Az itthon előállított termékek vásárlására, a hazai szolgáltatások igénybevételére ösztönöz új kampányával a Magyar Termék Nonprofit Kft. A "Vedd a hazait! Védd a hazait! " akcióhoz bárki csatlakozhat, ezzel segítve a járvány okozta gazdasági nehézségek mielőbbi leküzdését, a munkahelyek megőrzését. A koronavírus-járvány nemcsak az egészségünket veszélyezteti, hanem sokunk munkáját, munkahelyét is. A Magyar Termék Nonprofit Kft. ezért kampányt indított "Vedd a hazait! Védd a hazait! " címmel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos most egymás segítése, a hazai termékek vásárlása – indokolta a kezdeményezést Benedek Eszter, a Magyar Termék védjegyrendszert működtető nonprofit társaság ügyvezetője. A Magyar Termék védjegyeket több mint 160 cég csaknem 4000 áruja és szolgáltatása használja, de most nemcsak az ő csatlakozásukra számítanak. "Jó lenne, ha ez a felhívás minél több emberhez, céghez, szervezethez eljutna, ezért mindenkit arra kérünk, hogyha egyetért a céljainkkal, akkor népszerűsítse a Vedd a hazait!
Vedd a hazait! Védd a hazait! Magyar munkahelyeket is megmenthetsz Caola a Caosept márkával csatlakozott a Vedd a hazait! Védd a hazait! mozgalomhoz, mely márciusban indult és most ősszel új TV kampánnyal folytatódott. A mozgalom az itthon előállított termékek vásárlására, így a hazai munkahelyek megőrzésére hívja fel a figyelmet. A reklámok, így a Caola reklámfilmje is azt üzeni, hogy sok mindenben különbözünk, de vannak dolgok, amiről ugyanazt gondoljuk. A járvány okozta gazdasági nehézségek mielőbbi leküzdése, a munkahelyek megőrzése érdekében a Magyar Termék védjegyrendszert működtető Magyar Termék Nonprofit Kft. március végén indította el Vedd a hazait! Védd a hazait mozgalmat, amelyhez az őszi kampányban húsz társaság csatlakozott. Ezeknek a cégeknek a reklámfilmje látható a TV2 csatornákon, november elejétől hat héten át. A Caola azért csatlakozott a programhoz, mert régi magyar márkaként és 100%-ban magyar tulajdonú cégként fontosnak tartja, hogy ilyen nehéz helyzetben még a kézfertőtlenítő vásárlásakor is az jusson eszébe a vásárlóknak, hogy magyar termék megvásárlásával, egy másik magyar munkavállaló munkahelyének megtartásához járul hozzá.
Tovább folytatódik a tavasszal elrajtolt "Vedd a hazait! Védd a hazait! " kampány. Az üzenet egyszerű: ha magyar terméket vásárolunk, azzal hazai munkahelyeket lehet megvédeni. Március végén indította el a Magyar Termék védjegyrendszert működtető Magyar Termék Nonprofit Kft. "Vedd a hazait! Védd a hazait! " címet viselő kampányát. Céljuk az volt, hogy a járványhelyzetre reagálva felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos a magyar termékek és szolgáltatások választása és vásárlása, amelyekkel magyar munkahelyek ezreit lehet megőrizni – mondta Benedek Eszter, a Magyar Termék védjegyrendszert működtető nonprofit társaság ügyvezetője a kampány eddigi eredményeit ismertető tájékoztatón. Mindezzel egy széles összefogást sikerült megvalósítani, olyannyira, hogy a "Vedd a hazait! Védd a hazait! " mostanra egyfajta mozgalommá nőtte ki magát. Ebben persze nem csupán a 170 védjegyhasználó partner vehetett rész. Lehetővé tették, hogy minden olyan vállalkozás, amely hazai terméket, szolgáltatást állít elő, részt vehessen a kezdeményezésükben.
május 26, 2020 STIM Hírek STIMEkszerVeddahazait A STIM Ékszer is csatlakozott, A magyar a nyerő Facebook oldal kezdeményezéséhez, "Vedd a hazait! Védd a hazait! " kampányához. A kampány célkitűzése A kampányt annak érdekében hívták életre a szervezők, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos most egymás segítése, a hazai termékek vásárlása. Ha hazai terméket vásárolunk, nemcsak a hazai termelőket és a magyar gazdaságot segítjük, de ezzel ahhoz is nagyban hozzájárulunk, hogy számos munkahely megmaradjon itthon. Érdemes csatlakozni és követni A magyar a nyerő oldalt! Miért csatlakozott a STIM Ékszer is a kezdeményezéshez? A STIM Ékszer két okból is támogatni kívánja ezt a kezdeményezést: Magánemberként régóta fontosnak tartom, hogy támogassam a magyar ipart, gazdaságot. Ezért, ha egy üzletben választhatok, hogy két hasonló termékből a magyart vagy a külföldit vegyem, akkor mindig a pénzemmel a hazaira szavazok. Mindenkit erre bíztatok, mert ezzel hosszútávon mindenki csak nyer! Évekkel ezelőtt indítottam egy játékot a Facebook oldalamat kedvelők között.
Mondják ezt hivatásos ukrán idegenvezetők Munkácson, Ungváron, de hát ugye volt elég időnk megtanulni, hogy a történelmet a győztesek írják. Szolyva kapcsán azonban ennél borzalmasabb emlékek is eszünkbe jutnak, mondhatni, Szolyva a kárpátaljai magyar népirtás szinonimája. 1944 őszéig nekünk, magyaroknak arról volt híres Szolyva, hogy Lengyelországból jövet, Rákóczi itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. Azt is megemlíthetjük, hogy a XVIII. A történelmet a győztesek írják. században a település a Schönborn család birtoka lett, amely alatt fejlődésnek indult a kisváros. 1944-ben aztán megérkezett ide is a 4. ukrán front, és november 13-án közzétette hírhedt határozatát, miszerint 3 napon belül minden 18 és 50 év közötti magyar és német hadköteles egyénnek jelentkeznie kell a szolyvai városparancsnokságon, hogy segítsenek a háború okozta károk helyreállításában. Málenkij robot – csak egy kis munka, amelyre nemcsak Kárpátaljáról, hanem Kelet-Magyarországról, és Szatmárból is kötelesek voltak megjelenni az emberek. Becslések szerint mintegy 40 ezer embert gyűjtöttek össze a szolyvai munkatáborba, amely csak kiinduló állomás volt a gulágokra.
Utolsó ismert útja 44 de-cemberében is ezt szolgálta. Gödöllőre ment a szovjet főparancsnokságra tárgyalni. Innen nem tért már vissza. Nyomtalanul eltűnt. Ebből az egy életútból is leszűrhető néhány tanulság. Napóleontól származik az idézet: "A történelmet mindig a győztesek írják. " És milyen igaz ez ebben az esetben is! A győzteseknek egyszerűen nem volt érdekük, hogy az utókor az angolbarát magyar elit képviselőire emlékezzen. Így került ki a köztudatból gróf Bethlen István és báró Atzél Ede is. S valószínűleg számtalan más magyar hős. Második tanulság: a történelmet a győztesek néha újraírják. A történelmet a győztesek írják - Figyelő. Így történhetett az, hogy 45 után nem létező hősöket kaptunk a nyakunkba. Például Guszev századost, akiről azt állították, hogy orosz katona létére 1849-ben átállt a magyar szabadságharc oldalára. Budapest belvárosában emléktáblát avattak a tiszteletére, a róla elnevezett utcában. A rendszerváltozatás után derült ki: a százados soha nem is létezett. (A Guszev-ügyről szintén készült tévéfilm nemrégiben, Árulók címmel. )
A forgatókönyvírók és a rendezők minden esetben a legjobbat hozzák ki a színészekből, így izgalmas és szórakoztató karakterek kelnek életre az epizódok során. Árnyaltságuk és mélységük változó, de a következő évadokban remélhetőleg több energiát fordítanak majd arra, hogy a főbb stáb komplexitásában azonos szinten mozogjon. A Vikingek: Valhalla első évada remek nyitánya egy új kezdetnek – vagy a vég kezdetének –, kalandos és magával ragadó, és remekül viszi tovább elődje szellemiségét. A nyolc epizód végén azonban könnyen érezhetjük azt, hogy ez egy prológus volt, amiben a főbb elemek és tényezők eljutottak azokra a pontokra és állapotokra, ahonnan majd kreatívabban és ötletesebben lehet velük játszani. Pont emiatt pozitív hír, hogy a Netflix 24 részt rendelt meg, így amiatt nagy eséllyel nem kell aggódni, hogy csírájában fojtják el ezen vikingek útját a hőn áhított valhallába. Ki mondta azt, hogy "A történelmet a győztesek írják. "?. Ha egy kicsit is érdekel ez a kor, de megrémít a Vikingek hat évada közel 90 epizódjával, akkor nyugodtan itt is elkezdheted ezt a kalandot.
Ha az olvasó netán azt a gondolatot dédelgetné, hogy Indiában csak a gazdagok korruptak, a mesebeli "egyszerű ember" pedig maga a megingathatatlan becsületesség, a szerző hamar eloszlatja ezt az illúziót. Balram gyerekkorától kezdve elhivatott hallgatózó művész, felnőtt éveiben pedig előszeretettel egészíti ki a fizetését a gazdája autójának és egyéb tárgyainak saját célra történő, kreatív felhasználásával. Adiga jelentős és nagyon aktuális regényt írt. Balram életútján keresztül valóban nyújtott némi bepillantást a sötét, szinte ismeretlen India életébe. Ugyanakkor éppen ehhez kapcsolódik a regény egyetlen, enyhe csalódást okozó eleme is – ami viszont valójában nem a szerző hibája, hanem a fülszövegíróké és a külföldi recenzenseké. A korábbi, angol kiadás fülszövegét és a borítón idézett kritikarészleteket olvasva (mely a szerzőt India kevéssé ismert arcának mesteri megjelenítéséért agyondicséri) ugyanis arra számítottam, hogy a regény valóban a társadalom legmélyére fog ásni, és már-már szociográfiai módon fog beszámolni az ott tapasztaltakról.
A minap meghívást kaptam egy történelmi dokumentumfilm bemutatójára. Az alkotás báró Atzél Edéről szólt. Bevallom őszintén, hogy – bár történelem szakon végeztem az egyetemen – soha nem hallottam még róla. És szerintem így van ezzel az emberek döntő többsége. Azt gondolom, nem mi voltunk a figyelmetlenek töriórán, a hiba nem a mi készülékünkben van. Ugyanis báró Atzél Ede neve sehol sem szerepel a történelemkönyvekben. XXI. századi értelemben nem is létezik, mert "Google professzor" sem nagyon ismeri, és még Wikipédia-szócikk sincs róla. Pedig – mint a Novák Tamás filmrendező által készített műből kiderül – Atzél fontos szereplője volt a két világháború közti erdélyi és magyarországi közéletnek. Kémregénybe illő élete volt. Erdély 1944-es kiürítése után angolbarát magyar vezetőkkel a kiugrási kísérlet megszervezésén dolgozott. Tagja volt egy nem hivatalos fegyverszüneti delegációnak, amely Moszkvában tárgyalt a kiugrás előkészítéséről. Majd a nyilas hatalomátvétel után – bujkálva, a fasiszta rendszer ellenzékeként – azon fáradozott, hogy megmentse Budapest lakosságát az ostrom pusztításától.
Míg a világ nagyobb része arra törekszik, hogy minél jobban izolálja Oroszországot, addig Szántó Attila, New Yorkban élő művészeti kommunikációs szakember hangsúlyozta, nem feltétlenül jó döntés elvágni az orosz művészekkel való kapcsolatokat, hiszen az alkotás egy közös híd, ami a közös értékek hangsúlyozását segítheti. Bár már történtek kihátrálások, hiszen az ez évi Velencei Biennálén már visszamondták részvételüket az orosz képzőművészek. A Tretyjakov Galéria is visszafogottan fejezte ki támogatását a háború ellen az instagramon. A képen Vaszilij Verescsagin A háború apoteózisa műve szerepel. A megjegyzi, hogy a festmény ajánlása eképpen szól: "A múlt, a jelen és a jövő hódítóinak. " – utalva ezzel a háború okozta embertömegek értelmetlen halálára. De nem csak Oroszországban, Magyarországon is jelent meg kósza 'művészeti' alkotás. A graffiti a filatorigáti HÉV megállónál található. De nem ez az egyetlen mű, ami képviseli a street art 'csendes' tiltakozását a háború ellen. Például Kolodko Mihály, aki miniatűr gerillaszobrairól ismert, újabb művével a Kígyó-szigetek mártírjai előtt tiszteleg.