Ezt onnan tudjuk, hogy a vers első változata somogyi tájszókkal ábrázolta a szüreti estét (a végleges változat Kazinczy tanácsára lett egy kissé klasszicizáló hangulatú). Most olvassuk el a verset! Levéltöredék barátnémhoz Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Életem képe ez. Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (elemzés) - YouTube. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (elemzés) - Irodalmi Blog Részletesebb elemzés itt olvasható. A legtöbb episztola elégiába hajlik, a valóság és a vágy távolágát mérik föl és mondják el, hol patetikusan, hol öngúnnyal. A személyiség feloldatlan belső paradoxonját is megmutatja: az egyik strófa szépséget hirdet, a következő már mérséklő ideát. Látszólag az episztolák sorait gazdagítja a Levéltöredék barátnémhez is. Azonban a levéltöredék klasszikus műfaj és a torzó, a befejezetlenség együtt vállalása ez a cím. Az utókor belenyugodva teheti hozzá, hogy a romantikus sejtelem egyszersmind a legjózanabb realitás is volt. Az életközelség másrészt ott van a vers képanyagában. A társalgó levélszituációt közlő mondat indítja: "Lefestem szüretem estvéli óráit. Eduline.hu. " Akárha egy romantikus festményt szemlélnénk: est, a hatalmas diófa, a tűz fényküllői, lepelbe burkolt lárma. A valóság konkrétumai azonban ellenpontozzák ezt a lebegést: szüreti lárma, őszi bogár zúgása hangzik. A romantikus lelemény mégis felülkerekedik, épp a zajok ringatják a lírai ént a "képzelet égi álmába".
Berzsenyi a maga művét a két záró hasonlattal a végtelenbe lendíti, nyitottá teszi - felkeltve velük az élet bizonytalanságának, céltalanságának fájdalmas képzetét is: "Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül / Mint a nyíl s zuhogó patak. " Osztályrészem című elégikus ódájában a "megelégedéssel" viaskodik. Az emberi életutat a veszélyes tengeri hajózással azonosítja, az okosan kormányzott hajó a középutat választja. Témája a megérkezés, a partra szállás a békés időben. Az élet viharain szerencsésen túljutott "heves ifjú" élete fordulópontjához érkezett, felnőtté vált. Lezárult egy szakasz életében. Az új hely ugyan védettséget jelent, de a biztonság jóleső érzése mögött ott rejlik az ifjúságtól való búcsú fájdalma, a ráeszmélés az idő visszafordíthatatlanságára. A költőnek szüksége van önvizsgálatra, s a "boldog megelégedés" illúziójába ringatja magát. Felsorakoztatja a jómódú földbirtokosi élet nyomós érveit, a családi élet boldogságát. Mindez egyfajta szembesítéssel történik. A gazda élete mégis kiábrándítónak hathat, a versszakot lezáró kérdő mondat a rejtegetett, elégedetlenség megnyilvánulása.
Önarcképről van szó, méghozzá patinás, művészien megszerkesztett, hiteles önarcképről, amely nagyon jól megmutatja a kor magyar valóságát. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Indirekt közelítés: azt írja le, ami nincs, amit ne tegyen a barátnő. Nagyon jelen van benne a barátnő, a társaság, a szellemi partner hiánya. Erre utaló kifejezések: "Ne kérdezd", "távolléted alatt", "elvesztettem édes enyelgőmet" stb. ("Édes enyelgőm" azt jelenti: "kedves beszélgetőtársam"; a vers még a nyelvújítás korában született). Az utolsó strófa a vidéki, magányos költőember életét mutatja be érzékletes képekben. Szinte visszhangzik az idő múlása miatti fájdalom, az ifjúkori emlékek, az ifjúkori tettvágy, aktivitás eltűnik. Most inkább elgondolkozóbbá, befelé fordulóbbá vált. A képzelet szárnyain száll, mikor már mindenki lefeküdt este, aki zavarhatná. Az ifjúság tánca, bolondozása, amit szüretkor művel, már távol van tőle. Elmúlást érzékeltető képek: "alig hallom az ifjúság lármáit", "tüzemet gerjesztem" (a pipa tüzéről van szó, de az ő tüze is már kihűlőben van), "leplembe burkolva", "elzárkózom és fázom már", "kanócom pislogó lángja" (épphogy pislog, nem ég sebes pattogással).
Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak búsongó hangjai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Életem képe ez. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! A 3-4. versszak a magányos esti álmodozást írja le. A költő szeme a kanóc pislogó lángján állapodik meg, tehát leszűkül a látótere (szinte azt sejteti, hogy még a szemét is behunyja): Leplembe burkolva könyökemre dűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. A könyökére dől, vagyis a szemlélődő, elmerengő, gondolkozó ember testtartását veszi fel (Rodin A gondolkodó c. szobra juthat erről eszünkbe. ) A leplébe való beburkolózás gesztusa egyfajta elzárkózást sugall: fázom már, beburkolózom, elzárkózom. Ugyanezt az érzést erősíti bennünk a "kanóc pislogó lángja" kép is: épphogy csak pislog, nem ég sebes pattogással.
12:50 Szeretet, és a hála szép verse. Szívvel, szeretettel gratulálok. János John-Bordas 2022. 12:50 Lélek emelő szépségű verset hoztál olvasásra kedves Andrea, nagyon szép és meghitt hangulatú vers, nagy ❤️ gratulálok hozzá ölel János szeretettel feri57 2022. 12:37 Nagyon szép alkotás, méltó a pályázatra. Sok sikert kívánok. Szívvel. Feri TURIKARI68 2022. 12:00 Szívvel gratulálok versedhez
Felesége szintén fel akart ugrani a helyéről, de a következő dörrenés őt találta el és visszaesett az ágyra. Mintha csak aludni tért volna. Vörös folt terebélyesedett a mellkasán, mely nem csak ott, de alatta is egyre nagyobb lett. Az ágynemű és a ruhája teljesen átázott a vérétől. Zoe szájához kapta kezét. Legszívesebben síkoltott volna, de nem mert. Valamiért félt attól, hogy az a valaki, aki lőtt, őket is észrevenné. A mellette álló Raymond most először lefagyott. Zoe megrántotta a kezét, mire a férfi ránézett és ekkor szemeibe visszatért az élet – s ő maga ismét a jelenben volt. – Minket is megláthat? – suttogta Zoe, de Raymond nem tudott válaszolni. Egészen a szoba faláig elhátráltak s minél távolabb kerültek, annál jobban kirajzolódott a kép. Mire hátuk a falhoz ért, addigra pontosan látták a két apró állólámpa fényénél azt, aki megölte a házaspárt. Zoe sírásó apja volt az. Az a borostás arc, félreálló orr, kissé nagyobbacska fülek és igen széles, medve vállak. Köszönöm apa idézetek az. Ruházata más volt, kezeslábast viselt, amit elől a mellkasán kellett össze cipzározni.
Ilyet szeretnék magamnak is. Ez a versem pedig egy kis élet születésének általam elképzelt idilli állapotáról szól. Nyáron születik az első unokám, még az is lehet, hogy az alakuló nagymamaság van rám ilyen hatással. Köszönöm szépen még egyszer kedves hozzászólásodat és a szívecskét. üdvözlettel: Andrea Pflugerfefi 2022. 20:12 A tudás fontos, kivált a szeretet érzékenységèvel, és a szülők, a család mindenhatósàgàval! Remek alkotás! Szívvel szeretettel gratulàlok! Feri. erelem55 2022. Az Emlékek temetője 6. fejezet – Tinka írásai. 19:32 Kedves Andi, szépséges versedből szüleid iránti szereteted árad! Szívvel, szeretettel gratulálok! Margit 1-9-7-0 2022. 18:02 Lesztek tanítóim ezen szép világon, minden tudásotok birtokára vágyom. Haladunk majd együtt a Teremtő tervén, s leszek tanítótok a szeretet nyelvén. CSODÁLATOS szép versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok a pályázaton pedig sok sikert kívánok Anikó 2022. 17:54 Gratulálok, szeretettel. Ágnes ditte142 2022. 16:19 Drága Andrea! Nemrég olvastam versed az idős házaspárról, s akkor az jutott eszembe, hogy bizonyára harmonikus légkörű családban felnőtt gyermek voltál, azért tudsz ilyen csodálatos verset írni róluk.
A játékos a büntetését csapata soron következő Erste Liga-mérkőzésein tölti le. " A Ferencváros jégkorong szakosztályának vezetősége vitatta a büntetés jogosságát, mondván (idézet! ), "közösségi nyomásra túlzó elmarasztaló ítélet született". Az ügyben a klub 20 korábbi játékosa egy közös közleményben tiltakozásának adott hangot. Egyebek mellett ez olvasható ebben a kommünikében: " …Aki közelről megnézi a Nagy Gergő és Salló Alpár ütközéséről rendelkezésre álló videófelvételeket, tisztán láthatja, hogy a Fradi csapatkapitányának részéről sportszerűtlen szándéknak, sérülésokozásra törekvésnek nyoma sincs. Butler: A magvető példázata - Minden napra egy könyv. Egy olyan ütközésről van szó, amelyből több száz előfordul egy szezon során, nem véletlen, hogy a játékvezetők a helyszínen nem is ítéltek szabálytalanságot az esetet követően. Szerencsétlen és véletlen sportbalesetről van szó, amely elkerülhető lett volna, ha a csíkszeredai játékos fejvédője nem csúszik le a fejéről esés közben – ez szerencsétlen véletlen, vagy nem megfelelően viselt felszerelés következtében is bekövetkezhetett.
(Saját kép, egy évvel ezelőtti fotózásból) Raymond lemaradt a lány mögött, aki viszont határozottan kinyitotta az előtte lévő ajtót s az engedelmesen feltárult. Egyik kezével füle mögé tűzte haját, majd belépett a szobába és észre se vette, ahogy az ott lévő fény magába ölelte. Nem tartott sokáig. Mikor a fény csillapodott Zoe hihetetlenül ismerős szobában találta magát. Kellemes, friss levegő és az ablakba helyezett orgonavirág illatát érezte, amiről eszébe jutott egy pillanatnyi emlék. Anyja mindig virágot helyezett az ablakba, ha épp szezonja volt. Sajnos az emlék amilyen gyorsan feljött, olyan hamar el is tűnt. Anyja alakját sejtelmesen látta, de arcát nem tudta kivenni. Körbenézett és tekintete megállapodott az ágyon, amin valamiért tudta, hogy éveken át aludt. Falnak volt tolva és a falon képek sorakoztak egymás mellett, amiket gyerek magazinokból szedett ki. Köszönöm apa idézetek a szeretetről. Hirtelen eszébe jutott, hogy apját kérte meg arra, tegye fel őket. De apja arcát se látta, mert elillant a kép. Zavarta, hogy az emlékek hol előtörnek, hol elmúlnak, akár a reggeli harmat.