Az új tulajdonos fizetési kötelezettsége legfeljebb erre irányuló kifejezett nyilatkozat (tartozásátvállalás) vagy a hatályos Ptk. szerinti tartozáselvállalás, illetve teljesítéselvállalás esetén merülhet fel azzal, hogy utóbbi nem jogosítja a társasházat az új tulajdonos elleni fellépésre. Tartalmazhat ilyen – a vevőre is kötelező – előírást a társasház SzMSz-e is. A Tht. 22. § (6) bekezdése utal arra, hogy a közös képviselő a "volt tulajdonos" tartozását is nyilvántartja, melyből arra vonható le következtetés, hogy a "volt tulajdonos"-nak is lehet tartozása. Természetesen más a helyzet akkor, ha a közgyűlés a Tht. 30. § (1) bekezdés alapján határozatával jelzálogjog bejegyzését rendelte el az adásvétel tárgyát képező ingatlanra (külön tulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra) és a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyezték. Ebben az esetben a vevő jelzálogjoggal terhelt ingatlant vásárol, így a tartozásért az ingatlannal helyt kell állnia. A Tht. azért teszi lehetővé a közös költség-tartozás jelzáloggal biztosítását, mert ezzel érhető el: az ingatlan értékesítése esetén is biztosított legyen a követelésnek a vételárból történő kiegyenlítése; ingatlan-nyilvántartási bejegyzés – vagy erre irányuló kötelezettségvállalás – hiányában az új tulajdonost nem terheli az eladó által felhalmozott hátralék kiegyenlítésének kötelezettsége.
Ha a javaslatot nem szavazzák meg a lakók nagyobb arányban, még van lehetőség a jogorvoslatra, amennyiben egy szabály például a kisebbség jogos érdekeit sérti. Ilyenkor hatvan napon belül bíróság elé lehet vinni az ügyet, azonban, amíg nincs eredmény, fizetni kell a közös költséget, ha pedig nem születik kedvező döntés, az eljárási díjat is. Mi tartozik bele a közös költségbe? A társasházi törvény szerint közös költségnek számít a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, illetve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ezen kiadásokat pedig feladata mindenkinek fizetni, aki tulajdonjoggal rendelkezik a társasház lakásaira vonatkozóan. A közös költségbe beletartozhat a társasház külső és lépcsőházi világítása, a karbantartás költsége, a takarítás díja, a lépcsőházfűtés, a közös képviselő és a gondnok fizetése, a szemétszállítás díja, illetve az olyan rezsiköltségek is, melyekkel kapcsolatban a lakások fogyasztását nem egyedi óra méri, hanem átalányt számolnak rá.
Ezek is csak akkor minősülnek közös költségnek, ha a közös tulajdonú ingatlanrészekkel függnek össze. Sajnos, gyakran a közös költségen túl még a közösség egészét terhelő kötelezettségek kiadásait is fedezni kell. Ezek olyan kiadások is, amelyek nem a közös, hanem a lakók magántulajdonával kapcsolatosak, de azokat a szolgáltatók nem lakásonként, hanem a társasház teljes közössége felé számlázzák. Ilyen például a szemétszállítás, a lakásonként nem mérhető elektromos, gáz- és hőenergia, a víz és melegvíz, valamint a csatornadíj. Ezeket a társasház képviselője közösköltségszerűen szedi be, de a törvény szerint mégsem tartoznak a közös költségekhez, mert nem a közös tulajdon működtetése során keletkeznek. Gyakran előfordul, hogy egy-egy lakó hosszabb ideje nem fizet közös költséget. Mivel a közös képviselő gondoskodik ezen díj beszedéséről, az elmaradások, tartozások behajtása is az ő feladata. És mivel a házaknak a közös költségen kívül kevés saját bevétele van, ha valaki a felszólító és bírósági papírok után sem hajlandó tartozását kiegyenlíteni, hat hónapnyi közös költséggel való tartozás után az adós lakó tulajdonrészére jelzálog bejegyzésére jogosult.
20 lakásos osztatlan közös tulajdonban élünk, egyenlőre a lakókon kívülálló dolgok miatt nem tudunk társasházat alapítani. Mivel ez a téma évek óta nem tud megoldódni, közös költség sem került megállapításra és fizetésre SZMSZ, stb híján. Van-e bármilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy az osztatlan közös tulajdonok esetében is kötelező a közös költség. Illetve az állagromlás javításának költségei hogyan oszthatók meg? A közös költségviselésre és az állagmegóvásra a Ptk alábbi szabályai vonatkoznak közös tulajdon esetében: 5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása] Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. 5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés] A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
A hideg oldalon elhelyezett párazáró, pára fékező réteg a szerkezeten belül pára lecsapódást eredményezhet. A nedvességhez kapcsolódó problémák (beázási foltok, penész) mellett a fafödémre ez külön veszélyt jelent, mert elősegíti a faanyag korhadását, és ezzel a szerkezet (akár teljes) tönkremenetelét. A probléma másik érdekes megközelítése, amikor új tulajdonosa lesz az épületnek, és van egy betonnal lezárt faszerkezet. Ha egy feltárás azt mutatja, hogy a faanyag az épület korábbi 20(30 …) éves használata során nem károsodott, akkor is el kell gondolkodni. Az új tulajdonos, egyben új lakó, új használati körülményeket is jelent. Nem mindegy hányan laknak a lakásban, mennyit főznek, szárítanak, szellőztetnek, esetleg nyílászárót cserélnek. A Stukatúr födémnek mi az előnye és mi a hátránya?. Ez mind befolyásolja az épület pára egyensúlyát, és ezáltal előállhat egy olyan új helyzet, amiben az addig túlélő faanyag akár hírtelen romlásnak is indulhat. Általánosságban a borított gerendás fafödémekről tudni kell, hogy az ilyen épületek esetében a tető oldalnyomását a födém fagerendával vették fel.
Figyelt kérdés Egy érdekes kérdést kaptam és nem tudok rá válaszolni. Remélek tudtok egy jó ötletet adni. Kb. 80m2-es padlást kellene szigetelni leterített ásványgyapottal (már meg van véve, szóval ez nem változhat), több rétegben, fedéssel, kb 30cm-es vastagságban. A födém pontos rétegrendje nem ismert, de az alapvetőbb összetevők a következők (bentről kifelé): - nádas vakolat - deszka - gerenda - deszka - valamilyen poros cucc (homok talán, de nem tudták megmondani) Én azt javasoltam, hogy fel kell szedni a port, de ez nem megoldható teljesen, mert van, ahol arra fekszik a fedélszék, illetve egyéb tetőt tartó elemek. A por elvileg száraz, de a padláson milyen lenne?! :D A hőszigetelés alá elvileg párazáró fólia kerül, míg a szigetelés tetejére páraáteresztő. Szerintem nagy esély van arra, hogy a lakótérből esetlegesen feljutó nedvesség a fólia alatt átáztatja a port és a teljes födémet. Mit lenne érdemes kezdeni vele? 1/1 anonim válasza: "Mit lenne érdemes kezdeni vele? " Amit leírtál az a helyes rétegrend.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor