatásra kerülő DVD, valamint a virtuális kiállítás fontosságát, aláhúzva, hogy azok hozzáférést biztosítanak kevésbé elérhető anyagokhoz. Haraszti Viktor. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Ezt követően Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszönetet mondott Budapest Főváros Levéltárának a közös bemutatóért. Mikó kijelentette, hogy kevés szó esik a levéltári feltárási tevékenységről, az első világháború esetében pedig alapkutatások hiányoznak, melyeket a levéltárak segíthetnek.
A főigazgató előadásában megállapította, hogy a kutatások során kevesebb hangsúlyt kap a hátország és a személyes sorsok, a levéltárak pedig ezt a hiátust kívánják pótolni. Mikó kiemelte, hogy a BFL és az MNL más módszereket alkalmaztak: míg a fővárosi levéltár DVD formájában adta ki anyagait, addig az MNL hagyományos, majd interaktív kiállítást rendezett. Mikó Zsuzsanna. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Ezután Fülöp Tamás, az MNL megyei főigazgató-helyettes mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár első világháború centenáriumához kapcsolódó, sok szálon zajló és széleskörű programjait, projektjeit. Fülöp előadásában kihangsúlyozta, hogy már 2013-ban megindult a felkészülés az évfordulóra, továbbá a levéltárak világháborús programjait is harmonizálták a felkészülés során. A célkitűzések között szerepelt a világháborúhoz kapcsolódó irategyüttesek feltárása, begyűjtése, rendezése, valamint hozzáférhetővé tétele. Fülöp előadásában az iratanyaghoz való hozzáférésre és annak megosztására vonatkozó célkitűzések között külön kitért a levéltárak tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére, forráspublikálásokra, közművelődési tevékenységre, a közművelődési tevékenységekre, valamint az oktatási és levéltár pedagógiai tevékenységekre.