Ezt az aratási módot a Németalföldön már a 16. század végén is ismerték. A rávágó kévéző aratást hazánkban sem végezték a 18. század előtt, a 19 – 20. században azonban a magyar paraszti gazdálkodásban már ez a forma volt a legelterjedtebb aratási mód. A sarlós aratást legtöbb helyen ez váltotta föl. A kézi aratás szerszámai [ szerkesztés] Kévét [1] kötő nő. Kézi aratás Magyarországon 1938-ban - Az aratás eszközei: a sarló és a kasza, melyek kialakulását a vas feltalálása tette lehetővé. A sarló megjelenése Európában a keltákhoz kapcsolható. Az általuk lakott területeken a régészeti leletek szerint mindenütt, így Magyarországon is elterjedt volt. A horgas sarló pengéje idővel kiegyenesedett, meghosszabbodott, hosszabb nyelet kapott, ami kezelője nagyobb lendületével és erőkifejtésével nagyobb teljesítményt tett lehetővé. Néhány szó a napraforgó aratásról. Ugyanekkor kialakult a speciálisan aratásra használt, hátratört nyakú ún. ívsarló, a későbbi aratósarló közvetlen őse, a rövid kasza pedig a fűvágás szerszáma lett. - A kaszanyelet erdős vidékek fafaragó falvaiban háziiparban készítették, és távoli tájakra vitték eladni vásározók, vándorárusok útján.
Falusi bognárok is foglalkoztak előállításával. A 19 – 20. századi paraszti gazdálkodásában a magyar nyelvterületen a kaszák közt minimálisra csökkentek a formai különbségek. Leginkább a mankók (kocs, kacs) számában (1 vagy 2) és a nyél hosszúságában maradtak kisebb eltérések. A Tiszaháton, Lónyán például az egykocsú kaszanyelet használták, addig a Szatmári-síkság déli részén már kis- és nagymankós kaszanyél volt, és ugyancsak ezt használták a debreceni gazdák is Békés megyében pedig már csak két kaccsos kaszáról írtak. Aratás | Dunaújváros Online. A formák elterjedéséhez nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági eszközök vándorárusai, a vásározók és az idegen tájakról érkező aratók is. A különböző vándorárusok a szatmári és beregi tájakon is megjelentek. Aratások a múltban [ szerkesztés] A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. cséplőgépe 1912-ben A magyar Simplicissimus 1683. évi leírása szerint a Felső-Tisza vidékén: "az aratást rendszerint nem maguk végzik, hanem vannak Kassán emberek, akik aratás idején 50 és több lengyel és rusznyák paraszttal a Tisza vidékén, s azon túl aratni járnak.
Egyetértek Manga János megállapításával, aki szerint "a magyar nyelvterületek, különösen a nyitrai, a honti, a nógrádi vidékek szokásaiban a legtöbb esetben megtalálható a szoros kapcsolat a gabonaérés, a jó termés és a tűzgyújtás között, amit a gabonaérés ideje, a közeli aratás gondolata alakított ki, s ebben valószínűleg az egyházi magyarázatok, prédikációk is közreműködtek" (Manga J. 1977: 241–243). Az aratás kezdési időpontjának újabban a köztudat Péter-Pál napjá t, azaz június 29-ét tartja. Egyes helyeken ilyenkor mutatták be az aratók miséjét. Apátfalván (Csanád m. ) a részes aratók is elmentek erre. Magyarkimlén (Moson m. ) még a szerszámokat is elvitték és a templom előtt helyezték el, hogy azok is részesüljenek az áldásban (Bálint S. Búza aratás idee cadeau noel. 1977b: 1. 509–510). Az aratás kezdésének időpontja a középkortól kezdve Sarlós-Boldogasszony napja, július 2. volt. Ez a nap ünnepnek számított, ezért csak jelképesen kezdték meg ekkor a munkát. Szeged környékén az asszony tett néhány vágást sarlójával a búzában.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
"Marha" – vágja a jóhiszemű cégvezető fejéhez barátja, Zsiga (Bujtor István) többször is, de Simó épp ebben az abszurditásig naiv alkotókedvben, ebben a körülményekre fittyet hányó teremtőerőben mutatja föl a történelmet túlélhetővé alakító emberi hozzáállást. Török János cége egyfajta paleokapitalista ideált testesít meg: család és munkaközösség demokratikus szellemű szintézisét látjuk, ahol a főnök megilletődött munkásoknak magyaráz a sztrájkjogról, és kézfelnyújtásos szavazást vezényel a szakszervezeti megbízott ügyében az ebédlőasztal körül. Simó a romok között tiszta szívvel teremteni akarás dicsőségét zengi, és éppolyan átélhetően mutatja meg a semmiből valamit létrehozók örömeit, mint a béke első öleléseit, a pálinka illatát hosszú évek után megérzők boldogságát, vagy a lebombázott házakban felzendülő hangszerek katarzisát. Az Apám néhány boldog éve több fronton demonstrálja Simó humanista érzékenységének művészi erejét. Az elbeszélés villanásnyi jelenetekben festi meg Török menazsériájának tagjait, és az elegánsan egybefűzött vignetták alig néhány gesztussal képesek penetránsan valóságszagú figurákat teremteni: a rendíthetetlenül lojális munkásasszony, Ilus (Meszléry Judit) éppolyan megejtően emberszerű alak, mint a régmúlt méltóságát büszkén hordozó özvegy Irma néni (Patkós Irma), vagy a címszereplő kalandorkodását belenyugvón tűrő, szép-szomorú feleség (Szakács Eszter).
Apám néhány boldog éve (1977) - Kritikus Tömeg főoldal képek (12) díjak cikkek vélemények (1) idézetek érdekességek (1) kulcsszavak (11) A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást. Szereplők További szereplők... Bemutató 1977. október 20. Ki akarja megnézni?
Felé tolom magam. Akarom hogy Gyurcsány boldog legyen. Hatalmasat ordít miközben szeretetével feltölti a Apám benyit. Gyurcsány egyenesen a szemébe néz. Azt mondja. Mocsár mindennek vége. Gyurcsány az ablakon át távozott. Gyurcsány a szeretet. Gyurcsány az élet level 1 Szerintem az nem Shrek volt, hanem a szamar level 2 Hát... Ezt nem tudom hova tegyem. level 1 Shrek is love, Shrek is life. level 1 Fu, ezt inkabb a terapeutajaval kene megbeszelnie. level 1 Szerintem neki mélyen beszorulhatott valami, onnan vette az ötletet. level 1 A faszi az én kommentemre válaszolt
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Anna ezzel szemben érzelmesebb alkat, művészi tehetséggel, és foglalkozását... Időpontok
színes, magyar filmdráma, 89 perc A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást. rendező: Simó Sándor forgatókönyvíró: Simó Sándor zeneszerző: Tamássy Zdenkó operatőr: Andor Tamás vágó: Kármentő Andrásné szereplő(k): Lohinszky Loránd (Török János) Bujtor István (Zsiga) Szakács Eszter (Török János felesége) Madaras József (Ede) Garas Dezső (Doktor)